Sokan elégedetlenek a helyi rendőrséggel, Brassó polgármestere a felszámolását fontolgatja

Egyre több romániai város polgármestere vetette fel az utóbbi időben a helyi rendőrség (politia locală) felszámolásának ötletét, mivel az intézmény megítélése erősen megosztó. Az országban összesen 11 000 helyi rendőr dolgozik 624 állomáson, feladatuk az lenne, hogy a közösség nyugalmát őrizzék és a lakosság mindennapi problémáit oldják meg. A valóság azonban – írja a Szabad Európa portál, amely utánament a témának – gyakran mást mutat, és több város lakói úgy érzik, hogy ezek a rendőrök valójában főnökösködnek a lakosok fölött, és nem az az elsődleges szempontjuk, hogy támogassák a segítségre szorulókat.

A helyi rendőrök jelenlegi hatásköre sokak szerint nem elegendő, és gyakran vannak olyan helyzetek, amikor képtelenek közbeavatkozni. A kolozsvári Mircea Bonțidean, a Helyi Rendőrségek Egyesületének elnöke, szerint a jogszabályokat úgy kellene módosítani, hogy a helyi rendőrök hatáskörét pontosabban meghatározzák, különösen a közrend és a közlekedés terén.

A Helyi Rendőrök Egyesülete és a szakszervezetek egy új törvényen dolgoznak, ami kibővítené a helyi rendőrségek hatáskörét, és világosabban rögzítené az együttműködést az országos rendőrséggel. Az új javaslat szerint a helyi rendőrök több közrendvédelmi feladatot láthatnának el, így például parkolási szabálytalanságok, zajvédelem, illetve a helyi szabályszegések ellenőrzése terén.

A bukaresti főpolgármester kezdte el tematizálni a problémát

A helyi rendőrségek feladatai Romániában részben átfedik az országos rendőrségét (Poliția Română), például a közrend és közlekedésfelügyelet terén. Míg az országos rendőrség kötelékében szolgáló rendészek valódi lőszert használnak, a helyi rendőrök csak gumilövedékes fegyvereket tarthatnak, és feladatkörük is korlátozottabb. A helyi rendőrség törvénye (155/2010) a helyi rendőrséget a polgármesterek irányítása alá rendeli, ami gyakran politikai befolyásolást tesz lehetővé.

Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere nemrég kifejtette, hogy bár személyesen támogatja a helyi rendőrség felszámolását, jelenleg törvény kötelezi annak fenntartására. A helyi rendőrség törvény által meghatározott feladatkörökkel rendelkezik, amelyek közé tartozik például a parkok és közterületek védelme, az építési szabályok betartatása és a közrend fenntartása. Ezeket a feladatokat jelenleg nem tudják a főpolgármesteri hivatal más alkalmazottaival elvégeztetni, ezért a helyi rendőrséget nem tudja felszámolni.

Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a helyi rendőrség közrendvédelmi feladatai nem átruházhatók az országos rendőrségre, amely szerinte szakmailag felkészültebb, de nem rendelkezik ezekkel a speciális önkormányzati feladatkörökkel. Így a helyi rendőrségnek továbbra is helyben kell ellátnia ezeket a feladatokat, mint a parkok és a közterek őrzése, valamint az építési szabályok betartatása.

A főpolgármester tavaly, 2023 szeptemberében lépett egy komoly szervezeti változás irányába: leváltotta a helyi rendőrség vezetőjét és bejelentette az intézmény átalakítását, miután a helyi rendőrség nem tudta hatékonyan kezelni a IOR park ügyét, ahol egy visszaszolgáltatott területet illegális fakivágások és ismétlődő bozóttüzek sújtottak.

