Olyan helyekre is el akarnak jutni, ahol még Kányádi Sándor sem járt

Szeptember közepén egy kurta hírben jelentette be az RMDSZ, hogy átfogó irodalomtámogatási programot indítanak. A projektben – többek között – az Erdélyben élő írókat és műveiket népszerűsítik a szórványban, a médiában, valamint támogatják a kortárs erdélyi szerzők idegen nyelven történő megjelentetését is.

A bejelentésben nem sok részletet árultak el, ezért megkerestük a kérdéseinkkel az illetékeseket. Előbb Karácsonyi Zsoltot, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökét, akit a bejelentésben is idéztek, de többszöri írásbeli megkeresésünkre sem válaszolt, majd a program lebonyolítójánál, az Iskola Alapítványnál érdeklődtünk. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Nagy Zoltán Levente pedig azt tanácsolta, hogy hagyatkozzunk a médiában megjelenő és az online felületeiken megjelenő információkra.

A program kezdeményezője ugyan az RMDSZ, a lebonyolítója pedig a korábban már említett Iskola Alapítvány, de a támogatója a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága. A Bethlen Gábor Alapkezelő határozatait átnézve április 28-i ülésükön döntöttek az Iskola Alapítványnak megítélt idei támogatásokról. A 5,034 milliárd forintnyi (nagyjából 12,6 millió eurónak, illetve 63 millió lejnek felel meg) összeg jelentős részét a kolozsvári fejlesztéseikre kapta az alapítvány, 3,666 milliárd forint megy erre. Egy tusnádfürdői ingatlanberuházásra további 921 millió forintot, míg egy meg nem nevezett ingatlanberuházásra 113 milliót ítéltek meg. Működésének és programjainak támogatására 150 millió forint jutott, míg az irodalmi programjaik támogatására 184 millió forintot (2,3 millió lejt/462 ezer eurót) ítéltek meg. Azt nem részletezik az említett bizottsági döntésnél, hogy pontosan milyen irodalmi programokat is támogatnak, például a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét része-e az összegnek vagy sem, de azt gondolnám, hogy az átfogó irodalomtámogatási programot mindenképp ebből finanszírozzák.

A 184 millió forint a különböző erdélyi irodalmi lapok szerkesztőségeinek juttatott jellemzően néhány millió forintos támogatásokhoz képest jelentős összegnek tűnik, de ha azt nézzük, hogy a Sepsi OSK idén 400 millió forintot kapott a futballakadémiája működésének a támogatásaként, akkor már rögtön nem tűnik olyan óriási összegnek. Különösen akkor, ha azt nézzük, hogy az Iskola Alapítvány tényleg számos programot tervez.

Már áprilisban elindították a 40 év feletti alkotóknak szóló ösztöndíjat, amelyben 7 szerző kap 4000 lejes összeget egy éven keresztül. Volt is egy kisebb felháborodás abból, hogy kiket választott ki a zsűri. „Úgy láttuk, egy szenior alkotók számára szóló támogatási program hiánypótló lehet az erdélyi kulturális és irodalmi élet számára” – nyilatkozta a Transtelexnek még áprilisban Nagy Zoltán Levente, és Karácsonyi Zsolt is hasonlóan nyilatkozott az Erdélyi Figyelőnek. „Az írótársak közel két évtizede beszélnek arról, nagyon jó az, hogy 35 éves korig létezik egyfajta támogatás a Communitas Alapítvány részéről, de rájuk is oda kell figyelni” – érvelt.

Karácsonyi az Erdélyi Figyelőnek adott interjúban azt is elmondta, hogy az irodalmi lapoknak is juttatnak a támogatásból, de azt nem részletezte, hogy milyen feltételek mellett, milyen lapokat támogatnak, és pontosan milyen formában juthatnak pénzhez a kiadványok. A Marosvásárhelyi Rádiónak Vida Gábor, a Látó főszerkesztője pedig annyit jegyzett meg, hogy bizonyos honoráriumterheket átvállalt az Iskola Alapítvány. Vida ott azt nyilatkozta, hogy romániai kontextusban ez valóban problémát jelent, a lapok fenntartói, a megyei meg városi önkormányzatok támogatásából nehéz azt előteremteni.

„Mivel az erdélyi folyóiratokban sok magyarországi szerző is publikál, az ő honoráriumuk a romániai támogatásokból, a helyi tanácsok csurrantott-cseppentett támogatásából szinte megoldhatatlan, és ebből a szempontból rossz versenyhelyzetben vagyunk a magyar lapokhoz képest” – mondta a rádiónak.

„Megtörténhet, hogy olyan helyekre is eljutnak, ahol még Kányádi Sándor sem járt”

– mondta Karácsonyi a korábban már idézett interjújában a szeptemberben elindított Vidékek, irodalmak programsorozatról. Elmondása szerint az a céljuk, hogy olyan helyekre is elvigyék az irodalmat, ahol ritkán van jelen, olyan helyekre szeretnének szerzőket eljutni, ahol azt mondják, „korábban itt nem lépett fel senki”.

Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökének elmondása szerint elsősorban a szórványba és a vidéki településekre szeretnének eljutni. „Nem a nagy kulturális központokra koncentrál ez a program, hanem vidéki településekre, községekre, kisvárosokra, illetve szórványtelepülésekre” – mondta. A Vidékek, irodalmak lebonyolításában az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete mellett a különböző irodalmi lapok vesznek részt, név szerint a Székelyföldet, a Helikont, a Korunkat és Művelődést említette.

