A tervezett iskolai fogdák ügye felborzolta a diákképviselők kedélyét

Felháborodtak a diákszervezetek a tanulók statútumának tervezetén, amit a tanügyminisztérium június 12-én bocsátott közvitára. A leginkább azon ütköztek meg, hogy előírná olyan termek létesítését, ahová a tanár küldhetné az órát megzavaró diákot, írja az Edupedu oktatási portál. Két diákszervezet kedden tüntetett is a tanügyminisztérium előtt emiatt, és azt követelték, hogy a tárca álljon el az általuk „iskolai fogdának” nevezetett termek ötletétől. Szerintük ezzel ugyanis börtönné változtatnák az iskolákat és korlátoznák a tanulók oktatáshoz való jogát. A tanügyminisztérium korábban reagált már ezekre a kifogásokra, kihangsúlyozták, hogy nem a bebörtönzés a célja ezeknek a termeknek, és nem is nevezhetők fogdának, mivel egészen más lesz a rendeltetésük. Azt azonban, hogy pontosan mi, nem részletezték.

A diákstatútum új tervezetében azt írja ezekről a termekről, hogy itt a tanár javaslatára plusz olvasmányokkal vagy feladatlapok kitöltésével foglalkozhat az a diák, akit az óra megzavarása miatt küldenek ki.

A statútum másik pontja, ami kiváltotta a diákszervezetek ellenkezését az, hogy ezentúl a tanár elvehetné a diákoktól az órán használt mobiltelefont, amit csak tanítás után, a szülőnek adna vissza. A tervezetnek ez a pontja a magántulajdonhoz vajó jogukat sérti, állították a tanulók képviselői.

A két tüntető diákszervezet, a Hallgatói Képviselők Uniója és a Bukaresti és Ilfovi Diákok Egyesülete azt is kifogásolta, hogy nem konzultáltak velük a tervezet kidolgozásakor, pedig köteles lett volna erre a minisztérium. Illetve hogy nem vették figyelembe a javaslataikat, melyekben meghatározták volna a maximális óraszámot, szabályoznák a diákok pihenéshez való jogát, valamint módszertant vezettek volna be a diákok által a tanároknak küldött anonim visszajelzésekre, védelmet biztosítva a jogaik megsértése miatt panaszt tevő diákoknak. Az Edupedu beszámolója szerint a tiltakozók azt is kilátásba helyezték, hogy feljelentik Ligia Deca tanügyminisztert, amiért nem konzultált velük.

Megkérdeztem, mi az álláspontja a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ), hogy tárgyaltak-e a tiltakozó román szervezetekkel. Szász Tamás, a MAKOSZ elnöke elmondta, év elején volt egy közös gyűlésük a román országos diákszövetséggel, akkor elmondták, mi a véleményük, azóta pedig nem történt újabb kapcsolatfelvétel. „Nem szeretnék arról nyilatkozni, hogy a tagjaink mit preferálnak jobban, nem ismerem egyelőre száz százalékban a véleményüket” – mondta az elnök, aki szerint folyik egy felmérésük ez ügyben.

A személyes véleményét is megkérdeztem, kifejtette, nem ért egyet a fogdaszobák létesítésének ötletével, mivel a tanárnak vannak más eszközei arra, hogy a diákokat fegyelmezze. A mobilt pedig „örökös problémának” nevezte, kifejtve, azt sem tartja jónak, ha elveheti a tanár és a szülőnek adja, de azt sem, ha nem áll jogában elvenni a telefont. Hozzátette, az órán való telefonozás egyik módja annak a rosszalkodásnak, ami mindig is jelen volt az osztálytermekben, és talán kevésbé zavarja az óra menetét, mint a rosszalkodás más formái. Elmondta, ők nem tettek konkrét javaslatot a statutumhoz, a román diákszervezetek nem egyeztettek velük és a minisztérium sem kereste meg őket.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő határozottabb a telefonok ügyében. „A telefonok használata eddig is tiltva volt, csak bizonyos esetekben megengedett használni, például járványidőszakban vagy amikor szükség van az interaktivitásra. De engedély nélkül nincs mit keressen a diáknál, nem kell se sms, se Whatsapp, se internet. Ha pedig a tanár elveszi, akinek jogában áll viszaadni, az a szülő” – fejtette ki. Hozzátette, többféle megoldás létezik, van ahol pl. egy dobozba gyűjtik össze a mobilokat az órák idejére, sokféleképpen lehet ezt a problémát rendezni.

A diákok által börtönszobaként emlegetett terem kialakítását Kiss Imre szerint nyugati mintára tervezik nálunk is bevezetni, és hasznos is lehet, azonban nem volt jó a minisztérium kommunikációja ezzel kapcsolatban, ezért vezetett felháborodáshoz. Elmondta, a különterem arra szolgál, hogy egy olyan környezetet teremtsen a nem megfelelő viselkedésű diáknak, ahol le tud nyugodni, esetleg levezeti a plusz energiáit.

„Lehet többet, másképp kellett volna beszélni erről, a megfogalmazás sem volt a legmegfelelőbb, ezért van az elégedetlenség. Lehet a külön terem nélkül is oktatni, nincs erre feltétlenül szükség. Lehet, hogy többet segít, ha a tanár a problémás viselkedésű diákot a szülőkkel együtt elküldi az iskolai tanácsadóhoz, mint ha egy külön terembe küldi. Ha megfelelő módon előkészítették volna, korábban kezdtek volna el kommunikálni erről és szakvéleményeket is bemutatnak, lehetne pozitív eredménye is ennek a kezdeményezésnek” – vélekedett a főtanfelügyelő.