Kémkedési vádak, magánrepülős utazások, trollfarmok – ezek voltak az elnöki kampányt meghatározó események

• Marcel Ciolacu magánrepülővel utazott Monacóba, amit sokan „arroganciának” neveztek.
• Nicolae Ciucă kampánya összefonódott Klaus Iohannis népszerűtlenségével és a luxusvillája körüli botránnyal.
• Mircea Geoanăt trollfarmok használatával vádolták, melyet Elena Lasconi tárt fel, de Geoană visszavágott, utalva Traian Băsescu múltjára.
• Viorel Hrebenciuc állítólagos szerepe a PSD és AUR közötti titkos megállapodásban szintén vita tárgya lett.

Ömlött a választókra a politikai szappanopera az elmúlt hónapokban, hetekben. A 2024-es államelnöki választás kampányát legfontosabb momentumait gyűjtötte össze egy átfogó anyagba a News.ro hírügynökség.

A lényeg, hogy politikai szempontból a PSD jelöltje kihívók nélkül maradt a baloldalon, míg a jobboldalon a politikai szereplők megosztják a szavazatokat, hasonlóan a szuverenista jelöltekhez. Ezért van az, hogy Ciolacut biztos befutóként könyvelhetjük el már most, és mindenki arra kíváncsi, hogy a szuverenista-populista szélsőjobb vagy a liberális/progresszív vonalnak sikerül jelöltet juttatnia a második fordulóba. Addig is itt vannak a kampány legzaftosabb botrányai, amik közül sok még nem is csengett le teljesen.

Diana Șoșoacă kizárása

Az elnökválasztási kampány elég durván rúgta be az ajtót. azzal kezdődött, hogy Diana Șoșoacăt kizárták a jelöltek közül, erről az az Alkotmánybíróság (CCR) döntött, amelynek döntő többsége a PSD befolyása alatt áll. A kilenc bíró közül öt a kizárás mellett szavazott, hivatalosan azzal az indokkal, hogy Șoșoacă veszélyt jelentene Románia NATO- és EU-tagságára.

A PSD tagadta, hogy köze lenne a döntéshez, de a jobboldali jelöltek szerint a Șoșoacă szavazói az AUR jelöltjét, George Simiont fogják támogatni. Șoșoacă felszólította támogatóit, hogy érvénytelenítsék szavazataikat azzal, hogy a szavazólapokra az ő nevét írják. Ennek ellenére Simion népszerűsége nőtt, bizonyos felmérések szerint a második helyre került.

A Hrebenciuc-terv

A kampány során Gigi Becali, az AUR parlamenti listájának jelöltje, egy beszélgetés részleteit hozta nyilvánosságra Viorel Hrebenciuc-kal. Becali szerint a PSD hajlandó lett volna 10-20 szavazatot biztosítani minden szavazókörben Simionnak, hogy Marcel Ciolacu kerüljön a döntőbe. A PSD számításai szerint Ciolacunak nagyobb esélye van nyerni Simionnal szemben, mint egy jobboldali jelölt ellen. A PSD utoljára 2000-ben nyerte meg az elnökválasztásokat, amikor Ion Iliescu legyőzte a nacionalista Corneliu Vadim Tudort. Az elmúlt 24 évben a PSD jelöltjei mindig alulmaradtak a jobboldali kihívókkal szemben. Ciolacu tagadta a „Hrebenciuc-tervet”, míg Simion kijelentette, hogy legyőzheti Ciolacut, ha a diaszpórában élő románok elegendő szavazatot adnak le. Hagyományosan a PSD mindig gyengén szerepelt a diaszpórában.

A szuverenista térfélen további jelöltek, Cristian Terheș és Călin Georgescu is indulnak, akik korábban szintén kapcsolatban álltak az AUR pártjával. Terheș az AUR európai parlamenti listáját vezette 2024 júniusában, míg Georgescu a 2020-as parlamenti választások után az AUR miniszterelnök-jelöltje volt. Három nappal a választások előtt a Központi Választási Iroda arra kötelezte Georgescut, hogy törölje online kampányanyagai egy részét, mivel nem tüntetett fel egy kötelező promóciós kódot. Georgescu szerint ez megfélemlítési kísérlet volt, amely mögött a PSD állhat. A jobboldali jelöltek szerint Georgescu indulása csökkenti Simion esélyeit a második fordulóba kerülésre.