A másik elgondolkodtató történet, amiből kiderül, mennyire kiszolgáltatott a szervezett a politikumnak, idén októberben történt. A főpolgármesteri hivatal és a 4. kerület helyi rendőrsége csapott össze. A főpolgármester, Nicușor Dan, és a 4. kerületi polgármester, Daniel Băluță közötti konfliktusban az Unirii téren folyó építkezési munkák ellenőrzésekor a helyi rendőrség a munkaadó, a PSD-s kerületi önkormányzati vezető mellett foglalt állást. A konfliktus során a bukaresti 4. kerület helyi rendőrsége megakadályozta, hogy Nicușor Dan főpolgármester bemenjen az építési területre, és ellenőrizze a dokumentumokat, miközben a helyi rendőrség és más intézmények, mint például a Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISC), a 4. kerületi polgármestert, Daniel Băluțát támogatták az engedélyek vitatható módon történő kibocsátásában. A helyi rendőrség viselkedése, amely egyfajta „privát hadseregként” védte a kerületi polgármester érdekeit, erős felháborodást váltott ki a lakosság körében.

Kolozsvár helyzete: heti egyeztetések és közös járőrözés

Kolozsvár egyike azon városoknak, ahol a helyi rendőrség megítélése különösen vegyes. A városban jelenleg 280 helyi rendőr teljesít szolgálatot, és minden városrészben található egy helyi rendőrőrs annak érdekében, hogy a közeli lakossági panaszokra minél gyorsabban tudjanak reagálni. Mircea Bonțidean, a kolozsvári helyi rendőrség vezetője – aki 32 évig az országos rendőrségnél szolgált – szerint az országos és a helyi rendőrség együttműködése szoros, heti egyeztetésekkel és közös járőrözésekkel próbálnak lépést tartani a város problémáival.

Bonțidean beszámolója szerint évente mintegy 60 000 lakossági panasz érkezik a helyi rendőrséghez, ami szerinte azt jelzi, hogy a kolozsváriak továbbra is igénylik a helyi rendőrség szolgáltatásait. A városban zajló több mint 600 utcai rendezvény biztosítása is az együttműködés szükségességét hangsúlyozza. Az éves költségvetés 51 millió lej, amelyből jelentős részt a működéshez szükséges felszerelésekre és bérekre fordítanak.

A helyi rendőrség vezetője szerint a város különlegessége, hogy a helyi rendőrség minden városrészben jelen van, és ez segít az állandó lakossági kapcsolattartásban, valamint abban, hogy a rendőrök jobban ismerjék a helyi problémákat és a lakosság igényeit. „Mivel Kolozsvár hasonlóan zsúfolt város, mint Bukarest, a helyi rendőrség városrészenkénti jelenléte hozzájárul ahhoz, hogy a rendőrök gyorsabban és hatékonyabban tudjanak beavatkozni,” nyilatkozta Bonțidean.

Helyi rendőrség és politikai befolyás

A helyi rendőrség politikai befolyásoltsága Romániában gyakran abból ered, hogy a helyi önkormányzatok, elsősorban a polgármesterek közvetlen irányítása alatt áll. A törvény szerint a helyi rendőrség a polgármestereknek van alárendelve, ami lehetőséget ad arra, hogy bizonyos döntések és intézkedések a politikai vezetés érdekeit szolgálják, és nem feltétlenül a közösség javát. Ez a rendszer visszaélésekhez vezethet, például politikai célokra való felhasználáshoz, ahogyan azt egyes konfliktusok, például Bukarestben a Piața Unirii körüli ügyek során láthattuk. A befolyásoltság kivédése érdekében érdemes lenne átgondolni a helyi rendőrség autonómiáját növelő szabályozásokat, például független felügyeleti szervek vagy központi koordináció létrehozását. Emellett fontos lenne, hogy a helyi rendőrök képzését, előléptetését és fegyelmi ügyeit a politikai beavatkozástól mentes elvek alapján szabályozzák, például egy átlátható, központi rendészeti testület keretében, amely biztosítaná a helyi rendőrség független működését.

