A hálapénz-térkép Hargita megyében mutatja a legnagyobb arányt, de mi áll valójában emögött?

Míg 2004-ben napi egymillió dollár csúszott az orvosok zsebébe Romániában és a lakosság 64 százaléka adott már élete során hálapénzt orvosoknak a Világbank akkori jelentése szerint, 2022-re egy Eurobarométer-felmérés szerint mérséklődött a jelenség, de Románia még mindig az első helyen áll az Európai Unióban, miután a lakosság 18 százaléka fizetett már le egészségügyi alkalmazottat a jobb ellátás reményében. A kiutaláskor kitöltött kérdőívekben ehhez képest 2023-ban mindössze a válaszadók két százaléka jelezte, hogy pénzt vagy figyelmességet kértek tőlük a kórházban.

Ennek ellenére nem nehéz kórházi korrupcióval kapcsolatos bűnügyi esetekre bukkanni az elmúlt időszak hírei között: július 23-án egy brassói belgyógyászt értek tetten pénz elfogadása közben, július 18-án egy bukaresti sebészt, áprilisban pedig két év és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Suceava Megyei Sürgősségi Kórház onkológiai osztályának volt vezetője, miután beismerte, hogy kevesebb mint egy hónap alatt 280-szor kapott csúszópénzt a betegeitől, januárban pedig a bukaresti Marius Nasta Intézet egyik híres sebésze egy hónap előzetes letartóztatás után vádalkut kötött a hatóságokkal, amelynek értelmében az államnak adja az illegálisan szerzett vagyonának egy részét és három év felfüggesztett börtönbüntetést kap.

A Marius Nasta Intézetben 2023 őszén kirobbant korrupciós botrány után nem sokkal az Europa Liberă érintettektől gyűjtött információt, és arra a következtetésre jutott, hogy a tapasztalatok vegyesek, azok közül, akik – a névtelenség védelme alatt – azt nyilatkozták, hogy adtak hálapénzt, sokan akár tíz évvel korábbi eseteket idéztek fel, illetve legtöbbször nem az orvos kérésére adtak, hanem saját kezdeményezésből. Körvonalazódott egy generációs különbség is: előfordul, hogy a fiatalabb orvosok sértésnek veszik a borítékot, a fiatalabb páciensek pedig gyakran csak az idősebb rokonok nyomására fizetnek. A lap információi szerint ugyanakkor egy asszisztens akár 1000 eurót is összegyűjthet havonta a felajánlott „figyelmességekből”, és bizonyos kórházi osztályokon, például a sebészeten, az onkológián, a kardiológián vagy az újszülött osztályon nagyobb a valószínűsége a hálapénz előfordulásának, mint máshol.

Hálapénz-térkép: Hargita megye az élen, de nem világos, hogy miben

2016 óta gyűjt adatokat az egészségügyi minisztérium arról, hogy a kórházi kezelésben részesült páciensek mit gondolnak az ellátásukról. A kérdőívet SMS-ben vagy e-mailben küldik el a kórházból kiengedett páciensek egy statisztikailag releváns hányadának. A data.gov.ro oldalon a 2024 júniusából származó adatok a legfrissebbek. Ebben a hónapban a kiküldött kérdőíveknek 13,35 százalékát töltötték ki, 37925 darabot. Tehát arányaiban kevesen válaszolnak a kérdésekre, mégis elég jelentős számú kitöltött kérdőív születik minden hónapban, igaz, nem minden kórházból.

Bár a minisztérium rendszeresen közzéteszi a kórházak szerint lebontott adatokat, ezeket nem elemzi, és nem mutatja be fogyasztható formában. Ezt pótolja a Dragoș Vana közgazdász, informatikus alapította graphs.ro, ahol grafikonok és térképek formájában láthatóak az adatok, megyénként, kórházanként, bizonyos időszakokra is lehet keresni közöttük.

Az nyilvánvaló, hogy a kórházi korrupció jelenségéről ez a kérdőív nem ad pontos képet, már csak azért sem, mert az idősebb generáció tagjai közül valószínűleg kevesebben töltenek ki egy online kérdőívet, és azért sem, mert nem kérdez rá arra a valószínűleg sokkal gyakoribb helyzetre, amikor a személyzet nem teszi ugyan függővé a kezelést egy adott pénzösszegtől, de elfogadja a felajánlott figyelmességet.

