Lasconit támadta szinte mindenki a „nagy” elnökjelöltvitán, amelyből a két legfontosabb szereplő maradt ki

A Digi24 hírtelevízió és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közösen rendezett elnökjelölti vitát hétfő este, amelyen a román elnökválasztás legfontosabb jelöltjeinek kellett volna részt venniük, aztán kiderült, hogy az A ligások máshol játszanak. A vita három órán át tartott, és olyan éles témák kerültek szóba, mint a nemzetbiztonság, a nemzetközi politikai helyzet, a szociális kérdések és az oktatási reform. A vitára bejelentkezők: Elena Lasconi, Mircea Geoană, Ludovic Orban, George Simion, Kelemen Hunor és Cristian Diaconescu voltak, a PSD és a PNL jelöltjei távol maradtak. Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă döntése, hogy az Antena 3-at válasszák, ahol külön-külön interjúk keretében mutatták be magukat, elég érdekes üzenetet közvetít a választók felé. Miközben a Digi24 vitáján a „kis szereplők” sorakoztak fel, ők a kiváltságos, kivételezett politikai vezetői szerepre erősítettek rá, lássuk, hogy csapódik le mindez a választókban, akik nem biztos, hogy szeretik ezt a fajta lekezelő hozzáállást. A Digi24 vitája, ami a demokrácia szabályai szerint zajlott, éles kontrasztban állt az Antena 3-on zajló műsorral, ahol Ciolacu és Ciucă gyakorlatilag nem kellett senkivel megmérkőzzön.

Amúgy egyik műsorban sem voltak nagy meglepetések, senki nem esett ki szerepéből, egyetlen erősebb momentumot próbált felépíteni a Digi24-es vita során Ludovic Orban, aki bejelentette visszalépését az elnökjelölti versenyből, támogatva Elena Lasconit, de nem hatódott meg senki ettől, ugyanis a legutóbbi mérések szerint alig 0,7 százalékos volt Orbannak a támogatottsága.

Milyen volt Kelemen Hunor?

Ami az etnikai szavazás irányába terelt erdélyi magyarokat leginkább érdekelheti, az Kelemen Hunor szereplése, aki a vitán több kérdésben is hozta a keresztény-konzervatív álláspontot. A demográfiai problémák kapcsán arról beszélt, hogy támogatni kell a gyereket vállaló családokat, az élettársi kapcsolatoknál kijelentette, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre, a gyermekanyák kérdésére nem reagált.

Az ukrán háború kérdésében óvatos diplomáciát javasolt, mondván, hogy „Trump nem kezdheti második mandátumát vereséggel”, ezért szerinte egy „harmadik utat” kell keresni, amely hosszú távú biztonságot és béketárgyalásokat jelentene Ukrajna és Oroszország között, az ukránok beleegyezésével. Hangsúlyozta, hogy nem lehet tartós békét kötni az ukrán fél támogatása nélkül.

Amikor Ion M. Niță újságíró egyenesen rákérdezett, megvan-e benne a bátorság, hogy Orbán szemébe mondja, „nem”, Kelemen rövid habozás után azt válaszolta: „Keletről nem jött még soha sem szabadság, sem biztonság, sem jóllét.” Majd gyorsan bírálni kezdte Románia külpolitikai „hóvirág pozícióját” is, vagyis az önálló kiállás hiányát. Szerinte a román külpolitikának végre fel kéne egyenesednie, mint aki alaposan kihúzza magát a hosszú és tétova hajbókolás után. Itt egy kicsit elveszítette a fonalat a hallgatóság, hiszen nem a román, hanem a magyar kormány az, amely évek óta keleti nyitás címen simogatja az orosz medvét.

Az oktatási reformnál és a szexuális nevelés bevezetésénél kijelentette, hogy bár szükség van a tanterv megújítására, a szülők és a család szerepe is fontos az iskolai oktatás mellett.

Összességükben válaszai visszafogott, mérsékelt álláspontot tükröztek, retrográd beütésekkel, a hagyományos, konzervatív értékek túlhangsúlyozásával az emberi jogok vagy a progresszív oktatási reformok kárára.

A legfontosabb nyilatkozatok és összetűzések

A vita során Lasconit egyfajta össztűz alá vette Geoană, Simion és Kelemen Hunor, Diaconescu volt az egyetlen, aki senkivel nem személyeskedett. De az USR jelöltje jól bírta a támadásokat, és lélekjelenléte is volt. Simiont érdekes módon még az RMDSZ jelöltje sem támadta, holott a júniusi választások előtt el lett magyarázva, hogy a legnagyobb mumus az AUR. Most azt kellett nézni, ahogy Simion több alkalommal elismerően könyveli el Kelemen Hunor válaszait.

Kelemen Hunor az USR által javasolt közigazgatási átszervezéssel próbált ütni először Lasconin, kiemelve, hogy az általa vezetett Câmpulung Muscel városa is községgé válna a tervezet szerint. Lasconi válaszában a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy nem ért egyet az átszervezés városokat és megyéket érintő részeivel, ezért minden érintettel egyeztetni kellene.

Mircea Geoană és Elena Lasconi között is éles szóváltások zajlottak, különösen nemzetbiztonsági kérdésekről. Lasconi azzal vádolta Geoanăt, hogy nincs kellő tudása a nemzetbiztonság terén, míg Geoană azt vetette ellenfele szemére, hogy a politikai tapasztalata hiányos.