A luxusvilla botránya

Bár Klaus Iohannis nem indul újra az államelnöki választásokon, személye mégis központi témává vált a kampány során, különösen az Aviatorilor 86-os villa ügyében. A villa, amelyet állítólag Iohannis számára készítenek elő, 7 millió euróra becsült felújítási munkálatokkal vált a PSD és a PNL közötti konfliktus tárgyává.

November 1-jén Marcel Ciolacu kérésére a RA-APPS nyilvánosságra hozta, hogy a villa renoválására már 13,8 millió lejt (kb. 3 millió eurót) költöttek. Ciucă a PSD-t hibáztatta, amiért politikai fegyverként használja a RA-APPS-t, és közzétette annak a villának a címét, ahol Marcel Ciolacu lakik, szintén az állami RA-APPS vagyonkezelésében. Cserébe Ciolacu megjegyezte, hogy Ciucă csak azt akarja kideríteni, mely PNL-tagok jártak nála.

A vita részeként Ciolacu nyilvánosságra hozta azt a 2022-es kormányhatározatot, amely meghatározta az Aviatorilor villa „hivatalos rezidenciává” alakítását a volt államfők számára. Azonban az aláírók között mind PNL-, mind PSD-tagok szerepeltek: Nicolae Ciucă, Marian Neacșu (PSD főtitkár), Adrian Câciu (PSD pénzügyminiszter), valamint Marius Grăjdan (PNL, RA-APPS vezetője). Ez bizonyítja, hogy mindkét párt tisztában volt a villa rendeltetésével, amely Iohannisnak készül a mandátuma lejárta után.

A törvény értelmében a volt államfők életük végéig jogosultak állami protokollvillára, amelyet csak a mandátumuk lejárta után vehetnek igénybe, jelen esetben 2024. december 22-től. Nicolae Ciucăt folyamatosan Iohannis népszerűtlenségével hozták összefüggésbe ellenfelei. Ciolacu, Simion és Elena Lasconi egyaránt azt állították, hogy Ciucă győzelme Iohannis „harmadik mandátumának” felelne meg. Ciucă erre azzal reagált: „A Iohannis-korszak véget ért. Az elnök nem Putyin, én pedig nem Medvegyev vagyok.”

Az Aviatorilor villa körüli botrány így nemcsak a PSD–PNL közötti politikai csatározást élezte, hanem Nicolae Ciucă kampányát is nehezítette.

Simion és a kémkedési botrány

Cristian Chirteș, a SRI-t (Román Hírszerző Szolgálat) felügyelő parlamenti bizottság liberális elnöke azzal vádolta Simiont, hogy kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal (GRU), és találkozott annak tisztjeivel Csernovicban. Chirteș szerint Simion „békés tüntetéseket próbált megzavarni, hogy politikai előnyre tegyen szert.”

Simion határozottan tagadta a vádakat, és dezinformációnak nevezte őket, amelyek célja a kampánya aláásása volt. Felkérte a SRI-t, hogy mutasson be hiteles bizonyítékokat, és kijelentette: ha az állami intézmények konkrét bizonyítékokkal állnak elő, visszavonul a politikától.

A PNL és az USR jelöltjei nyomására a román kormány Kijevhez fordult, hogy nyilvánosságra hozza az ukrán belépési tilalom indoklását. Az ukrán hatóságok dokumentuma szerint Simion „rendszeres antiukrán tevékenysége” miatt kapott tilalmat, amely sértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Ez a döntés Simion azon nyilvános kijelentéseire adott válasz volt, hogy Románia vissza kell szerezze a második világháború után elvesztett területeket, mint Besszarábia és Észak-Bukovina.

Simion a botrány ellenére megerősítette nacionalista üzeneteit. Azt állította, hogy elnökként Románia helyreállítaná kapcsolatait Moldovával és Ukrajnával, és a két ország felülvizsgálná álláspontját. Szerinte a moldovai és ukrán kormány együttműködő lesz, és a tilalmat feloldják, ahogyan korábban más korlátozásokat is megszüntettek vele szemben, amikor még civil aktivista volt. A kémkedési vádak és az ukrán tiltás ellenére is Simion sikeresen erősítette nacionalista imázsát, ami végig is kulcsszerepet játszott kampányában.

