Könyvtárban, tanáriban alakítják ki az iskolai fogdát, de remélik, senki nem veszi majd igénybe

Az iskolák belső szabályzatát a tanév kezdetétől számított 45 napon belül lehet módosítani, ebbe kell belefoglalni az órát zavaró diák elkülönítésének és felügyeletének pontos menetét a Diákstatútum szerint.

„Valószínűleg a könyvtár lesz az alkalmas tér, amit ki fogunk jelölni, de én bízom benne, hogy nem sokszor fogjuk igénybe venni, hátha egyáltalán nem. Ha a törvény így rendelkezik, akkor ki fogunk jelölni egy ilyen helyiséget. Eddig is a könyvtár volt az, ahová azok mehettek, akik nem jártak vallásórára, ki volt nekik jelölve egy-egy világirodalmi mű olvasásra. A könyvtáros mindig ott van, másképp nem tudunk személyzetet biztosítani” – magyarázta Sztakics Éva, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatója.

Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Főgimnázium igazgatója megkeresésünkre azt mondta, nem csak a közbeszédben elterjedt fogda elnevezést tartja nagyon negatívnak, elutasítónak, nem tartja elfogadhatónak a diák kizárásának elvét sem. „Ha jó a pedagógus, akkor a gyermekeket úgy tudja kezelni és lekötni, hogy nincs szükség arra, hogy kiküldjön bárkit is a tanteremből, és rábízza valaki másra” – mondta. „Nem tartom jó ötletnek. Lehetnek olyan gyermekek is, akik esetleg visszaélnek ezzel a lehetőséggel, és ha rögtönzés vagy felmérő van láthatáron, megpróbálják elérni, hogy tegyék ki őket az óráról” – tette hozzá.

Az előírással logisztikai problémák is vannak. „Nem is tudom elképzelni, hogy melyik iskolának lehet plusz tanterme, inkább az a jellemző, hogy az iskolák minden egyes kuckója maximálisan ki van használva, nem beszélve arról, hogy a felügyeletet hogy lehet biztosítani, mert nem biztos, hogy lesz olyan tanár, akinek épp lyukasórája van, vagy ha igen, akkor épp nincs más feladata” – mondta Popa Márta, hozzátéve, hogy a terem bekamerázását külön sértőnek tartja a diákra nézve. Mint mondta, mivel a Diákstatútum előírja, valószínűleg a könyvtárat jelölik majd ki erre a célra.

Becsek Éva, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatója szerint ez az előírás külön terhet ró az iskola munkaközösségére. „Talán a többi diák tanuláshoz való jogát védi, ha eltávolítjuk a közösségből az órát zavaró gyerekeket, tehát egyrészt jó, másrészt megterheli az iskolai munkaközösséget olyan szempontból, hogy azokat a tanárokat tudjuk kinevezni felügyelőnek, akik ebben az időszakban nincsenek órán” – mondta. Kérdésemre Becsek Éva azt is megjegyezte, hogy nem tud arról, hogy eddig bármelyik pedagógus ahhoz a megoldáshoz folyamodott volna, hogy kitegyen óráról gyermeket azért, mert zavarta a tanítást. A kovásznai iskolában egyébként a tanáriból fognak egy részt elkülöníteni erre a célra, és remélik, hogy nem lesz nagyon látogatott.

Józan Erzsébet, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatója határozottan elutasítja a büntetőszoba ötletét, mint mondta, még ezután egyeztetnek erről az iskola vezetőtanácsában, de ő személyesen nem híve annak, hogy a tanulót kiemeljék a közösségből, és valaki felügyelje. „Egy ilyen megalázást nem lehet a gyermekkel szemben alkalmazni” – szögezte le. „Azért van tanár, azért ő a felnőtt, hogy az osztályt tudja kordában tartani, nincs olyan, hogy a diák zavarja az órát” – mondta.

Tanügyminiszter: Ez nem kötelező előírás, csak egy lehetőség

Ligia Deca tanügyminiszter a TVR Infónak nyilatkozva szerda este elmondta, hogy az iskolák számára nem kötelező kialakítani a büntetőszobát, ha azt nem tartják szükségesnek vagy úgy gondolják, hogy nincsenek hozzá erőforrásaik, vette észre az Edupedu. „Az iskolák különböznek a rendelkezésre álló személyzet és infrastruktúra szempontjából. Éppen ezért ez nem kötelező előírás, csak egy lehetőség” – fogalmazott.