George Simion kijelentette, hogy Elena Lasconit nem nevezné ki miniszterelnöknek, aki válaszul úgy fogalmazott, hogy ez a kijelentés a nőket sérti.

A szexuális oktatás bevezetéséről is élénk vita bontakozott ki, ahol minden jelölt kifejtette véleményét. Míg Elena Lasconi támogatta a szexuális nevelést az iskolákban, addig George Simion azt hangsúlyozta, hogy a társadalmi problémákat a szegénység felszámolásával kell megoldani, nem új tantárgyak bevezetésével. Kelemen szerint meg kell nézni, hogy mit tartalmazna a szexuális oktatás tantárgy, nem lehet csak úgy rábólintani. Egyébként is – mondta az RMDSZ államelnökjelöltje – a legnagyobb probléma nem a gyermekanyák nagy száma, hanem az, hogy nem születik elég gyermek.

Lasconi és Kelemen között szikra pattant az élettársi kapcsolatok elismeréséről szóló kérdésnél is. Az USR jelöltje kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja az élettársi kapcsolat törvényesítését, sajnos a „korrupció jobban elfogadott, mint az emberi jogok”, mondta és hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogainak tisztelete a demokrácia minőségének fokmérője. Kelemen Hunor ezzel szemben kitartott amellett, hogy a házasság kizárólag férfi és nő közötti kapcsolat lehet, ugyanakkor bizonyos jogokat – például az öröklést és a kórházi látogatást – támogatna az élettársak számára. Lasconi figyelmeztette Kelement, hogy minden kisebbséget tisztelni kellene, de az RMDSZ jelöltje visszavágott, hogy ne keverje össze az etnikai és szexuális kisebbségek kérdését.

Az elnöki jelölteknek egyetlen jelzővel kellett kifejezniük, hogy milyen típusú elnökökké válnának: Simion energikus, Lasconi példaképként szolgáló, Geoană stratégiai és Kelemen Hunor proaktív elnök szeretne lenni.

Hamis vagy pontatlan információk a vitán

A vita során számos téves vagy túlzó állítást is tettek a jelöltek, amelyeket azonnal elemzett a Factual.ro.

Elena Lasconi kijelentette, hogy városa, Câmpulung Muscel 40 évnyi költségvetését fedező uniós támogatást vonzott be, azonban ez túlzó állítás volt, mivel a ténylegesen elnyert összeg mindössze 35,6 millió lej volt.

Kelemen Hunor általános műveltségi vitába bonyolódott Elena Lasconival, aki Winston Churchill egy állítólagos mondatát pontatlanul idézte. Az RMDSZ államelnökjelöltje kioktatta, hogy nem a Google-t kell olvasni, és ő megmondja, hogy hogyan is volt Churchillel, aki brit miniszterelnökként azt a kérdést kapta a háborús költségvetés kapcsán, hogy miért nem csökkenti a kulturális kiadásokat. Churchill arra azt válaszolta: „Akkor miért harcolunk?” Kelemen azonban benézte, mert ez a mondat valójában egy elterjedt anekdota, és történelmileg nem dokumentált, hogy az angol miniszterelnök valóban mondta volna ezt.

Geoană azt állította, hogy Lengyelország „megszabadult a korrupciótól”, amit az adatokat figyelembe véve szintén valótlan kijelentésként értékeltek. Lengyelország korrupciós indexe 2023-ban nem utal a korrupció felszámolására.

Lasconi a palesztin állam elismerésének szükségességéről beszélt, holott Románia már 1988-ban hivatalosan elismerte Palesztinát.

Ciolacu és Ciucă távolmaradása – az Antena 3 különvitája

Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă, nem jelent meg a Digi24 által szervezett vitán, helyette az Antena 3 csatorna párhuzamos műsorában vettek részt. Ciolacu a távolmaradást a brüsszeli diplomáciai kötelezettségeivel magyarázta, külön kiemelte a NATO főtitkárral való találkozót, valamint a schengeni csatlakozás kilátásait, amelyet mintegy személyes eredményként próbált beállítani.

A Schengen-kérdés mellett Ciolacu kijelentette, hogy amennyiben elnökké választják, Ilie Bolojant nevezi ki miniszterelnöknek. Ezzel a nyilvános támogatásával próbálta erősíteni az utóbbi napokban megtépázódott imidzsét. A Nordis-botrányban ugyanis egyre-másra buknak ki a csontvázak a szekrényből, a G4Media most már egyértelműen bebizonyította, hogy ott volt azon a Nordis által bérelt magánrepülőn, ami a francia Riviérára röpítette több PSD-s politikus és azok barátnői társaságában. Ciolacu a támadásokra válaszul családját is védelmező áldozatként próbálta magát beállítani, kijelentve, hogy magánúton volt, és saját pénzéből fedezte a költségeket, bár bizonyítékokat nem mutatott be erre.

Marcel Ciolacu kijelentései könnyen visszaüthetnek, mivel Ciucă kritikái rámutattak Ciolacu következetlenségére és a választók megtévesztésére. Az Antena 3 vitája Ciucă számára lehetőséget adott arra, hogy erősítse saját pozícióját a választói körében, míg Ciolacu defenzívába kényszerült.