Vezéregyéniség-hiányban szenved Románia – az államfőválasztásról szólt a Transtelex Dialóg

Farkas István, a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV műsorvezető-szerkesztője, Kiss Anna, a Miközöd YouTube-csatorna alapítója és Székely István Gergő politológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa elemezte az elnökjelölt-felhozatalt, a beszélgetést Vig Emese, a Transtelex vezető szerkesztője moderálta. Ciolacuról, a „nép fiáról”, a „karizmadeficites” Ciucăról, a centristának mutatkozó, de kezdeti népszerűségi tőkéjét meglepő módon elvesztő Geoanăról, az USR korábbi progresszív szavazóbázisának nagy csalódásáról, Lasconiról, a közösségi média királyáról, Simionról és a román sajtónyilatkozataival jó pontokat gyűjtő Kelemen Hunorról több fontos meglátás elhangzott. A felvétel alább visszahallgatható, ezért most csak a meghívottak és a jelenlévő közönség néhány fontosabb felvetését emelem ki.

A fő kérdés: ki kerül be a második fordulóba?

Székely István Gergő szerint borítékolható, hogy az államfőválasztás első fordulóját a jelenlegi miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Marcel Ciolacu nyeri, a második fordulóban viszont már nem biztos a sikere, ez attól függ, hogy ki lesz az ellenfele.

„Mindenki arra gyúr”, hogy George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje bekerüljön a második fordulóba, a szélsőjobboldaltól elhatároló szavazók voksait ugyanis az ellenfele biztosan megkapná, jegyezte meg Farkas István. „Ha George Simionnal kerül a második fordulóba, Kelemen Hunorból biztosan Románia államfője lesz” – illusztrálta az egyébként valószínűtlen helyzettel Simion jelentőségét az újságíró.

„Mióta kiiktatták Șoșoacát (az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy Diana Șoșoacă nem indulhat az elnökválasztáson, szerk. megj.), azóta látszik, hogy a közvéleménykutatásokban Simion erősödött” – mutatott rá Székely István Gergő, aki szerint az AUR jelöltje ügyesen „megolvagolta” az olyan eseményeket, mint a romániai vagy a spanyolországi áradások. „De nagyon szoros a verseny, Ciucă és valamilyen szinten Lasconi is játékban van” – tette hozzá a politológus.

Arról, hogy az RMDSZ mit lépne a különböző második fordulós felállások esetén, Székely István Gergő azt gondolja, egy Ciolacu-Simion szembenállás megkönnyítené a szövetség dolgát, mert akkor „egyértelmű lenne, hogy a magyarelleneseket vissza kell szorítani”, más esetben viszont bonyolultabb lenne megtalálni a megfelelő üzenetet. „Szerintem akkor is Ciolacu irányába szeretné irányítani a szavazatokat az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetése, csak kérdés, hogy ezt hogyan fogja kommunikálni” – tette hozzá.

A témához a közönség soraiból hozzászólt Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor is, aki többek között arra kérdezett rá, hogy „honnan tudjuk olyan biztosan, hogy a másik nyer, ha egyszer Simion odakerül?” Szerinte erre nem lehet mérget venni, apró véletlenek is befolyásolhatják a választási eredményt, főleg a populista pártok esetében, figyelmeztetett.

Mi lesz a diaszpóra szerepe?

A június 9-i EP-választások eredménye megmutatta, hogy a külföldön élő román állampolgárok körében magas a szélsőjobb támogatottsága, az AUR és az SOS România együtt több szavazatot ért el, mint az akkori PSD-PNL szövetség. Ezért adta magát Sisak Tamás építész kérdése, hogy mi lesz a diaszpóra szerepe az őszi-téli választásokon.

Kiss Anna és Farkas István is egyetértettek abban, hogy az államfőjelölteknek nincs különösebb stratégiája a külföldön élő román állampolgárok megszólítására, legfeljebb a kötelező köröket futják le, legalábbis egyelőre ez látszik. Az RMDSZ-nek is lehetne határon túl élő romániai magyarokból álló bázisa, de nem szólítja meg őket, állapította meg Farkas István, hozzátéve, hogy az AUR-nak viszont biztosan van támogatottsága a diaszpórában.

Kire voksol a progresszív szavazóbázis?

Nincs román progresszív elnökjelölt, mondta Székely István Gergő, aki szerint kérdés, hogy miért nem indított jelöltet az EP-választáson függetlenként jól szereplő Nicu Ștefănuță környezete vagy a REPER párt sem. A politológus úgy gondolja, a progresszív jelöltekkel szimpatizáló szavazók többsége nem fog elmenni szavazni az első fordulóban, kisebb része pedig Geoanăra, Ciolacura, még kisebb része pedig Lasconira vagy Ana Birchallra üti a pecsétjét. „Az a legvalószínűbb, hogy majd Ciolacu irányába mennek ezek a szavazatok a második fordulóban, mert mégsem fognak Simion irányába menni” – latolgatta az esélyeket.

Ami az ennek a szavazótábornak fontos környezetvédelmet és klímaváltozást illeti, Székely István Gergő szerint minden jelölt hozta a kötelező köröket, megpróbálták ezeket a témákat semmitmondóan kezelni, kivéve Simiont, akinek a programja szerint a szénerőműveket nem lenne szabad kiváltani más energiaforrással, mert sokat dolgoztak a románok a megépítésükön.

Az is elhangzott, hogy a geopolitikai helyzettel, vagyis a szomszédban zajló orosz-ukrán háborúval kapcsolatban nagyjából minden jelöltnek azonos az álláspontja, Kelemen Hunor is próbálja árnyalni a román sajtónak adott nyilatkozataiban az Orbán Viktor „békepárti” álláspontjához való viszonyulását, csak Simion az, aki ebben is radikálisan mást képvisel.

Látható ugyanakkor egyfajta konvergencia is egy neoliberális konszenzus irányába. „Ez a jobboldali jelöltek esetében elég egyértelmű, de azért még Ciolacu esetében sem beszélhetünk markánsan baloldali programról” – hívta fel a figyelmet Székely István Gergő.

Arra a kérdésre, hogy mennyire bonthatja meg a magyar szavazók táborát Nicu Ștefănuță magyarul is kommunikáló SENS pártja, a politológus úgy válaszolt, hogy ez nem valószínű, Kiss Anna pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az pozitívum, hogy van egy ilyen progresszív opció is legalább a parlamenti választásokon, de kérdés, hogy ha a pártnak sikerülne megnőnie és helyzetbe kerülnie, értené-e, hogy milyen igényei vannak az erdélyi magyar közösségnek, illetve, hogy megmaradnak-e progresszívnek vagy, ahogy az USR példája is mutatta, más irányba tolódnának.