Az RMDSZ döntött az államfőjelöltről: pajzsra emelték Kelemen Hunort Kolozsváron

Egyetlen napirendi pontja volt a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozsváron tartott szombati ülésének: annak a korábbi felkérésnek a megerősítése, hogy Kelemen Hunor legyen az RMDSZ jelöltje az év végi államelnök-választáson. És ahogy azt az ülést vezető Biró Rozália elöljáróban bejelentette, előzőleg nem csak a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) döntött úgy, hogy a szövetségi elnök a legalkalmasabb a feladatra, hanem a Magyari Ifjúsági és a Nőszervezet is. „A szövetségi elnök az, aki megjeleníti a közösségünk erejét, aki a legismertebb romániai magyar politikus, és akinek széleskörű politikai és stratégiai tapasztalatára építve sikeres államelnöki kampányt folytathatunk” – jelentette ki a nagyváradi politikus, mintegy megadva a jelszót arra dicséretcunamira, ami a következő másfél órában Kelemen Hunor fejére hullott. Voltaképp ez volt az első ülés az SZKT történetében, amelyik kizárólag egyetlen emberről szólt: felépítette a választók számára azt a jelöltet, aki mögé egy emberként felsorakozik a teljes RMDSZ az elnökválasztási kampányban.

Az ülésen hagyományos módon a platformok képviselői tartottak beszédet, majd az egyéni felszólalók következtek. A küldöttek között egy fajta lojalitási verseny alakult ki: abban vetélkedtek, hogy ki tud szebbet vagy jobbat mondani Kelemen Hunorról. Bármi is volt a beszédek kiindulópontja, a végszó az volt, hogy a szövetségi elnök a legalkalmasabb az államfőjelöltségre. Több felszólaló is említette, hogy az RMDSZ ugyan történelmi eredményeket ért el a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokon, de az igazi kihívást a parlamenti választások és a kormányzati szerep jelentik. Mások üzentek azoknak is, akik megkérdőjelezik az etnopolitika létjogosultságát, egyesek pedig azt vizionálták, hogy a Nyugat nyelvpolitikai eszközökkel lerombolni készül a hagyományos közösségek értékeit, és kitaszítja a politikai korrektség elutasítóit.

Amikor Kelemen Hunor arcára kiült a döbbenet

A szórvány frakció nevében Winkler Gyula például sporthasonlatokkal élve arról beszélt, hogy a szórványban élő közösségek vezetői is szeretnék, ha Kelemen Hunor elvállalná a csapatkapitányi szerepet. „Megnyertük az első félidőt, de szükség van a közösségre a második félidőben is, a bukaresti törvényhozásban is erősnek kell lenni. (…) Ma arról döntünk, hogy ki lesz a magyarok hangja a következő kampányban, ki mondja el, hogy kik vagyunk és mit szeretnénk ebben az országban. (…) Ha sikeresek akarunk lenni, azt a személyt kell kiválasztani, a legtapasztaltabb, a leghitelesebb, és aki ezt el tudja mondani a többség nyelvén. (…) Nagyon nagy tisztelettel és reménységgel megismétlem a felhívást: az SZKT erősítse meg, hogy Kelemen Hunor legyen a romániai magyarok államelnökjelöltje” – jelentette ki az EP-képviselő.

A Partium frakció nevében felszólaló Cseke Attila előbb arról beszélt, hogy a közigazgatási átszervezés lesz az a kihívás, amelyik meg fogja határozni a következő időszakot és a romániai magyar közösség jövőjét. Emlékeztetett arra, hogy a román politikusok két kritériumot figyelembe véve szerveznék át a hazai közigazgatást: felszámolnák a háromezer fő alatti községeket, és megszüntetésre ítélnék az önfenntartásra képtelen önkormányzatokat. „Ezek brutális, demagógiára épülő kritériumok, amelyeket nem támasztanak alá a hivatalos adatok” – állapította meg a volt fejlesztési és közigazgatási miniszter. Kifejtette, hogy ma 2862 község van Romániában, és ezeknek a 84 százaléka megszűnne az első kritérium alkalmazásával, a második kritériumot alkalmazva pedig mindössze 42 község maradna talpon. Felidézte, hogy a román politikusok 2011-ben a megyék újrarajzolásával, 2015-ben a régiósítással próbálkoztak. „Ezek a próbálkozások a magyar érdek ellen szóltak. Ezért, ha ez a kérdés ismét felvetődik, akkor nekünk erős képviseletre lesz szükségünk, és egy olyan államfőjelöltre, aki erre a demagógiára szakpolitikai választ tud adni” – mondta Cseke, azzal zárva felszólalását, hogy erre a feladatra nyilvánvalóan Kelemen Hunor a legalkalmasabb.

