„Lélekben tiszta székely volt, és ez nem egyenlő az antiszemitizmussal” – egy étlapra került Wass Albert, Nyírő József és Tamási Áron

Szejkefürdőn, majd Székelyszentléleken áthaladva jutunk el a Székelyudvarhelytől alig 13 kilométerre található Farkaslakára, ahol a világ egyik legnagyobb kotyogós kávéfőzőjével nézhetünk farkasszemet, tőle pár száz méterre pedig Tamási Áron síremlékét láthatjuk.

A Kotyogó Étterem teraszán járunk, melynek aranyhalas tava mellett terítettek meg nekünk. Ez az az étterem, ami negyedik alkalommal látja vendégül az Írók hetének résztvevőit. Farkaslakán ugyanis hagyománnyá vált, hogy a település leghíresebb szülöttje születésnapjához közeledve, a Kotyogó Étterem egy héten keresztül szolgálja fel Tamási Áron és hat másik újonnan választott irodalmár kedvenceit.

„Nekünk, a farkaslakiaknak és a Kotyogónak egy hatalmas lehetőség az, hogy Tamási Áron a falunk szülöttje. És azt is hozzá kell tennünk, hogy a lehetőség jó nagy felelősséggel jár. És úgy jó, hogyha ebből mindenki kiveszi a részét. Tehát, ha mi vendéglátó egységként tudunk abból profitálni, hogy falunk híres szülöttje Tamási Áron volt, akkor érdemes Tamási regényeinek olvasásán kívül is foglalkozni falunk nagy szülöttjével” – magyarázta Fancsali János, a Kotyogó menedzsere az Írók hetének megnyitó ünnepségén.

Az RMDSZ-es politikus által említett felelősség pedig abban az értelemben is adott, hogy kik azok, akiknek neve az író neve mellett az étlapon helyet kaphat, hisz azt a Kotyogó csapata a Balázs Árpád nyugdíjas újságíró által javasolt 15-20 név és étel közül választja ki.

Rendszerint klasszikus magyar írók és költők ételeit kóstolhatják meg az idelátogatók, a hatos listán azonban fel-fel tűnik egy kortárs román író is, de volt példa arra is, hogy teljesen oda nem illők kerültek „terítékre”. Múlt évben például Petőfi, Ady, József Attila és Orbán Balázs nevei közé ékelték be Bayer Zsoltot, a „mocskos szájú” publicistaként elhíresült Fidesz alapítót, akinek a töltött paprika paradicsomszósszal volt a választott fogása.

Ugyanebben az évben pedig szintén Farkaslaka és a Kotyogó biztosított helyszínt Pataky Attila, az Edda Művek frontemberének székellyé avatásához, mely során érmet és kitüntetést is kapott. Az indoklásban az szerepelt: az énekes „lelki rokonságot érez, sorsközösséget vállal az idők viharait Isten segedelmével dacosan álló székelységgel, és a testvéri összetartozás érzését áthatott cselekvő tenni akarással száll síkra a nemzetegyesítés ügyéért”.

Az Írók hetén egyébként nem csak enni lehet, a héten különböző könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra, kvízműsorra, illetve filmvetítésekre kerül sor. Illetve, Balázs Ödön szabadtéri kiállítása is látható.

Jó az ötlet, csak kicsit el lett showzva

Idén emelték a tétet, és két, szélsőséges eszmékkel rokonszenvező, a vészkorszakban aktív politikai szerepet vállaló írót tettek egy étlapra Tamási Áron, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, illetve Cristian Tabără újságíró nevei mellé. Wass Albert és Nyírő József került fel a listára. Miközben az antiszemita írásai miatt kritikával illetett Wass és a nyilas parlament tagjaként Szálasi Ferenc rendszerét kiszolgáló Nyírő is felkerült a Tamásit ünneplő listára, az ötletgazdák nem figyeltek arra, hogy egy olyan író mellé választották be őket, aki kiállt a zsidók mellett a második világháborúban.

Hogy mennyire zavarja össze Wass és Nyírő a székelyeket, azt Farkaslaka polgármesterének beszéde is jól érzékeltette. Miután Kovács Lehel polgármester megemlékezett arról, hogy mi mindent köszönhet Tamásinak a település, hisz általa vált ismertté a világ magyarsága számára Farkaslaka, Wass Albert idézetet olvasott fel. „Mindenki előtt van egy idézet, és nem tudom, véletlenül-e vagy sem, de elém egy Wass Albert idézet került, hogy Szabadság az, amikor azt teheted mindig, ami szép. És én azt gondolom, hogy ez nem véletlen, mert hogy véletlenek nincsenek. A Kotyogó csapata és tulajdonosai szabad emberek, mert azt teszik, ami szép” – mondta beszédében Farkaslaka polgármestere.

