A fedélzeti kamerák felvételei alapján is bírságolhatnak a rendőrök, de az eljárást vitatják

Június végén jelent meg a Hivatalos Közlönyben egy sürgősségi kormányrendelet, mely szerint nemcsak a rendőrök által észleltek vagy hitelesített eszközök által készített felvételek alapján járhatnak el a hatóságok, hanem figyelembe veszik a fedélzeti kamerák, mobiltelefonok segítségével rögzített bizonyítékokat is. A jogszabály célja az ún. agresszív sofőrök megfékezése, miután az elmúlt néhány hónapban több súlyos, zömében egészen fiatal sofőrök által okozott baleset vezetett közfelháborodáshoz.

A rendelet próbálja meghatározni, mi számít agresszív viselkedésnek, azonban többen vitatják a jogszabályt, mivel úgy vélik, hogy ez visszaélésekre, személyes bosszúra adhat lehetőséget. A kormányhatározat szerint agresszív viselkedésnek számít: ha valaki egymás után legalább három járművet előz meg; kézifékkel fordul; túl közel megy a többi autóhoz vagy hirtelen, ok nélkül befékez; lámpázással vagy dudálással próbálja a másik sofőrt arra kényszeríteni, hogy tegye szabaddá számára az utat; motorbiciklivel vagy mopeddel egy keréken közlekedik; ok nélkül, gyorsan tolat; vagy a motor túráztatásával próbálja megfélemlíteni a többi autóst.

A jogszabály szerint el kell készülnie egy honlapnak, ahová a bizonyító felvételeket, valamint a baleset körülményeiről szóló leírást fel lehet tölteni. Ilyet egyelőre nem találtam, azonban Benedek Zakariás, a Képviselőház szállításügyi és infrastrukturális bizottságának titkára szerint a politiarutiera.ro oldalon keresztül például már lehet küldeni a felvételeket.

A parlamenti képviselő ugyanakkor kritizálta az eljárást, úgy vélte, csakis akkor kellene figyelembe vennie a rendőrségnek a fedélzeti kamerák felvételeit, ha ezek balesetet rögzítettek. Ellenkező esetben teret nyitnak a rendelettel a visszaélések előtt. Azt is elmondta, hogy a kormányrendeletet a parlament is vitatni fogja, ennek során pedig módosító javaslatot nyúlt majd be.

„Nem világos számomra, hogy pontosan mit értenek agresszív vezetés alatt. Kérdéseket küldtem ezzel kapcsolatban írásban a minisztériumnak, de nem kaptam megnyugtató válaszokat. Agresszív vezetésnek minősül, ha valaki sorozatosan előz például. De mi van akkor, ha ötvennel megy előtted három teherautó egy olyan szakaszon, ahol kilencven a megengedett maximális sebesség? Nem szabad ezeket megelőzni? Az autópályákon például majdnem mindenki úgy vezet, hogy folyamatosan előzget. A lámpázás kérdése sem tisztázott szerintem. Sok olyan útszakaszunk van, országutak is, amelyek annyira hepehupásak, hogy úgy tűnhet, a szemből jövő lámpáz, miközben nem” – fejtegette kifogásait Benedek Zakariás.

A képviselő szerint aggályos, ha egy fedélzeti kamera felvétele alapján jár el a rendőrség. Ilyenkor ha bevonják valakinek a jogosítványát, az illető kellene bizonyítsa, hogy nem vétkes, ha pedig sikerül neki, „annyit sem mondanak, hogy bocsánat”.
„Tegyük fel, hogy egy felvételen az látszik, hogy valaki átment a piroson. Az viszont nem látszik, pedig megtörténhet, hogy a kereszteződésben egy rendőr irányítja a forgalmat, és intett, hogy mehet az illető” – osztotta meg aggályait a képviselő.

Kérdésemre Benedak Zakariás leszögezte, a rendőrség dolga lenne az agresszív sofőrök megfékezése, ennek pedig az lenne a módja, hogy többet legyenek jelen az utakon. Ne csak megállapítsák egy baleset körülményeit, hanem igyekezzenek megelőzni ezeket.

„Amikor rendőrt látunk az úton, rögtön odafigyelünk, hogy betartsuk a sebességhatárt, letesszük a mobiltelefont és szabályszerűen vezetünk, ez automatikusan így működik mindenkinél. Jóval nagyobb rendőri jelenlétre lenne szükség az utakon” – magyarázta. Hozzátette, jó kezdeményezésnek tartja például azt, hogy a rendőrség elkezdte helikopterből figyelni a legveszélyesebb szakaszokat, például a Bukarest-Konstanca autópályát.

Úgy vélte, a közúti infrastruktúrát is jobban rendben kellene tartani. Példaként megemlítette, hogy az Olt völgyének egy szakaszán két éven keresztül hiányzott a korlát, részben emiatt történhetett meg, hogy nyolcan belefulladtak az Oltba. Ezeket az embereket, mint mondta, megvédhette volna a korlát attól, hogy a folyóba zuhanjanak. Prevenció címszó alatt, mint kifejtette, azt is bevezethetnék, hogy bemondatják a rádiókban, hogy hol van torlódás, hogy az autózók választhassanak alternatív útvonalakat, és ne kelljen három órát állniuk egy dugóban, miközben azt sem tudják, mi történik a sor elején.

Zazula Béla, egy szatmári autósiskola tulajdonosa ugyanakkor kérdésemre elmondta, egyetért a fedélzeti kamerák felvételeinek használatával a büntetőeljárásokban. Viszont úgy vélte, ezeket csak akkor kellene bizonyítékként kezelni, ha más források, pl. szemtanúk vallomása vagy más felvételek is rendelkezésre állnak.

„Általában a gazdag családok gyerekei a főszereplői az agresszív vezetéssel kapcsolatos baleseteknek, akik ahhoz vannak szokva, hogy apuci vagy anyuci mindent elintéz a pénzével. Ez alapvetően nevelési probléma. Még meg se száradt a tinta a jogosítványukon, de már száguldoznak, mindig sietnek, előznek, hogy bizonyítsák, mit tudnak. És általában egy nagyon kemény autót vezetnek. Az ilyen viselkedés pedig előbb-utóbb balesethez vezet” – fejtette ki.

Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a fedélzeti kamerák felvételeinek használata visszaélésre ad lehetőséget, ezért a középutat tartaná jónak. Például azt, hogy elsőre csak pénzbüntetést szabjanak ki, és csak a második bejelentés alapján függesszék fel a jogosítványt, amikor már biztosra vehető, hogy az illető tényleg agresszíven vezet.

„Szerintem meg kellene tartani ezt a lehetőséget, hogy az autózók felvételei alapján is eljárhassanak a hatóságok, viszont körültekintően kell kezelni ezeket a felvételeket. Sajnos, nem vagyunk azon a kulturális szinten, mint például a németországi sofőrök, akik sokkal inkább betartják a szabályokat. Mi vadabbul, latinosabban vezetünk. Viszont a németeknél is a szigorú fellépés, a nagyon drasztikus büntetések vezettek eredményre” – magyarázta Zazaula Béla.