A helyi rendőrség egyes településeken a polgármesterek érdekeinek kiszolgálójává vált. Iași volt polgármestere, Gheorghe Nichita, például 2023-ban börtönbüntetést kapott, mert a helyi rendőröket szerelmi ügyek felderítésére használta. Bukarestben Daniel Tudorache volt polgármestert azzal vádolták, hogy a helyi rendőrséggel követte politikai ellenfelét, Clotilde Armandot. Ezek az esetek aláássák a helyi rendőrség hitelességét, és hozzájárulnak a felszámolás melletti érvekhez.

Egyes polgármesterek, mint például Brassó polgármestere, George Scripcaru, kifejezetten a helyi rendőrség megszüntetését támogatják. Brassó polgármestere a helyi rendőrséget nehézkes, költséges és hatástalan intézménynek tartja, amely szerinte nem lát el érdemi feladatokat. Scripcaru kijelentette, hogy ha a helyi rendőrök nem mutatnak javulást, akkor a városi rendőrséget egyszerűen feloszlatja és újra megszervezi, szigorúbb felvételi követelményekkel.

Ezzel szemben más polgármesterek, például Bukarest 6. kerületének vezetője, Ciprian Ciucu, úgy vélik, hogy a helyi rendőrség fontos szerepet tölt be, ha megfelelően működik. Ciucu szerint a helyi rendőrség aktív részvételével sikerült újrarendezni és felújítani számos utcát és közterületet. A kerületi polgármester célzott reformokkal, fiatalítással és szakmai versenyvizsgákkal kívánta javítani a helyi rendőrség teljesítményét, és szerinte a sikeres reformok hozzájárultak a lakosság elégedettségének növeléséhez.

A helyi rendőrség fenntartásának költségei

Romániában a helyi rendőrség fenntartása jelentős terhet ró az önkormányzatok költségvetésére, mivel a bérköltségek és az eszközbeszerzések nagy összegeket emésztenek fel. Bukarestben például a főpolgármesteri hivatal és a hat kerületi önkormányzat együtt több mint 72 millió lejt (kb. 14,4 millió eurót) költ évente a helyi rendőrség fenntartására. A költségek nemcsak a bérekre vonatkoznak, hanem a felszerelések beszerzésére is, mint például szolgálati autók, egyenruhák, digitális eszközök és az ezekhez szükséges üzemanyag. A Szabad Európa által ismertetett számok a következők:

Bukarest kiadásai

A fővárosban a helyi rendőrségek fenntartására évente összesen több mint 339 millió lejt (kb. 68 millió eurót) költenek. Ezt a főpolgármesteri hivatal és a hat kerület közösen finanszírozza.

Bukarest főpolgármesteri hivatala – 72 millió lej (kb. 14,4 millió euró): A főváros rendőrségi költségvetésének nagy része a közrend fenntartására és a fővárosi közterek őrzésére megy el.

Bukarest 1. kerület – 57 millió lej (kb. 11,4 millió euró): A 1. kerület kiadásai a rendfenntartás mellett különböző felszerelések, üzemanyagok és egyéb juttatások beszerzését foglalják magukba.

Bukarest 2. kerület – 74 millió lej (kb. 14,8 millió euró): Ez az egyik legnagyobb helyi rendőrségi költségvetéssel rendelkező kerület, ahol a kiadásokat főként a közlekedési szabályozás és közrend fenntartására fordítják.

Bukarest 3. kerület – 0,6 millió lej (kb. 120 000 euró): A legalacsonyabb helyi rendőrségi költségvetésű kerület Bukaresten belül. Ennek hátterében az állhat, hogy kevesebb forrást fordítanak eszközbeszerzésekre és bérköltségekre.

Bukarest 4. kerület – 23 millió lej (kb. 4,6 millió euró): A költségvetésből a rendőrségi járművek fenntartására, közrendvédelemre és különböző feladatok ellátására jut.

Bukarest 5. kerület – 63 millió lej (kb. 12,6 millió euró): Itt is jelentős összegeket költenek a rendőrségi eszközök és a rendőrség működésének biztosítására.