A polgármester érdeklődésünkre azt mondta, hogy nézőpont kérdése, hogy Wassra hazafiként vagy antiszemitaként tekintenek. Ő szereti Wass Albertet, Nyírőt, Mikszáthot, de legfőképpen Tamásit, aki a székely gondolkodást, nyelvezetet irodalmi szintre tudta emelni.

„Ha Wass írásaiból antiszemitizmust akarunk kiolvasni, akkor azt olvasunk ki. A mai világban, de nem csak, minden időknek megvannak a maga gondolkodói és a maga nézőpontjai, amelyeket követnek bizonyos gondolkodók, és a gondolkodókat követik az eszmék alapján más emberek. Én azt gondolom, hogy nézőpont kérdése, attól függ, hogy hogy nézzük” – mondta Kovács. Kérdésünkre, hogy szerinte Wass Albert követendő példa-e az emberek számára, kitérő választ adott. Azt mondta, hogy sok mindenkit meg tudna erősíteni hitében.

Kedvenc írók kedvenc főztje

Balázs Hunor, a Kotyogó séfje ismertette „kedvenc íróink kedvenc ételeit”. Tamási Áron kedvence ezúttal a lucskos káposzta volt, illetve grillezett sertésszűz puliszkával és erdei gombamártással, mert Tamási nagyon szerette a gombás ételeket, a sertéshúst és a puliszkát. Mikes Kelement rakott káposztával társították, hisz a Törökországi levelekben mindig a hazai töltelékes káposzta iránt sóhajtozott a rodostói bujdosó. Mikszáth Kálmánt rántott báránygerinccel és majonézes krumplisalátával tisztelték meg, Móricz Zsigmondnak Újházi tyúkhúsleves és almás tészta jutott.

Wass Albertet tárkonyos bárányragulevessel társították: „Helyi bárányból készült, ami a mi legelőinken legel, gyógynövényeket eszik, és remélem, a húsa is sokkal ízletesebb, mint a bolti” – magyarázta a séf. Nyírő József sült aranypisztrángot kapott héjában sült petrezselymes krumplival és kapros, fokhagymás szósszal.

A lista román szerzőjének, Cristian Tabără újságírónak pedig egy desszert, a madártej jutott, helyi, hagyományos recept szerint elkészítve.

A szejkefürdői bárány mellett Nyírő pisztrángját Korondról, a sertést a Keményfalváról szerezték be, és ugyanígy mindent 50 kilométeres körzeten belül próbáltak megoldani, mert a séf ugyan tudna rosszabb alapanyagból is finomat főzni, de nem akar a minőségen alább adni.

Finom fogások egy kis antiszemitizmussal fűszerezve

„A bárányraguleves az egyik kedvencem, és gondoltam, kipróbálom, hogyan képzelik újra a Kotyogóban, illetve Tamásinak a kedvence az én kedvencem is, azért választottam” – mondta Sinka Arnold, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Szerinte a raguleves el lett találva, a tárkonyos ízesítése pedig egyértelműen a hazai aromákat tükrözi. Érdeklődésünkre az ügyvezető azt mondta, a leves kiválasztásánál Wass Albert irodalmi hatása is szerepet játszott, mert nagy rajongója az írónak, rengeteg könyvét olvasta, és ismeri az élettörténetét is. Szerinte az antiszemita vonal el van túlozva, és Wass Albertet csak a románok bélyegezték meg a koncepciós per során, különben rendben van az életpályája.

Oláh Dénes katolikus papnak halkedvelőként nagyon ízlett a pisztráng, hát még így, hogy Nyírővel lett párosítva, akinek több művét is olvasta. De a plébános arra is emlékezett, hogy a szerző „utóda” is volt nyolc hónapig, amikor a Kolozs megyei Kide község kinevezett papjaként szolgált. Wass műveiről azt mondta, olvasásuk mindig demoralizálja, lehúzza őt. „Úgy lehangolódom egy Wass Albert könyv elolvasása után, hogy alig tudok lábra állni, mert megörökíti népünk tragédiáját. Tamási épp ellenkezőleg, ugyanúgy a kisebbségről ír, de fogodzókat keres a szárnyaláshoz” – magyarázta a pap. Nyírő és Wass zsidóellenessége kapcsán azt mondta, „nagy marhaság”.

