A gyergyóiak szerint ha Kelemenre már nem lehet, akkor a kisebbik rosszra kell szavazni

Mérhetetlen ködgomolyag van Gyergyószéken, de nem csak az autósok téli rémálmával szembesültem a város felé vezető csúszós, káposztafej nagyságú gödrökkel teli utakon. Az emberek gondolatai is ködösek, mint az ország sok részében, mióta sokkolta őket Călin Georgescu független elnökjelölt színre lépése és Elena Lasconinak, az USR jelöltjének második helyezése. Vasárnap este még kinevették azokat, akik a Călin Georgescu első fordulós győzelmét vizionálták, majd az arcukra fagyott a mosoly – az esti mínusz fokok nélkül is –, amikor Georgescu fölényes győzelmet aratott.

Gyergyószentmiklóson, ahol az RMDSZ Kelemen Hunor jelenlétében oktatáspolitikai beszélgetéssel hangolt az államelnökválasztásra, Kelemen a szavazatok 83 százalékát szerezte meg, Călin Georgescu pedig 188 gyergyói szavazatát gyűjtötte be, ami a PSD és az USR teljesítményéhez hasonló 3 százalékhoz volt elég. De nem csak az aggasztja a gyergyóiakat, hogy nem az ő első fordulós elnökjelöltjük jutott tovább, hanem hogy most két általuk „magyargyűlölőnek” vélt jelölt közül kell választaniuk. Nem csoda tehát, ha a legtöbben tanácstalanok.

A dilemmázók azért elárulták nekem, hogy Elena Lasconit tartják a „kisebbik rossznak”, ezért „valószínűleg”, „talán” rá fognak szavazni december 8-án. Rendszerint gyorsan hozzátették, hogy azért még Lasconit is magyarellenesnek tartják. Az RMDSZ Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenes negatív kampánya tehát hatott, és mindenki fejében elültette, hogy az USR közigazgatási tervezete direkt módon rosszat akar a magyaroknak azzal, hogy többek között a Gyergyószentmiklóshoz hasonló kisvárosoktól elvenné városi rangot, de magyar szempontból is számos hátránnyal járna. Már ha megszavaznák...

A gyergyóiak azonban egy legionárius, magyargyűlölő antiszemitát se akarnak államfőnek választani, Georgescut ezért tartják a rosszabb választásnak. „Magától értetődő, hogy az első fordulóban Kelemen Hunorra szavaztunk” – jegyezte meg egy idős férfi. „Hogy kire szavazok a második körben, az nem csak engem foglalkoztat, aki nem értek a politikához, hanem nagyon sokakat. Furcsa dolog áll fenn. Georgescunak számos olyan megnyilvánulását láttam, mikor elkezdtem követni, ami nem tetszik. Hirtelen megjelent, hamar feltört, de semmi jót nem látok a megnyilvánulásaiban. Akkor már inkább Lasconi, a két rossz közül a kisebbikre szavazok” – tette hozzá az idős férfi.

„Jó kérdés, hogy kire szavazunk, mert az elnökjelöltek közül egyik se olyan, akiben maximálisan meg lehet bízni, úgyhogy még elég bizonytalanok vagyunk. Úgy mérlegelünk, hogy remélhetőleg a magyarságnak, a kisebbségnek kedvezőbb legyen” – mondta két fiatal picit később.

Egy fiatal nő szerint azonban számos pro és kontra érv van Lasconi és Georgescu esetében is, amit még mérlegelnie kell. Neki ugyanis elege van abból, hogy minden választáskor úgy kell dönteni a jelöltekről, hogy nem az erényeiket, hanem a negatívumaikat mérjük össze. A román politika kiszámíthatatlansága miatt úgy vélte rugalmasnak kell lenni, és szavazás előtt jól át kell gondolni, hogyan döntünk. Megjegyezte, az a kép, amit a TikTokon kialakítanak magukról a politikusok nagyon torz. Szerinte torzabb is annál, mint amit a média kialakít egy-egy jelöltről.

A torzítást pedig csak növeli az, ha nem nézünk utána kire szavazunk, kit támogatunk. Ezt pedig az Stremiteanu.alex nevű tiktoker is megtanulta, aki nyilvánosan kért bocsánatot és hülyézte le magát, miután megbánta, hogy a választáskor Georgescura való szavazásra buzdított, mert elsőre szimpatikusnak tűnt neki, de utólag legalább vette a fáradtságot, hogy utána nézzen ki is ő.

Nincs egyedül. Egyesek a második forduló esetében is megspórolnák, hogy tájékozódjanak, gondolkozzanak, és sajnos köztük vannak azok is, akik még mindig az RMDSZ iránymutatását várják a véleménykialakítással. Köztük olyanok is akadnak, akik a második fordulóban is Kelemen Hunor RMDSZ elnökre adnák a voksukat. Már ha tehetnének ilyet… „A második fordulóban is Kelemenre szavazunk! (...) Ja, hogy nem lehet? Akkor végképp nem tudom” – mondta egy másik gyergyói, akivel a Szabadság-téren közöltem a „rossz hírt”, hogy Kelemen, mint eddig minden évben, már az első fordulóban kiesett. A második fordulóban pedig csak Lasconi és Georgescu közül lehet választani.

