Victor Ponta képviselői mandátumért indul a PSD Dâmbovița megyei listáján

Victor Ponta, Románia volt miniszterelnöke, aki szinte állandó kísérője és tanácsadója lett a jelenlegi miniszterelnöknek, Marcel Ciolacunak, ismét aktívan bekapcsolódna a politikába. A G4Media arról ír, Ponta a PSD Dâmbovița megyei jelöltlistájának élén indul a képviselői mandátumért, miközben sokan emlékeznek rá mint egy olyan politikusra, aki politikai karrierje során nem egyszer botrányokba keveredett, és akit több ízben is korrupciós vádak értek. Ciolacut azonban, úgy tűnik, ez nem zavarja, a Szociáldemokrata Párt elnöke visszahívta őt a politikai életbe, arra biztatva Pontát, hogy „vegye lazábbra a golfozást”, és térjen vissza aktív szereplőként a közéletbe. Ponta pedig elfogadta az ajánlatot. Úgy fogalmazott, hogy egyre inkább belefáradt abba, hogy „volt miniszterelnökként” és „volt PSD-elnökként” emlegessék, és most örömmel fogadja, ha a jövőben „Dâmbovița jövendőbeli képviselőjeként” hivatkoznak rá.

Pontát politikai pályafutása kezdetén, 2001-ben Adrian Năstase vette szárnyai alá, és államtitkárrá nevezte ki a kormány ellenőrző testületének élére. Innen indult gyors felfelé ívelése a politikában, amely a PSD-n belüli ifjúsági szervezet vezetésétől egészen a miniszterelnöki posztig vitte. 2012-ben nevezték ki miniszterelnöknek, miután a parlament megbuktatta az Ungureanu-kormányt. Ponta egy koalíciós kormány élére került, amelyet többek között a Nemzeti Liberális Párt és kisebb pártok támogattak.

Miniszterelnökségét számos botrány és ellentmondás kísérte. Egyik legnagyobb konfliktusa Traian Băsescu államfővel volt, amikor is megpróbálta eltávolítani őt a hivatalából, de ez végül kudarcba fulladt, mivel a népszavazás alacsony részvételi arány miatt érvénytelen lett.

Ponta miniszterelnöki időszakát nemcsak a hatalmi harcok, hanem több korrupciós botrány is árnyékolta. 2015-ben a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vizsgálatot indított ellene adócsalás, pénzmosás és okirat-hamisítás gyanújával. Ezek a vádak egy korábbi ügyvédi tevékenységéhez kapcsolódtak, amikor is Dan Șova cége érintett volt egy nagy korrupciós ügyben. Ponta a vádak ellenére nem mondott le azonnal, hanem próbálta menteni a helyzetet, ám politikai hitele gyorsan erodálódott. Annak ellenére, hogy a parlament nem függesztette fel mentelmi jogát, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy politikai pályafutása leszálló ágon van.

2012-ben derült fény arra, hogy Ponta doktori disszertációjának jelentős része más forrásokból származik, amelyet a brit Nature tudományos folyóirat is megerősített. Bár a kormányzati szervek megpróbálták elsikálni az ügyet, és egy kormány által létrehozott etikai tanács felmentette őt, a plágium ténye tagadhatatlan volt. Ponta végül 2014-ben lemondott doktori címéről, de ez sem tudta visszaállítani megtépázott hírnevét.

A végső csapást miniszterelnökségére a 2015-ös Colectiv klub tragédiája mérte, amelyben több mint hatvan ember vesztette életét. A tűzeset után országszerte hatalmas tüntetések kezdődtek, amelyek az állami korrupciót és a felelőtlen kormányzást tették felelőssé a katasztrófáért. Ponta ekkor kényszerült lemondani miniszterelnöki tisztségéről, miután a nyomás elviselhetetlenné vált. Sokak szerint a lemondás csak idő kérdése volt, mivel a korrupciós botrányok miatt már régóta politikai hullának számított.