Geréb Péter alpolgármester ódákat zengett asztaltársaságnak, hol az ételt, hol Wass Albertet dicsérve. Érdeklődésünkre a szentléleki RMDSZ-es politikus elmondta, hogy Wass étke gyerekkori emlékeit juttatták eszébe, mert gyerekkorában édesanyja bárányfejből főzött nagyon finom tárkonyos leveseket, amit a mai napig imád. „Ha volt Wass Albertnek valami, amit megkívánhatott Amerikában, és nem volt pótolható, akkor ez a bárányleves lehetett. Ez egy olyan karakteres erdélyi íz, amit nem is tudom, hogy más földön, vagy más országokban, vagy más kontinenseken egyáltalán elkészítenek-e, de hogy nekünk ez egy székely jellegzetesség, az biztos” – mesélte Geréb Péter, akinek Wass írói „sóvárgása” tetszett meg.

„Wass soha nem tudta elfogadni az idegen környezetet. Mindig hazavágyott, és úgy tartom, hogy Wass Albert és Márton Áron püspök atya, két olyan székely ember, akik boldogan nem távozhattak az élők sorából, hiszen amin munkálkodtak, illetve ami ellen igyekeztek dolgozni, az sajnos haláluk után bekövetkezett. Ha megélhették volna azt az időszakot, amit ők előre láttak, akkor még inkább elkeserítené ez a szituáció” – mondta Farkaslaka alpolgármestere.

Felvetésünkre, hogy amíg Márton Áron elítélte a zsidóellenes törvényeket, és az emberi életet védte, addig Wasst többen kritizálták, mert írásaiban több helyen megjelent az antiszemitizmus, Geréb azzal próbálta felmenteni az írót, hogy „lélekben tiszta székely volt, és ez nem egyenlő az antiszemitizmussal”. Kérdésünkre, hogy a székelység kizárja-e, hogy valaki antiszemita legyen, azt mondta, egy székely is lehet antiszemita, de Wasst csak azért tartják annak, mert „ezt a kőkemény, gyökeres székely kitartását forgatták át úgy, hogy ő antiszemita”.

Szembesítve azzal az alpolgármestert, hogy Wass írásaiban zsidók ellen érvelt, azt mondta: „Valószínű, hogyha tovább beszélgetnénk, akkor én is antiszemita lennék”.

Kifejtette: „Ha a zsidó népet vesszük, akkor az a véleményem, hogy tőlük tanulni kellene. Ők egymást támogatják, erősítik, behálózták az egész világot, és mindenhol igen, mindenhol megerősödtek, tanulni kellene ezt tőlük. Mi vagyunk egy kicsit olyan irigy formák egymásra, hogy ne haladjunk, vagy ha a másik jobban halad, akkor miért halad, stb. De én azt mondom, hogy én a zsidók előtt emelem kalapomat. Tanulni kellene ezt, amit ők csinálnak” – fejtegette a politikus. Hozzátette, hogy azért gondolja, hogy antiszemitának tartanák, mert ő is bezárkózna. „Az én közösségem legyen autonóm, legyen független.”

Nem folytathatjuk a beszámolót anélkül, hogy rámutassunk, a polgármester nem tévedett, érvelése valóban antiszemitának tekinthető, mert több klasszikus antiszemita toposzt használt és normalizált, miközben látszólag pozitív kontextusban beszélt a zsidókról. Néhány alapvető probléma ezzel az érveléssel: „Behálózták az egész világot” – ez egy régi antiszemita sztereotípia, amely szerint a zsidók titokban irányítják a világot, ami konspirációs elméletekre épül. Bár az alpolgármester ezt a mondatot látszólag elismerően használja, a zsidók hatalmának túlhangsúlyozása és a „behálózás” kifejezése az antiszemitizmus egyik alaptétele.

„Mindenhol megerősödtek” – ezzel az alpolgármester azt sugallta, hogy a zsidók mindenhol jelen vannak és túlzott befolyással bírnak. Ez a gondolatmenet gyakran vezet ellenséges érzületekhez, mivel az emberek úgy érzik, hogy a zsidók túlságosan erősek vagy veszélyesek.„Tőlük tanulni kellene” – Habár első ránézésre pozitívnak tűnhet, hogy elismeri a zsidók közösségi támogatását, a mögöttes üzenet az, hogy a zsidók titokban manipulálják a világot, és ez a viselkedés követendő lenne. Ez az idealizálás burkoltan megerősíti a zsidókról alkotott negatív sztereotípiákat.

Az alpolgármester önellentmondásokba és relativizálásokba öltöztetett véleménye, amikor kijelenti, hogy „emeli a kalapját a zsidók előtt”, de ugyanakkor azt is sugallja, hogy ha őszintén kifejezné a véleményét, őt is antiszemitának tartanák, elfogadhatóvá teszi az antiszemitizmust, mintha az csak egy nézőpont lenne, nem pedig egy káros előítélet. Szóval, miközben kellemes asztaltársaságban, látszólag pozitív dolgokat mondott a zsidókról, ezek a megjegyzések át voltak itatva a klasszikus antiszemita sztereotípiákkal, és ezek használatával tulajdonképpen megerősíti az antiszemitizmust a közbeszédben.