Tovább rontotta az adatok relevanciáját az, hogy a Vlad Voiculescu USR-s egészségügyi miniszter mandátuma idején bevezetett kérdőívet 2024 elején a PSD-s Alexandru Rafila vezette tárca megváltoztatta. Az új kérdőívben összevonták azt a kérdést, hogy „Kértek-e Öntől pénzt vagy figyelmességet az orvosok vagy asszisztensek?” azzal, hogy „Szeretné-e jelenteni az egészségügyi minisztérium korrupcióellenes felelősének, hogy pénzt vagy figyelmességet követeltek Öntől?”, és úgy fogalmazták meg, hogy „Ha az egészségügyi személyzet pénzt vagy egyéb jutalmat kért Öntől, akarja-e jelenteni?”.

Nem egyértelmű, hogy a kérdésre igennel válaszolóktól valóban kértek-e csúszópénzt vagy csak hajlandóak lennének ezt jelenteni, ha ezzel találkoznának. Az igennel válaszolók egyébként a következő üzenetet kapják: „Köszönjük! Kérjük, tegyen feljelentést az illetékes hatóságoknál vagy küldhet egy bejelentést az Egészségügyi Minisztériumnak postán, illetve az [email protected] címre”, tehát a minisztérium talán mégis úgy értelmezi a kérdést, hogy aki igennel válaszolt, azt visszaélés érte. Arról nem közöltek adatokat, hogy a kérdőív nyomán végül hányan tettek feljelentést és ezeket kivizsgálták-e.

A graphs.ro-n havonta közzétett hálapénz-térképen megugrottak az arányok a kérdéssor megváltoztatásával, és érdekes módon Hargita megye került az élre, miközben korábban ez a megye mindig az országos átlag alatt szerepelt. Megugrott az országos átlag is: 2023-ban arra a kérdésre, hogy kértek-e tőlük pénzt vagy más figyelmességet az orvosok, illetve az asszisztensek, 6631-en válaszoltak igennel, a válaszadók kb. két százaléka, 2024 júniusában pedig már 4,59 százalékos volt a hálapénzre vonatkozó kérdésre igennel válaszolók országos aránya. Hargita megyéből hat kórház szerepel a listán, pácienseik közül összesen 400-an válaszoltak júniusban a hálapénzre vonatkozó kérdésre, és ebből 42-en, azaz 10,5 százalék válaszolt igennel. 9 feletti átlag jött ki még Olt, Buzău és Ialomița megyében is.

A kérdőív Hargita megyei eredményeit befolyásolhatja a lakosság romántudása, ugyanakkor az arányok megemelkedése jelezheti a lakosság tudatosságát és proaktivitását, azt, hogy hajlandóak lennének jelenteni, amennyiben visszaélés éri őket, véli Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a proaktivitás jellemző a Hargita megyeiekre, érkeznek panaszok az általa vezetett intézményhez, és ide kerülnek azok az esetek is, amelyeket a bukaresti minisztériumnak jelentenek, ezek között azonban nem volt olyan, amely kimondottan hálapénzre vonatkozott volna. „Inkább olyan lakossági bejelentések vannak a kórházra nézve, hogy egy orvos nem oldott meg egy problémát, vagy az illető páciens úgy érzi, hogy méltánytalanul jártak el vele szemben” – mondta. Arról is beszámolt, hogy érkezett telefonos bejelentés arról, hogy bizonyos családorvosok állítólag pénzt kérnek el bizonyos szolgáltatásokért, például egy küldőpapírért. Mint hangsúlyozta, nem minden szolgáltatást fedez a biztosító, hozzátette ugyanakkor, hogy ha valóban visszaélésről van szó, akkor csak írásos panasz esetén tudnak érdemben eljárni.

Az egészségügyi minisztérium kérdőíve egyébként meglepően pozitív képet fest a romániai egészségügyi rendszerről: országos szinten a válaszadók nagy többsége, több mint 80 százaléka elégedett a kórházi szolgáltatásokkal, a tisztasággal, a személyzet hozzáállásával, a diagnózisról és a kezelésről kapott magyarázattal, és az egészségi állapota javulásával. Érdekes adat még az, hogy hány páciensnek kellett kórházi kezelése alatt gyógyszereket vagy egyéb egészségügyi alapanyagokat vásárolnia. 2024 júniusában 13,67 százalék válaszolt igennel erre a kérdésre országos szinten, és Krassó-Szörény megye (35,2 százalék), Teleorman (27,01 százalék) és Giurgiu (26,47 százalék) haladta meg leginkább az átlagot.

