Gabriel Vlase, a külföldi hírszerzés főnöke is plagizált disszertációval szerzett doktori diplomát

Gabriel Vlase, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatójának doktori disszertációja körül plágiumvádak merültek fel, amelyeket Emilia Șercan, ismert oknyomozó újságíró tárt fel egy részletes cikkben a PressOne portálon. Vlase doktori munkája 60 oldalnyi plagizált szöveget tartalmaz, amelyről Șercan pontról pontra bebizonyítja, hogy honnan lett átmásolva. A disszertációt 2010-ben védte meg a román hírszerzési akadémián, ami számos hasonló plágiumügyben érintett.

Gabriel Vlase, aki 2018 óta vezeti a román Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE), a hírszerzés világába épp doktori tanulmányainak köszönhetően került be, amelyeket még PSD-s képviselőként folytatott a SRI Akadémián. A román hírszerzéshez kapcsolódó felsőoktatási intézmény azonban súlyos plágiumbotrányokba keveredett. Egy 2018-as belső vizsgálat során kiderült, hogy az akadémia által támogatott doktori disszertációk több mint 50%-a plágiumnak minősült. Vlase is ennek az intézménynek a doktori iskolájában szerezte fokozatát, így felmerül a kérdés, hogy a politikai és tudományos elit hogyan használta fel a hírszerzési oktatást és doktori címeket karrierje megerősítésére, függetlenül a tudományos etikai normáktól.

Vlase doktori dolgozata a délkelet-európai régió biztonsági kihívásait és azok kezelésére vonatkozó stratégiákat tárgyalja. Ez a terület különösen fontos Románia számára, mivel az ország geopolitikailag is a régió része, és komoly szerepe van a NATO és az EU védelmi stratégiáiban.

Emilia Șercan bizonyítékai

A PressOne oknyomozása során kiderítette, hogy a disszertáció legalább 66 oldala plágium. Ez azt jelenti, hogy Vlase dolgozatának egy jelentős része szó szerint átmásolt szöveg, méghozzá Sorin Frunzăverde, egykori román védelmi miniszter 2004-es doktori disszertációjából. Frunzăverde doktori munkáját a „Carol I” Nemzetvédelmi Egyetemen (UNAP) védte meg, és a délkelet-európai biztonsági dimenziókat tárgyalja, ami lényegében azonos témájú, mint Vlase disszertációja.

Șercan vizsgálatai feltárták, hogy a két doktori dolgozat közötti hasonlóságok nem véletlenszerűek. A legnyilvánvalóbb másolások több egymást követő oldalon találhatók, amelyek Frunzăverde munkájából szó szerint átvett szakaszok. A legnagyobb plágiumszakasz 16 egymást követő oldal, ahol a szöveg szinte teljes egészében megegyezik.

Șercan többféle módszert alkalmazott a plágium feltárására. Összehasonlította Gabriel Vlase 2010-ben megjelent könyvét, amely doktori disszertációján alapul, és Sorin Frunzăverde 2004-es doktori disszertációját. Oldalról oldalra haladva vetette össze a két mű szövegét, és világosan kimutatta a szó szerinti egyezéseket. Ez alapján egyértelműen bizonyítható volt, hogy Vlase jelentős részeket másolt át Frunzăverde munkájából. Noha Vlase néhány helyen említést tett Frunzăverde művéről, ezek a hivatkozások nem fedték le az átmásolt szövegeket, így a plágium egyértelmű volt.

Vlase gyakran megváltoztatta a szöveg formázását, hogy elrejtse a másolás nyomait. Például, ahol Frunzăverde összefüggő szöveget használt, ott Vlase listákat vagy pontokat készített, de a szöveg tartalma ettől függetlenül megegyezett. Az újságíró arra is rámutatott, hogy Vlase dolgozatában számos jegyzet hamis vagy téves volt. A szerző olyan forrásokra hivatkozott, amelyek valójában nem is léteztek, vagy nem tartalmazták a hivatkozott információkat.

Szekus csontvázak a szekrényben

A plágiumügy különös érdekessége, hogy Gabriel Vlase doktori disszertációjából készült könyv utószavát Iulian Vlad, a Ceaușescu-rezsim utolsó Securitate-vezetője írta. Vlad, aki az 1989-es forradalom után börtönbe került, majd később rehabilitálták, sokak szerint a romániai diktatúra egyik legelnyomóbb alakja volt, bár visszatérése után több politikai szereplő igyekezett őt hősként bemutatni. Vlase és más politikusok támogatása hozzájárult Vlad újbóli „feltámasztásához” a román közéletben. Ez is rávilágít a régi kommunista struktúráknak a jelenlegi politikai elittel való összekapcsolódására, és arra is, hogy hogyan keveredik a tudományos élet a politikai érdekeltségekkel.

De mit kell tudni Gabriel Vlaséról? A szociáldemokrata politikust 2018-ban Klaus Iohannis nevezte ki a SIE igazgatójává. Vlase politikai karrierje az 1990-es években kezdődött, és a 2000-es évek elején lett ismert a közéletben. Többek között a román parlament SIE-t felügyelő bizottságának elnöke is volt. Vlase 2010-ben védte meg doktori disszertációját a román hírszerzési akadémián, ahol Constantin Onișor volt a doktori munkájának vezetője.

Sorin Frunzăverde, akinek a dolgozatából másolta a kérdéses 60 oldalt, szintén befolyásos politikus volt Romániában, több ízben is védelmi miniszterként szolgált. Az ő doktori disszertációja „Evoluții ale dimensiunilor de securitate în Europa de Sud-Est” címmel jelent meg, és 2004-ben védte meg a UNAP-nál. Vlase még az olyan személyes hangvételű megjegyzéseket is átvette a szövegben, mint például a „véleményünk szerint”, „kijelenthetjük”, stb. Ezek a kifejezések egyértelműen Frunzăverde stílusát tükrözik, és nem a Vlasét.

Mind Vlase, mind Frunzăverde doktori vezetője Constantin Onișor volt, egy hírhedt professzor, aki számos plágiumügybe keveredett. Onișor vezetése alatt a SRI Akadémián és a Nemzetvédelmi Egyetemen is szinte futószalagon készültek azok a dolgozatok, amelyek jelentős része később plágiumnak bizonyult. Az Onișorral kapcsolatos botrányok közé tartozik az is, hogy több dolgozatot ő maga is aláírt társszerzőként, ami teljesen szokatlan egy doktori disszertáció esetében.

Az ügy rávilágít arra, hogy a román politikai és tudományos elit jelentős része hogyan használta fel a doktori címeket és a tudományos munkákat a politikai karrier építésére, gyakran etikátlan eszközökkel.