Trollfarmok és dezinformációs kampányok

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje, azzal vádolta Mircea Geoanăt, hogy trollfarmokat működtet kampánya támogatására. Lasconi bemutatott néhány fényképet, amelyeken egy izraeli állampolgár, Tal Hanan, a Mircea Geoană által alapított bukaresti Aspen Intézet előtt látható. Tal Hanan, akit a nemzetközi sajtó „az igazság gyilkosaként” emlegetett, állítólag több mint 30 ország választásainak manipulálásában vett részt trollfarmok és online dezinformációs hálózatok révén. A trollfarmokat hamis fiókok üzemeltetik, amelyek politikai tartalmakat terjesztenek az online térben.

Tal Hanan elismerte, hogy járt Bukarestben, de állítása szerint csupán vakációzott. Lasconi ugyanakkor nem tudott olyan képeket bemutatni, amelyeken Geoană is együtt szerepelne Hanannal, így közvetlen kapcsolatot nem sikerült bizonyítania.

Mircea Geoană határozottan visszautasította a vádakat, és azt mondta, hogy az ügy „Petrov-szagú”, utalva arra, hogy Lasconit nyilvánosan támogatja Traian Băsescu, akit korábban a bíróság a Securitate ügynökeként azonosított „Petrov” fedőnéven.

Marcel Ciolacu, a PSD jelöltje, szintén beszállt a vitába, és kijelentette, hogy egy bukaresti lakóházban trollfarm működik Geoană kampányának támogatására. Amikor Geoană bizonyítékokat kért, Ciolacu nem folytatta az ügyet, és Lasconi sem hozott fel további érveket.

A trollfarmok körüli vádaskodás a kampány egyik heves politikai csatározásává vált, de konkrét bizonyítékok hiányában az ügy inkább személyeskedő támadások szintjén maradt. Geoană sikeresen hárította a vádakat, míg Lasconi és Ciolacu a bizonyítékok hiánya miatt kénytelenek voltak elengedni az ügyet.

Ludovic Orban visszalépése Elena Lasconi javára

A kampány utolsó hetében Ludovic Orban, a Forța Dreptei jelöltje, bejelentette, hogy visszalép az államelnöki versenyből Elena Lasconi, az USR jelöltje javára. Bár visszalépett, neve továbbra is szerepel a szavazólapon. Orban döntése ideiglenes szövetséget hozott létre az USR, a PMP és a Forța Dreptei között, akik korábban az európai parlamenti választásokon is együttműködtek. Ennek ellenére a parlamenti választásokra ezek a pártok újra külön utakon indulnak.

A kampány legvégén a volt elnök, Traian Băsescu is megjelent és kijelentette, hogy ha a Forța Dreptei szavazói egységesen támogatják Lasconit, akkor George Simion legyőzhető. Orban felszólította Nicolae Ciucăt, hogy ő is lépjen vissza Lasconi javára, „államférfihoz méltó” döntést hozva. Ciucă azonban elutasította ezt, és a jobboldali szavazók „hasznos szavazatát” kérte, hangsúlyozva a PNL széleskörű támogatottságát.

Lasconi arra buzdította a választókat, hogy őt támogassák, mivel egyes felmérések szerint nagyobb esélye van Simion legyőzésére, mint Ciucănak.

Marcel Ciolacu magánrepülős botránya

Marcel Ciolacu, a PSD vezetője, magánrepülővel utazott Nizzába 2020 májusában, hogy fiával együtt részt vegyen egy Forma 1-es versenyen. Az utazás költségeit a Nordis nevű ingatlanfejlesztő cég állta, amely később fizetésképtelenné vált, és mintegy 1200 ügyfél maradt teljesítetlen szerződésekkel. Kezdetben Ciolacu tagadta az utazást, majd elismerte, hogy részt vett, de hangsúlyozta, hogy az utazást saját pénzéből finanszírozta. Elismerte, hogy az utazás „egy kis luxus” volt, amelyet fiának ajándékozott, de kitartott amellett, hogy semmilyen költséget nem fedezett számára más személy vagy cég.

A G4Media által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint azonban a repülőt valójában a Nordis bérelte, amit Ciolacu tagadott, mondván, minden költséget saját maga fedezett. És nemcsak egyszer repült a Nordis által bérelt géppel, hanem többször. Egy madridi utazás dokumentumait is megszerezte a portál, ahová Ciolacu a barátnőjét, Sorina Docuzt vitte magával. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy bemutatja az összes vonatkozó számlát és dokumentumot, de ezek a választások előtt nem kerültek nyilvánosságra.