A Székelyföld frakciót képviselő Tánczos Barna szenátor egy anekdotával illusztrálta az RMDSZ elnökének rátermettségét. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy tanácskozáson Kelemen Hunor felvetette a polgármesterek bérének emelését. Ekkor a teremben ülők egyike így fakadt ki: „hova jutott ez az ország, hogy a polgármestereknek a fizetésből kell megélniük”. Tánczos szerint az RMDSZ elnökének arcára a kijelentés hallatán kiült a döbbenet. „Az elhangzott megjegyzés mindenki számára jó viccnek tűnt, számára nem. Ez sokat mond el az erről az emberről, aki elvszerű, értékalapú munkának tekinti a politizálást. (…) Nem kérdés, hogy egy ilyen jelöltnek ott a helye a kampányban. (…) Kelemen Hunor az a politikus, aki bebizonyította, hogy nincs alternatívája az elv- és értékrendű politizálásnak” – jellemezte a szövetségi elnököt Tánczos, aki dicsérte Kelemennek azt hitvallását is, hogy munkával kell bizonyítani a tiszteletet és a rátermettséget, nem propagandával, és az embernek kell állnia a közpolitikák középpontjában.

A Kós Károly frakció nevében felszólaló Szabó Ödön képviselő az 1996-os elnökválasztási kampányt idézte fel. Akkor Frunda György volt az RMDSZ államfőjelöltje, akinek az egyetlen vétke az volt a román választók szemében, hogy nem román. A nagyváradi politikus szerint a román többség hozzáállása nem sokat változott az évek folyamán. A jelenlegi kormány és Klaus Iohannis államfő ostorozása után Szabó Ödön ugrott egyet az időben, és a 2019-es elnökválasztási kampányt idézte fel, amelyben értékelése szerint az egyetlen értelmes jelöltvitát Kelemen Hunor és Theodor Paleologu folytatta le. Majd visszakanyarodva az ország jelenlegi állapotára kijelentette: „sok mindent helyre kell tenni, nekünk pedig van erre programunk és jelöltünk, Kelemen Hunor”.

A kereszténydemokrata mozgalom frakciójának álláspontját Vincze Loránt ismertette az SZKT-n. Az EP-képviselő volt a felszólalók egyike, aki utalt a Transtelexen tavasszal kialakult etnopolitika-vitára. „Szögezzük le, hogy politikai érdekképviseletünk alaptétele az anyanyelv és kultúra megőrzése, de nem csak az etnopolitikában merül ki az RMDSZ politizálása. Mi a teljes romániai közösség prioritásait fedjük le, a gazdáktól a vállalkozókig” – fejtegette, majd a baloldali kritikákra reagálva hozzátette: az RMDSZ-nek bátran fel kell vállalnia, hogy „a középréteget akarja helyzetbe hozni”.

A Belső-Erdély frakció nevében felszólaló Csoma Botond képviselő szintén reagált az etnopolitika-vitára. Úgy fogalmazott: az RMDSZ június 9-i sikerének kulcsa éppen az volt, hogy jól ötvözte az etnopolitikát a szakpolitikákkal, és ezt kell tenni a december elsejei választásokon is. Szerinte az ötvözés kulcsszavai a hitelesség és pragmatizmus. „Kelemen Hunor bebizonyította, hogy tud pragmatikus lenni, a párbeszéd híve, román és magyar politikai vezetők többször találkoztak már az ő közvetítésével. Nem akar megfelelni a külső elvárásoknak, az eddigi tisztségeiben bizonyított, és ismeri a magyar közösséget. (…) Ezen érvek mentén egyértelmű, hogy a szövetségi elnöknek kell képviselnie a magyarságot ezen a megmérettetésen” – jelentette ki a kolozsvári politikus.

A Hargita megyei tanács alelnöki tisztségébe idéntől „visszaminősített” Borboly Csaba az egyetemen tanultakra hivatkozva jó vezetőnek azt nevezte, aki képes megérteni a közösséget, és aki mögé fel lehet sorakozni. Ilyen politikus szerinte Kelemen Hunor is. Az RMDSZ elnökére azonban nehéz feladat vár, mert a „mai világban kitaszítják azt, aki nem áll be a fősodorba”. Borboly szerint „egy új birodalom alakul ki, ahol a nyelvpolitikai eszközökkel diktálják, hogyan gondolkodjunk, hogyan kell élni, mit szabad csinálni”, és ennek a „birodalomnak” az irányítói rendelkeznek a pénzforrások felett is. Azoknak pedig, akik addig nem értették a gondolatmenetét, a politikus ezzel a kijelentésével egyértelműsítette a mondanivalóját: „a nemrég lezárult olimpián meggyalázták a kereszténységet, és aranyéremmel díjazták azt a férfit, aki megvert egy nőt”. Ezzel a párizsi olimpia megosztó nyitóünnepségére és Imane Helif algériai ökölvivő versenyjogával kapcsolatos vitára utalt.