Sajnos nem ő volt az egyetlen gyergyói, aki saját bevallása szerint nem követi a politikát, ezért nem tájékozott. De ő legalább nem volt eltántoríthatatlan. A gyergyói és/vagy székely fafejűségre is akadt példa, miután egy hasonló beszélgetés végén az utca emberét nem igazán zavarta, hogy Kelemen nem jutott tovább a döntőbe. Azt mondta, akkor is ráadja a voksát Kelemenre. Egy mezei újságíró pedig ne akarja neki megmondani, hogy kik közül választhat. Ha nem lesz ott Kelemen, akkor el se megy szavazni, punktum. Nem álltam le vitatkozni, nem volt kivel.

Egy másik esetben pedig két fiatal egyenesen a mezei újságíró véleményére volt kíváncsi. „Mondja meg maga, uram, hogy kire szavazzunk. Arra fogunk szavazni” – ismételgették. De mivel a demokráciának nem arról kellene szólnia, hogy egyesek megmondják, hogy kire kellene szavazni, én sem tehettem eleget a kérésnek. Helyette tájékoztattam őket arról, amit a jelöltekről tudni lehet. Georgescuval kezdtem a felsorolást, s mire végére értem, biztosak voltak abban, hogy rá fognak szavazni. Majd Lasconi következett, ekkor elbizonytalanodtak és fejben eldöntötték, inkább az USR jelöltjére szavaznak, bár nekik aztán mindegy volt, ha fordítva indítok, akkor Georgescunál döntenek. S azóta talán minden ingernél másképp határoztak, de az is lehet, a választás napján színüket sem látni majd az urnáknál.

Ahogy előre láthatóan sok más RMDSZ szavazót sem lehet majd kimozdítani a második fordulóban, hogy szavazni menjen. Az RMDSZ ugyanis egyelőre hasznosabbnak látja a maga szempontjából, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) hasonlóan hallgatni. Kelemen, mint utolsó videójában is tette, elmondta, hogy a Călin Georgescuval kiegészülő szélsőjobboldal mekkora veszélyt hordoz magában (37% a parlamentben), de a Lasconival szemben kialakított negatív kampányát sem oldotta fel. Nem mondta azt, amit a Nemzeti Liberális Párt új elnöke, Ilie Bolojan, vagy a volt NATO főtitkár-helyettes, Mircea Geoană, hogy aki a Nyugat iránt elkötelezett Romániát akar, annak Lasconit kell támogatni. Helyette a december 1-jei parlamenti választásokra irányította a figyelmet, mondván, hogy a magyar közösség számára most a legfontosabb kérdés nem az elnökválasztás, hanem, hogy meg lesz-e az 5 százalék, és azon felül hány képviselője, szenátora lesz az RMDSZ-nek.

Ehhez hasonlóan a gyergyói RMDSZ-es politikusokat is hiába kérdeztem a Szabadság-téri irodájukban, ők is a parlamenti választásokra terelték a szót. Azzal indokolva, hogy az elnökválasztás első fordulóján az ország 54 százaléka szavazott, és mivel váratlan fordulatot hozott magával, ez tovább növeli a választási részvételt a parlamenti választáson. „Ez azt jelenti, hogy tud olyan magas részvétel lenni, hogy az RMDSZ 5 százaléka még 500 000 szavazattal is veszélybe kerülhet. Most ennek a veszélyét kell tudatosítanunk az emberekben” – mondta Erős Levente városi tanácsos.

A gyergyóiak tanácstalansága és az RMDSZ hallgatása egyaránt azt mutatja, hogy a magyar közösség számára nincs egyértelmű politikai irányvonal ebben a helyzetben. Ez az üresség teret adhat olyan populista, radikális üzeneteknek, mint amilyeneket Georgescu kommunikál. Bár az RMDSZ számára jelenleg a parlamenti küszöb átlépése a legfontosabb, figyelmen kívül hagyni az elnökválasztás második fordulóját stratégiai hiba lehet. Ha a magyar közösség politikai preferenciáit kizárólag a parlamenti választások szempontjaira korlátozzák, az hosszú távon még inkább megnyithatja az utat a szélsőséges irányzatok előtt, amelyek képesek lehetnek megszólítani a radikálisabb vagy kiábrándult magyar szavazókat.

Az RMDSZ-nek nemcsak a választási részvétel növelésére kell koncentrálnia a parlamenti választások kapcsán, hanem egyértelműen állást kell foglalnia az elnökválasztás ügyében is. Ha továbbra is elodázza ezt a döntést, nemcsak a választói bizonytalanságot növeli, hanem saját politikai befolyását is kockára teszi. A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet, hogy a magyar közösség nem egy homogén tömb, és arra is reális esély van, hogy a Fidesz üzeneteihez nagyon hasonlóan, csak épp román verzióban kommunikáló Georgescu képes megszólítani a magyar közösség radikalizálódó részét. Az RMDSZ tehát minél tovább nézegeti saját köldökét, és keresi a számára kedvezőbb háttéralkukat az USR-vel, annál inkább veszélybe kerül az általa megcélzott eredmény.