Bukarest 6. kerület – 50 millió lej (kb. 10 millió euró): A 6. kerületben a rendőrség tevékenysége a közterületek védelmére, a közlekedési szabályok betartatására és a környezetvédelemre is kiterjed.

Nagyobb romániai városok helyi rendőrségi kiadásai

Kolozsvár – 51 millió lej: A kolozsvári helyi rendőrség évente több tízezer panaszt kezel, és az összes városrészben jelen van, hogy gyors reagálást biztosítson.

Brassó – 30 millió lej (kb. 6 millió euró): Brassó város polgármestere szerint a helyi rendőrség működése gyakran nehézkes, és jelentős költségekkel jár, elsősorban a személyzeti kiadások miatt.

Iași – körülbelül 28 millió lej: A városban a rendőrségi kiadások főleg a közbiztonság fenntartására és a forgalmi szabályok betartatására irányulnak.

Temesvár – 25 millió lej: A helyi rendőrség költségvetése itt is jelentős, főként a város közterületeinek védelmére és a közrend fenntartására fordítják.

A lakosság sok városban úgy érzi, hogy a helyi rendőrség által nyújtott szolgáltatások nem arányosak a fenntartási kiadásokkal.

A helyi rendőrök fizetése régiónként és az önkormányzatok költségvetési lehetőségeitől függően változó, de alapvetően magasabb, mint az országos átlagjövedelem. Bukarestben egy helyi rendőr jövedelme havi 6000 lej nettó körül mozog, beleértve a különböző pótlékokat és juttatásokat, míg vidéki városokban a fizetések általában alacsonyabbak. A helyi rendőrök számára juttatások is rendelkezésre állnak, például élelmiszer-juttatás, ami akár havi 1800 lej is lehet, valamint rendszeres felszerelés-frissítések, új egyenruhák, kabátok, cipők. Emellett sok esetben túlóradíjat és veszélyességi pótlékot is kapnak, ami tovább növeli a havi jövedelmüket. Ezek a kedvezmények biztosítják a vonzó munkakörnyezetet, ugyanakkor kérdéseket vetnek fel a fenntarthatóságukról, különösen olyan önkormányzatok esetében, amelyek korlátozott költségvetési forrásokkal rendelkeznek.

Változó hozzáállás az új törvényre várva

Az új törvénytervezet szerint a helyi rendőrséget jobban felszerelnék, és például halálos fegyverekkel is ellátnák, de ezek használatát szigorú előírásokhoz kötnék. A helyi rendőrök felkészítését is szigorítanák: a jövőben a rendőrök négy hónapos képzésen vennének részt a belügyminisztérium oktatási központjaiban, majd ezt követően rendszeresen továbbképzésekre járnának, hasonlóan a francia példához.

A helyi rendőrség feladatai közé tartozna a közlekedés szabályozása és a bűnmegelőzés támogatása, valamint a természeti katasztrófák elleni védekezés. Emellett a helyi rendőrök több jogkört kapnának a közlekedési szabályok betartatásában is, például parkolási szabályok megszegése esetén.

Az új törvény által várhatóan tisztázódnak a helyi rendőrök jogai és kötelezettségei, ami az önkormányzatok szerint elengedhetetlen a hatékony működéshez. A helyi rendőrségek közösségbarátabbá válhatnának, és a feladataik pontos meghatározása mellett az intézmény átláthatóságán is javítani szeretnének. A polgármesterek döntése azonban alapvetően meghatározza, hogy egy adott városban a helyi rendőrség inkább valódi rendészeti feladatokat lát el, vagy csupán a polgármester érdekeit szolgálja.

Az új törvény elfogadásáig a helyi rendőrség sorsa továbbra is bizonytalan, és valószínűleg további reformok szükségesek ahhoz, hogy a helyi rendőrök tevékenységét a lakosság jobban támogassa.