Az utolsók között felszólaló Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke bevallottan mintegy összegzésként egy román elemzőt idézett, aki egy nemrégiben megjelent írásában felleltározta azokat a tulajdonságokat, amelyekkel egy jó államfőjelöltnek rendelkeznie kell. Politikai tapasztalat, mérhető politikai teljesítmény, válságkezelési képesség, tisztesség, megbízhatóság, párbeszédre való hajlandóság, mértéktartás, megfontoltság, határozottság, következetesség, értékrenden alapuló hazafiasság és szülőföldszeretet – sorolta Kolozsvár volt alpolgármestere, kijelentve, hogy Kelemen Hunor fel van vértezve mindezekkel a tulajdonságokkal.

A beszédek elhangzása után Biró Rozália a plénum elé bocsátotta a kérdést: egyetértenek-e az SZKT tagjai, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ államfőjelöltje legyen? A teremben lévők mindegyike igennel szavazott, és egy tartózkodás is volt.

A „rémállamot” ostorozta első kampánybeszédében Kelemen Hunor

Ezután lépett mikrofonhoz az RMDSZ elnöke, aki egy jól strukturált, több területre kitérő, voltaképp államelnökjelölti kampánybeszédet tartott, amelyben az új szerepköréhez illően még külpolitikai kérdéseket is érintett. Elöljáróban megköszönte az elhangzott dicséreteket, de hangsúlyozta, hogy ezek jelentős része a szervezet munkájának szólt, mert a méltatott sikereket közösen érték el. „Kaptam egy feladatot tőletek, (…) ezt vállalom, és el fogom végezni, de nem egyedül, hanem veletek együtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy munkát kapott, nem kitüntetést.

Kelemen mindenekelőtt leszögezte, az RMDSZ-nek igenis kell jelöltet indítania a romániai államelnök-választáson. „Felelősek vagyunk az országért, mert a mi hazánk is, bármi történik Romániában, az hatással van ránk is. Ez a mi otthonunk is, nekünk szívügyünk a szülőföldünk, minden olyan település, ahol magyarok élnek. Mi is jobb, élhetőbb országot akarunk, és a szülőföldünkért képesek vagyunk mindent megtenni, amit a közéletben meg lehet tenni” – sorolta az érveket a politikus, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ-nek 1996 óta az összes elnökválasztáson volt jelöltje. Szerinte a közösség mindig nyert a jelöltállítással ezeken a választásokon. Kifejtette: ha az RMDSZ csak a parlamenti választásokon indulna, azokba a megyékbe szorulna, ahol jelöltlistái vannak. „De nekünk ki kell használnunk a lehetőséget a román közösség megszólítására, mert a problémáinkat csak velük együtt tudjuk megoldani. A politikai tapasztalat az, hogy a magyarok üzenetét egyetlen más jelölt sem mondja el, csak a magyar államfőjelölt” – magyarázta.

Felvázolta: arról kell majd beszélni a kampányban, hogy milyen az állam és a polgár viszonya, hogyan lehet rajta javítani. Többek között arra kell választ adniuk szerinte a politikusoknak, hogy mi lesz a fenyegető demográfiai helyzettel, mi lesz a közigazgatási reformmal, a nagy elosztó rendszerekkel, illetve mi lesz Romániával ebben az időszakban, „amikor a biztonságpolitikai kihívások mindent felülírnak”. Beszélt arról is, hogy az emberek dühösek, mert az állami intézmények méltánytalanul bánnak velük, túlszabályozott és nehézkes az ügyintézés. Emellett az állam bizalmatlan a polgárokkal szemben, és visszaél hatalmával. „Az állam olyan, mint egy óriás, lassan mozdul, de nagyot üt, nem a gyengét segíti, a perifériát hátrányba helyezi a központtal szemben. Bukarest úgy viselkedik, mintha neki lenne országa, nem Romániának fővárosa, mindent az ellenőrzése alatt akar tartani” – részletezte.

