80 évvel a holokauszt után a romákat még mindig nagyon sok diszkrimináció éri

Augusztus 2-a, a roma holokauszt emléknapja, 80 év távlatából is arra figyelmezteti a teljes európai közösséget, hogy a propaganda, az áldozathibáztatás, és társadalmi csoportok szembeállítása ártatlan emberek százezreinek és millióinak kitaszítottságába és életébe kerülhet.

A német SS katonái 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjjel Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor gázkamráiba hurcoltak anyákat kisgyermekeikkel, időseket és betegeket. Az úgynevezett „cigánytábor” felszámolásának végére mintegy 4300 embert öltek meg egyetlen éjszaka alatt – ez a Poraimos, az európai szintik és romák ellen elkövetett népirtás egyik szörnyű dátuma.

Mintegy 500.000-re tehető a roma áldozatok száma, akiket táborokban és gettókban, gázzal vagy lövésekkel, éheztetéssel, kényszermunkával, kezeletlen betegségekkel és orvosi kísérletekkel gyilkoltak meg.

Európai Emléknap

2015-ben az Európai Unió augusztus 2-át a szintik és romák elleni holokauszt emléknapjává nyilvánította. Túlélők, kisebbségi tagok és politikusok vesznek részt az eseményeken, amelyek a 80 évvel ezelőtti éjszaka áldozataira emlékeznek.

Magasrangú politikusok és túlélők gyűlnek össze pénteken az egykori Auschwitz koncentrációs tábor helyszínén, hogy megemlékezzenek a náci rezsim által 80 évvel ezelőtt meggyilkolt szinti és roma etnikumú áldozatokról.

Bärbel Bas, a Bundestag elnöke, az első magas rangú német parlamenti képviselő, aki ellátogat Auschwitzba, amely ma Lengyelország területén található – közölte a berlini törvényhozás.

Az emlékezésen részt vesz továbbá a lengyel szenátus elnöke, Malgorzata Kidawa Blonska is.

Klaus Iohannis államfő pénteken üzenetet tett közzé a roma holokauszt európai emléknapja alkalmából, amelyben kijelentette, hogy folytatni kell az olyan elméletek és magatartásformák szankcionálását, amelyek polarizálnak, előítéletet gerjesztenek, vagy megbélyegeznek bármilyen személyt vagy csoportot, írja az Agerpres.

„A roma holokauszt európai emléknapja alkalmából kegyelettel adózunk a második világháborúban népirtás áldozatául esett romák előtt, és megerősítjük az alapvető jogok és emberi méltóság megbecsülése és védelme melletti elkötelezettségünket. Európában az állampolitikai szinten vállalt gyűlölet és intolerancia közel félmillió roma – gyermekek, nők és férfiak – életét tette tönkre. Az akkori román hatóságok szégyenletes módon hozzájárultak ehhez a bűnös eredményhez: 25.000 romát deportáltak, akik közül 11.000 nem élte túl” – hangzott el a holokauszt áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen.

Hozzátette, Románia teljes mértékben felvállalta múltját, és jelentős előrelépést tett a diszkrimináció, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet megelőzése és leküzdése terén azzal, hogy a befogadást, az elfogadást és az egyenlőséget ösztönző jogszabályokat helyezett hatályba.

„Meggyőződésem, hogy társadalmunk felnőtt, és a jövőben is szolidaritásról, egységről, toleranciáról és együttérzésről fog tanúságot tenni, hogy a következő nemzedékek szabadságban és békében élhessenek. Őrizzük meg szívünkben örökre a népirtás áldozatainak emlékét!” – írta Klaus Iohannis.

A romák ma is súlyos hátrányokat szenvednek az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció valamennyi szintjén, közöttük kirívóan magas a szegények, különösen a mélyszegénységben élők aránya. Az esélyteremtési források jelentős része nem jut el ezekhez a közösséghez. Az európai államok felelőssége az volna, hogy a romák évszázados elnyomását és kitaszítottságát megszüntessék, és gátat szabjanak mindennemű kiszolgáltatottságuknak. A holokauszt 80. évfordulójának ez volna a legfontosabb üzenete.