Hogyan küzdhetünk a dezinformáció ellen? Lettország, mint a jó gyakorlat egyik példája

Dezinformációval és dezinformáció elleni küzdelemmel egyre többen foglalkoznak. Manapság, amikor az internet jelentős szerepet játszik mindennapjainkban, nem lehet ezt a témát megkerülni. Dezinformációnak nevezzük az akarattal terjesztett hamis vagy megtévesztő információt, amely célja károkozás és/vagy megtévesztés. Olyan információt, amely manipulál, ítélkezést és cselekvést akar kiváltani. Gyakran jelentkezik kampányszerűen. Érintettek lehetnek mind „elkövetői”, mind „elszenvedői” oldalon, egyének, cégek, embercsoportok, népcsoportok vagy országok. A megoldásban pedig a kormányok, oktatási intézmények, cégek, civil szervezetek, egyének kell részt vállaljanak.

Egy 2023-as OECD tanulmány felsorolja a dezinformáció elleni küzdelem jó gyakorlatainak alapelveit, közöttük a megelőzést és a társadalom egészének együttműködését. Kiemeli, hogy a dezinformáció jelentette veszélyeket csak az információs ökoszisztéma összes szereplőinek (média, magán szektor, akadémia, egyének, kormány) együttműködésével lehet ellensúlyozni.

Az orosz dezinformáció által régóta célzott ország, Lettország a 2020-as évektől tudatosan építi a dezinformáció elleni rendszerét. Ennek a rendszernek a főbb elemei közé tartozik a társadalom ellenálló képességének a megnövelése a külföldi befolyásolás, a dezinformáció ellen. Ezt többféleképpen próbálják elérni: például 2022-ben megjelent egy kézikönyv a dezinformáció felismeréséről és elhárításáról (lettül, de segít a fordító program). 2023-ban létrehoztak egy honlapot, ahol az állampolgárok bejelenthetik a potenciális befolyásoló szövegeket, posztokat, videókat, de ahol videót, podcastot, cikket találunk a témában. De ide tartozik néhány számítógépes játék lettre való lefordítása is (lehet angolul is, a másodikat magyarul is, játszani).

Az emberek, a társadalom felkészítése, a harmadik pillére a lett kormánynak az információs tér biztonságát illető koncepciójának. A koncepció első pillére a közigazgatásra, a második pedig a független és biztonságos médiakörnyezetre vonatkozik.

Dr. Rihards Bambals, Lettország kancelláriájának stratégiai kommunikációs igazgatója egyik bemutatójában több narratívat is említ, amellyel Lettországot támadják az oroszok. Az orosz dezinformációs kampányok egyik fő célja a NATO, az EU és az Egyesült Államok elleni érzelmek szítása, amely során gyakran olyan narratívákat terjesztenek, hogy „jobb volt a Szovjetunióban” vagy Lettország a „Nyugat bábja”. Egy másik kulcsfontosságú cél az ország belső feszültségeinek növelése, például intézményellenes hangulat, migráció-ellenesség és oltásellenesség szítása.

Ezeket a célokat változatos eszközökkel érik el, Bambals fel is sorol néhányat, amit azért érdemes idézni, mert felismerhető az a minta, amit most már Romániában is alkalmaznak:

• Platformok használatával, ahol nincs vagy gyenge a moderáció (X, Telegram, TikTok), ami lehetővé teszi a hamis hírek akadálytalan terjedését.
• Hamis médiaoldalak létrehozásával és használatával.
• Lopott fiókokból fizetett Facebook-hirdetések indításával.
• Botok és célzott kommentelők segítségével a közösségi médiában.
• Manipulatív mémek terjesztésével.
• Olyan helyiek bevonásával, akik az orosz narratívát közvetítik.

Egyelőre, a különböző országokat célzó dezinformációs kampányok hasonló célokat, hasonló eszközökkel csak más környezetben akarnak megvalósítani (lásd például a balti régióra vonatkozó friss anyagot. Az orosz dezinformációs kampányokban résztvevő szereplőtípusok is elég régóta ismertek.

A lett példa egyértelművé teszi, hogy a dezinformáció elleni küzdelemben a siker kulcsa a társadalom felkészítése, az együttműködés és a stratégiai kommunikáció fejlesztése. Románia számára is kiemelt fontosságú lenne egy átfogó, több pilléren nyugvó megközelítés, amely a kormányzati, oktatási, civil és magánszektorbeli szereplők együttműködésére épül.

A társadalom ellenálló képességének növeléséhez elengedhetetlen a lakosság médiatudatosságának fejlesztése, például képzések és ismeretterjesztő kampányok segítségével. Emellett egy központi platform létrehozása, amely lehetővé teszi a gyanús tartalmak jelentését, és amely információt nyújt a dezinformáció felismeréséről, hasznos eszköz lehet. Hasonlóképpen, a közigazgatás és az oktatási intézmények dolgozóinak célzott képzése segíthet az információs manipulációk elleni fellépésben.

Romániában, ahogy Lettországban, fontos lenne a médiakörnyezet biztonságának javítása, beleértve a közösségi médiafelületek fokozottabb moderációját, valamint a hamis narratívák gyorsabb kiszűrését és semlegesítését. Ezek az intézkedések hosszú távon nemcsak a dezinformációval szembeni ellenálló képességet erősítenék, hanem hozzájárulnának a társadalmi bizalom helyreállításához is, ami – valljuk be őszintén – történelmi mélyponton van jelenleg.