A romániai állapotok bírálatát azzal folytatta, hogy az iskolák nem nyújtanak versenyképes tudást, a regionális különbségek nem csökkentek az országban. Az állam ugyanakkor nem teljesíti a kötelezettségeit a vállalkozókkal szemben, ellenben azonnal lecsap rájuk, ha nem fizetik ki időben az adót. „Azt mondják a polgárok, hogy olyan ez, mint egy rémálom, szójátékkal rémállam. Nagyon mély bizalmi válság alakult ki az állammal szemben, mert alattvalóként kezeli őket” – állapította meg a diagnózist. Felidézte, hogy korábban maga Klaus Iohannis ismerte be: az állam kudarcot vallott a feladatai ellátásában, ennek azonban nem lett következménye. Mindennek a következménye szerinte az, hogy a polgárok elhagyják az országot. „Nem azért mennek el (…), mert szívesebben élnek külföldön, hanem azért, mert úgy érzik, hogy az állam igazságtalan velük szemben. Ezért azzal kell kezdeni, hogy az állam és a polgár viszonyát megváltoztatjuk” – fogalmazott.

Kelemen szerint Romániának olyan államfőre van szüksége, akiről az emberek elhiszik, hogy a szolgálatukban áll, irányt mutat, jelen van a közéletében, párbeszédet folytat és kezdeményez, meg tudja hallgatni a polgárokat. Klaus Iohannis mandátumaira utalva kijelentette, hogy „ilyen elnökből az embereknek az elmúlt években kevés jutott”, innen is ered az állammal szembeni bizalmatlanságuk. Szerinte az RMDSZ feladata a kampányban felmutatni azt, hogy lehet másképp is vezetni az országot. Megjegyezte azt is, hogy tapasztalatai szerint az államfő óriási hatással van a végrehajtásra, ezért fontos, hogy miről hogyan gondolkodik.

A külpolitikai kérdésekre kitérve a politikus emlékeztetett arra, hogy Románia a kilencvenes évek elejétől „erős és egyértelmű atlantista álláspontot” képviselt, és ez volt az ország biztonságának kulcsa. Mára már – tette hozzá – a Fekete-tenger térsége és Bukarest szerepe felértékelődött. Kifejtette azt is, hogy Románia az EU-csatlakozás óta nagyon sokat változott, és uniós források nélkül nem fejlődhetett volna ekkorát. Ugyanakkor szerinte Románia „hozzásimult” az uniós intézményekhez. „Az elnöknek kell legyen véleménye, amit el kell tudni mondani. Olyan elnökre van szükség, mint a németeknek, franciáknak, aki számára a tagállami érdek az első, és ezt illeszti az uniós érdekhez” – vélekedett. Ugyanakkor szerinte az államfőnek a többség és az etnikai kisebbségek viszonyának rendezésében is szerepe van, de Klaus Iohannis nem nőtt fel ehhez a szerephez.

Kelemen a beszédében a jelenlegi politikai tájképet egy bolondokházához hasonlította. „Van olyan jelölt, aki olcsó lakást és kamatmentes kölcsönt ígér, van, aki milliókat költ könyve reklámozására. De mindenki reformokat ígér, amivel már tele van a padlás” – részletezte, leszögezve, hogy szerinte ma először is józan észre van szükség, „véget kell vetni a rémállamnak”. Úgy értékelte, hogy másfél évvel ezelőtt az RMDSZ-szel együtt a józan észt is kiszorítottak a kormányból a jelenlegi kormánypártok. „Tavaly június óta káosz, kiszámíthatatlanság van, amit ők politikai stabilitásnak neveznek. A következő évek nehezek lesznek, valóban józan észre lesz szükség, mert óriási a deficit, a GDP-arányos államadósság pedig 52,4 százalékos” – vázolta az ország gazdaságának állapotát.

Kelemen szavai szerint ezekről a problémákról fog beszélni az RMDSZ a kampányban. „Mindig az emberek oldalán álltunk, a józan észt fogjuk képviselni, és az a célunk, hogy visszakerüljünk a kormányba. (…) Pragmatikus transzilvanizmust képviselünk, ami jó az erdélyi polgároknak, az jó az országnak is. (..) Ha győzünk, akkor a józan ész fog győzni” – ígérte beszéde végén az államfőjelölt.

A politikus beszédét vastapssal fogadták a küldöttek, majd az ülés végén összeálltak egy csoportképre. Ezután sokan azért tolongtak a pódiumon, hogy közös szelfit készítsenek Kelemen Hunorral.

Az RMDSZ elnöke korábban többször hangoztatta már, hogy többé nem vállalja az államfőjelölti szerepkört. Az SZKT ülésén mondott beszédéből az nem derült ki, hogy miért gondolta meg magát, és fogadta el mégis a jelölést. Ezért az ülés utáni sajtótájékoztatóján ezt kérdeztük meg tőle. „A beszédemben is elmondtam, hogy kaptam egy feladatot a kollégáktól. Nem az számít, hogy én mit akarok, az RMDSZ elnökeként számomra a közösség akarata a fontos” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.