Volt, aki a kötelező háziolvasmányokon nem jutott túl, de a finom főztöt szereti

Hargita megye jövendőbeli megyei tanácselnökének ízlésén nem tudott kifogni az irodalom. Bíró Barna Botond szinte mindenben fogásban talált valami olyat, amit nem szeret, és mivel az irodalmi vénájával nem dicsekedhet, ezért teljesen hétköznapi szempontok alapján választott ételt magának. Bíró azt mondta, ő egy vendéglő esetében csak azt tartja szem előtt, hogy enni megy, és csak azért választotta Tamási egyik kedvencét, a lucskos káposztát, mert ismeri, illetve mellé Móricz almás tésztáját, mert „azt nem lehet elrontani”.

Fancsali János helyi tanácsos is hamar felfedte, hogy nem Mikszáth Kálmán miatt vállalta be a rántott báránygerincet majonézes pityókasalátával, hanem azért, mert soha nem evett bárányhúst kirántva.

Wass és Nyírő antiszemitizmusával kapcsolatos kérdésünkre azt mondta, hogy az alma nem körte, és nem kéne Nyírőt és Wass Albertet összemosni. Ezt pedig nem úgy értette, hogy egyik szélsőjobboldalibb lett volna a másiknál. „Mindkettő író volt, lehet hogy megvan a véleményünk arról, hogy milyen váddal illették őket. Számunkra az a fontos, hogy a magyar irodalom jeles alakjai és kedvencei voltak” – jelentette ki Fancsali.

A politikus azt mondta, határozottan azon a véleményen van, hogy „mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért”. „Én olvastam néhány házi olvasmányt, de képmutatás lenne azt mondani, hogy értek az irodalomhoz, képmutatás lenne azt mondanom, hogy nap mint nap olvasgatok különböző szerzőktől. Nekünk (a Kotyogó csapatának) van egy nagyon kedves tanácsadónk, mondhatnám azt is, hogy az ötletgazdája az Írok hetének, és mi teljes mértékben hallgatunk rá, és megfogadjuk a tanácsait Balázs Árpinak” – hárította el a kérdést Fancsali.

Hozzátette, Balázs Árpád az, aki kinyomozza, hogy az íróknak mi a kedvenc ételük, és legalább tizennégy alkotó közül esik a választás arra a hatra, akik Tamási mellett szerepelnek. Fontos szempont ilyenkor, hogy egységes éttermi menü álljon össze a kedvenc ételekből, a húsok és típusok ne ismétlődjenek, hanem kiegészítsék egymást.

„A negatív reklám is reklám”

Mint Balázs Hunor séftől, Balázs Árpád fiától megtudtuk, édesapja találta ki az írók hetét, amikor ő Farkaslakán kezdett el dolgozni, és betegnyugdíjasként nagyon sok időt áldoz szabadidejéből arra, hogy az évi 15-20 irodalmár étkezési szokásait feltárja. Miután megvan a hét író, és megvannak a kedvenc ételeik, akkor rajta van a sor, hogy megnézze, milyen alapanyagok kellenek hozzá, honnan lehet azt beszerezni, és mi az, amit a séf pluszban hozzá tud tenni az ételhez.

Kérdésünkre, hogy Wass és Nyírő esetében számítottak-e rá, hogy a zsidóellenességük negatív színben visszhangot vált-e ki, Balázs Hunor azt mondta, a negatív reklám is reklám.

„Vannak, akik szeretik, vannak, akik nem szeretik, de nem tudunk mindenkinek megfelelni, és igazából nem is akarunk. Az írók kritikai megítélésével én nem foglalkoztam, én a konyhával foglalkoztam. Édesapám foglalkozott ezzel, és úgy gondoltuk, hogy ez az az év, amikor merésznek kell lenni, meg kell próbálnunk ezt is” – jelentette ki. Szerinte a célközönség kiválasztásánál most is fontosnak tartották, hogy a listán ne csak a hazafiak legyenek, hanem mindenki megtalálja a neki tetsző írót, a románok is, akiket idén Cristian Tabără képviselt, de múlt évben Adi Dobre, azelőtt pedig Gelu Păteanu.

Cristian Tabără kapcsán Kovács Lehel polgármester azt mondta, azért is érdemelte ki, mert az a fajta román ember, aki úgy gondolta, hogy meg kell tanulnia magyarul. A polgármesternek azt mondta, azért tanult meg, hogy magyarul is tudja elolvasni az Egri csillagokat, mert románul olvasva nagyon megtetszett neki.