Nem elég betiltani a hálapénzt, alternatívát is kellene adni a betegeknek

A hálapénz intézménye nem csak a betegekre nézve méltánytalan, hanem az orvosokra nézve is, hiszen a kifizetett összegek 80 százaléka általában az orvosok 25 százalékának a zsebébe vándorol, hívta fel a figyelmet Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa, volt államtitkár.

Vass Levente azt is hangsúlyozta, hogy a hálapénz intézménye egyszerre eredményezte az egészségügyi rendszer jogtalan, nem mindig indokolt igénybevételét és növelte a hozzáférés esélyét. „A hálapénz-rendszer csökkentésével, kivonásával az orvos esetleg már nem lesz annyira érdekelt abban, hogy megcsinálja az ötödik sérvműtétet is, mert úgyis megvan a fizetése. Tehát a hálapénz eltűnése – habár tisztességtelen, méltánytalan és fenntarthatatlan és a legkiszolgáltatottabb, legbetegebb emberek fizetnek, ezért nagyon rossz rendszer –, igazából a hozzáférést fogja csökkenteni, mert demotiválja azokat az orvosokat, akik a legtöbbet dolgoztak addig” – magyarázta.

Az egészségügyi szakpolitikus úgy gondolja, a megoldás az lenne, ha az állami és a magánszféra szorosabban összedolgozna, így a páciensnek több választási lehetősége lenne abban, hogy kihez fordul és mennyit fizet a szolgáltatásokért. Ezt azzal lehetne elérni, ha a fiatal, pályakezdő szakorvosoknak megérné saját járóbetegrendelőt nyitni, fenn tudnák magukat abból tartani. „Ez akkor lehetséges, ha az orvosnak a saját magárendelőjét megnyitva van joga a betegnek kompenzált receptet felírni. A biztosítóház azonban most csak akkor engedélyezi, hogy kompenzált receptet írjon fel vagy küldőpapírt adjon további kivizsgálásra, ha van szerződése a konzultációkra is. A konzultációkra viszont csak 40 lejt fizet a biztosító, és sokszor lebegtetik, hogy csökkenteni fogják. A pályakezdő szakorvosnak még nincs pacientúrája, lesznek viszont olyan betegek, akik hozzá akarnak menni, mert máshol csak várólistára kerülhetnének fel, és hajlandóak lennének a dupláját is kifizetni a konzultáció 40 lejes árának, ha a receptet vagy a felírt vizsgálatot már nem kellene kifizetniük” – magyarázta Vass Levente.

Az egészségügyi szakpolitikus emlékeztetett, hogy 2018-ban a parlament már elfogadta azt a többek között RMDSZ-es honatyák által javasolt törvényt, amely ezt lehetővé teszi, de azóta a kormány rendeletekkel tolta ki az érvénybe lépésének határidejét, legutóbb 2025 január elsejéig.

Mint megjegyezte, jelenleg kiállítják a küldőpapírt, de még azt sem mondják meg, hogy a beteg hová menjen, mert a rendszer gyorsan változik és átláthatatlan, lehetetlen nyomon követni, hogy melyik orvos hol dolgozik, milyen órarenddel, hol, mennyit kell fizetni és mennyi a várakozási idő. Amint a törvényjavaslat indoklásában is kiemelték, ha a páciens olyan magánrendelőbe megy konzultációra, amelynek nincs szerződése a biztosítóval, utána még vissza kell térnie a családorvosohoz, ha térítésmentes receptet szeretne.

„Ha a szektorsemlegesség és a szolidaritás elve alapján működő egészségügyi rendszert építünk, akkor nincs probléma azzal, hogy egy rendelő magán vagy pedig állami tulajdonban van, az a lényeg, hogy a szolgáltatás hozzáférhető legyen, ellenőrizhető legyen, és átlátható a beteg számára. A hálapénz eltűntetésének következő nagy kihívása, hogy legyen digitalizált rendszer és lehessen látni, hogy ki hova megy a konzultációk után, a magánrendelőből hogy küldik vissza az állami szférába” – mondta Vass Levente.