A tanügyminiszter már augusztus elején is említette, hogy az órát zavaró diák elkülönítése csak lehetőség, alkalmazását az iskolák belátására bízzák, ezt az információt viszont úgy tűnik, a tárca nem jutatta el elég hatékonyan az oktatási intézmények vezetőinek, kérdésemre ugyanis az igazgatók többsége azt mondta, kénytelenek kialakítani ezt a különtermet, ha nem is értenek vele egyet.

Deca szerda esti nyilatkozatában továbbra is az órát zavaró diákok elkülönítése mellett érvelt, mint mondta, ezzel az osztályközösség tanuláshoz való jogát védik, mert a többiek zavartalanul folytathatják a tanulást, az elkülönített diák pedig szintén olyan tevékenységet végez, ami a tanulással kapcsolatos, tananyagot ismétel vagy olvas. Az elkülönített diákot nem írják be hiányzónak, viszont értesítik a szüleit, ami lehetőség arra, hogy az illető tudatosítsa, hogy amit tett, az nem elfogadható. A diák elkülönítése egy új eszköz az iskola kezében a bonyolult helyzetek kezelésére, akárcsak a modulok végén adott magaviseleti jegy, tette hozzá a tárcavezető.

A Diákstatútumba bekerült új paragrafus szerint a tanóra menetét megzavaró tanulókat a tanár átküldheti egy másik, kamerával megfigyelt terembe, ahol egy pedagógus vagy a segédszemélyzet tagjának felügyelete alatt olvas, feladatlapokat tölti ki vagy hasonló tevékenységet végez. Az előírás alkalmazásának szabályait minden oktatási intézmény a saját belső szabályzatában rögzíti, teszi még hozzá a Diákstatútum.

Az egyébként nem véletlen, hogy a közbeszédben az „iskolai fogda” vagy a „büntetőszoba” kifejezés terjedt el, ugyanis tavasszal a Spiru Haret tanári szakszervezeti tömb kérte az iskolai fogság bevezetését, ami az ő értelmezésük szerint azt jelentette volna, hogy a diákok órák után ottmaradnak egy teremben, ahol tanári felügyelet alatt „elgondolkodnak azon, amit tettek”.

A diákok elkülönítésének statútumba foglalása felháborította a diákképviselőket, néhány diákszervezet júniusban tüntetett is a tanügyminisztérium épülete előtt. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke előbb a Transtelex megkeresésére csak saját nevében bírálta ezt a megoldást, később azonban a szervezet tiltakozó nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „a törvény bevezetése korlátozza a diákok tanuláshoz való jogát, nem járul hozzá a fejlődésükhöz, nem segít számukra megérteni a viselkedésükkel való problémát, így elveszi a helytelen magatartás korrigálásának lehetőségét”. A közlemény szerint a MAKOSZ azt is problémásnak tartja, hogy az iskolák belső rendszabályzata fogja a büntetőszobát illető körülményeket szabályozni, ami visszaélésekhez vezethet, illetve elhidegülést eredményez a tanár-diák kapcsolatot illetően.

Megjelentek ugyanakkor pozitívabb vélemények is, Bianca Ivan, az Országos Diáktanács elnöke például azt mondta, a büntetőszoba rossz kifejezés, és szerinte csak megpróbáltak megoldást találni arra a helyzetre, amikor egy tanuló zavarja az órát, a tanár kiteszi és beírja hiányzónak, ők pedig elhagyják az iskola épületét. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban a Transtelexnek azt mondta, a különterem hasznos lehet, hiszen olyan környezetet teremthet a nem megfelelő viselkedésű diáknak, ahol le tud nyugodni, esetleg levezeti a plusz energiáit. Azt is hozzátette azonban, hogy a minisztérium kommunikációja ezzel kapcsolatban nem volt jó. „Ha megfelelő módon előkészítették volna, korábban kezdtek volna el kommunikálni erről és szakvéleményeket is bemutatnak, lehetne pozitív eredménye is ennek a kezdeményezésnek” – vélekedett a főtanfelügyelő.