Karácsonyi annyit jegyzett meg, bár a program szeptemberben indult, a szervezés jóval korábban elkezdődött, így az Iskola Alapítványtól érkező támogatással jutott el a Művelődés Nagykárolyba, az E-MIL pedig Temesvárra vitte el Botházi Máriát, a Bihar megyei Siteren lépett fel Szántai János, Papp Attila Zsolt és Egyed Emese, míg az aranyosegerbegyi iskolában népszerűsíti az irodalmat Horváth Benji, Varga László Edgár, Sánta Miriam és Serestély Zalán, Nagyenyeden pedig Nagy Zalán, László Noémi, Borcsa Imola, Egyed Emese és Balázs Imre József tartott rendhagyó irodalomórát (legalábbis a meghirdetett események szerint). A Helikon pedig Zilahon népszerűsíti az erdélyi irodalmat Karácsonyival, Demeter Zsuzsával és Nagy Zalánnal.

November végéig nagyjából félszáz eseményt terveznek, és olyan szerzőket említett még Karácsonyi a programban, mint Láng Zsolt, Szőcs Margit, Zsidó Ferenc és Mărcuțiu-Rácz Dóra. A vidéki jelenlét megerősítésével párhuzamosan a médiában is népszerűsítési kampányba kezdenek a februárig tartó időszakában. Az RMDSZ által fenntartott sajtóorgánumokban, így a Maszolon és az Erdélyi Magyar Televízióban 25 szerzőt népszerűsítenek.

Szerettük volna azt is megkérdezni, hogy miként állt össze a lista azokról a szerzőkről, akikről népszerűsítő videókat forgatnak és podcast beszélgetéseket rögzítenek, de ez a kérdésünk se talált válaszra, így ebben az esetben is csak arra tudunk hagyatkozni, amit Karácsonyi az Erdélyi Figyelőben elmondott. Állítása szerint az E-MIL-lel és a kulturális folyóiratokkal konzultálva döntöttek a listáról, amelyen a korábban már említett nevek mellett André Ferencet, Codău Annamáriát, Vida Gábort, Király Lászlót és Márton Evelint emelte ki. Feltűnik még Borsodi L. László, Tamás Kincső és Dimény H. Árpád a műsor promójában. Eddig két adás ment le, Fischer Botonddal és László Noémivel lehetett „ismerkedni”. A pénzből nyilvánvalóan a pártmédiumokat is finanszírozzák majd.

Az átfogó támogatási kampány része, hogy a kortárs erdélyi szerzők idegen nyelven történő megjelentetését is támogatják. Karácsonyi úgy érvelt a program mellett, hogy Bukarest és Budapest között az erdélyi magyar szerzők nehezen jutnak el odáig, hogy idegen nyelven is megjelenjenek.

„Hónapok óta zajló része a programnak, de ez a legnehezebb, mert nem is olyan könnyű meggyőzni külföldi kiadókat arról, hogy kevésbé ismert, de igen jó erdélyi szerzőket megjelentessenek. A kortárs erdélyi irodalom bármikor kiállít legalább egy tucatnyi olyan szerzőt, aki az európai irodalom színterein biztosan megállja a helyét” – mondta Karácsony, és annyit tett hozzá, hogy egy olasz és egy lengyel kiadóval állnak jobban a tárgyalások, de csak akkor lesz ez biztos, amikor megjelennek majd a könyvek. Megjegyezte, már az is nagy eredmény, hogy érdeklődéssel fogadják ezeket a javaslatokat. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint úgy néz ki, hogy 30 kortárs erdélyi költőt felvonultató román nyelvű antológia is megjelenik a program finanszírozásában. Karácsonyi mindenik nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a programot tovább szeretnék vinni, és a jövőben is szeretnék folytatni.

Szerb Antal azt mondta, hogy a nép nem olvas verset, mert a népnek más dolga van

– kommentálta a Vidékek, irodalmak programot Vida Gábor a Transtelex megkeresésére, szerinte ezzel kapcsolatban kérdéses, hogy hány embert lehet megszólítani a programmal, amikor „sok faluba még az újságot sem viszi ki a posta”.

A Látó főszerkesztője hangsúlyozta, hogy akinek pénze van, arra költi, amire akarja. „Nincs annyi pénz, aminek ne lehetne a dupláját is úgy elkölteni, hogy semmi látszata ne legyen” – tette hozzá, amikor a támogatásra szánt összeg nagyságáról, jelentőségéről kérdeztük. Vida a valós konzultációt hiányolja az érintettekkel, szerinte ha megkérdeznék az írókat és az intézményvezetőket, hogy mire van szükségük, akkor a magyar államnak az erdélyi kultúra támogatása sokkal kevesebbe kerülne, mint így.

Úgy látja, hogy sok pénzt el lehet költeni arra, hogy a szerzők az egyik településről mennek a másikra, de a kampányszerű, szeptemberben meghirdetett és februárig tartó programnál jóval fontosabb lenne a stabilitás, a kiszámíthatóság. Szerinte szeptemberben már nagyon nehéz úgy tervezni, hogy azt még az év végéig meg is tudják valósítani. „Van néhány intézmény, aminek a folyamatos, tervezhető működését kellene megoldani. Ha decemberben tudom, hogy jövő évre mennyi pénzem lesz, akkor beosztom. Utolsó garasig. Erre volna szükség” – jelentette ki.

Vida szerint nagyon nehéz lesz úgy külföldön könyvet kiadni, hogy egyszerűen elindulnak vele. Érvelése szerint olyan kiadóval érdemes próbálkozni, aki azt is meg tudja értetni a közönségével, hogy miért fontos az adott magyar irodalmi mű, megvan hozzá az apparátusa, mert különben csak kiadják a pénzt rá. Szerinte az lenne az ideális, ha egy kiadó fantáziát lát egy szerzőben, akkor a kötete idegen nyelvű kiadására legyen támogatás.