Ciolacu kijelentette, nem jelölné Iohannist egy európai biztosi posztra

Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette, hogy nem tárgyalt Klaus Iohannis elnökkel egy esetleges európai biztos posztra való jelöléséről, és nem hajlandó a jelenlegi elnököt Brüsszelbe javasolni, mivel az alkotmány szellemének megsértésével vádolja őt. Ciolacu szerint Románia megérdemel egy olyan elnököt, aki tiszteletben tartja az alkotmányt, írja a News.ro a kormányfőnek egy tévés interjújára hivatkozva.

A miniszterelnök ebben az interjúban hangsúlyozta, hogy bár tárgyalások folynak Brüsszelben, még nem beszélt Iohannissal egy európai biztos jelöléséről, és nem is lenne hajlandó őt jelölni erre a posztra. Azt is elárulta, hogy Mihai Tudose komoly jelölt, bár más szociáldemokrata politikus is szóba jöhet attól függően, hogy milyen portfóliót kap Románia. Források szerint a gazdasági vagy az EU fejlesztésért felelős biztosi poszt jöhet számításba, a miniszterelnök egyértelműen az előbbit szeretné megszerezni. Hozzátette, hogy Románia egy férfit fog javasolni az európai biztos posztra.

Románia európai biztosi jelölésének folyamata a következőképpen zajlik:

1. Jelölés folyamata: A miniszterelnök (jelen esetben Marcel Ciolacu) jelöli ki azt a személyt, akit Románia európai biztosnak javasol.
2. Tárgyalások és egyeztetések: A jelölés után tárgyalások kezdődnek, amelyeken a jelölt és a kormány képviselői részt vesznek. Ezek a tárgyalások Brüsszelben, az Európai Bizottság székhelyén zajlanak.
3. Elnöki szerep: A tárgyalási folyamatban az elnök (Klaus Iohannis) is részt vesz, aki a jelölt mellett tárgyal a Bizottsággal és az Európai Parlament képviselőivel a lehetséges portfóliókról és a jelölt alkalmasságáról.
4. Portfólió kiosztása: A tárgyalások során dől el, hogy melyik portfóliót kapja Románia új európai biztosa. A portfóliók különböző területeket fedhetnek le, például gazdasági, szociális, környezetvédelmi, stb.
5. Végső döntés: Miután a tárgyalások lezárultak és a portfólió kiosztásáról megállapodás született, a jelöltet az Európai Parlament elé terjesztik, ahol a képviselők szavaznak róla. Ha a jelölt sikeresen átmegy a szavazáson, akkor hivatalosan is európai biztossá válik.

A tárgyalásokkal kapcsolatban Vasile Dîncu szociáldemokrata politikus a Prima News csatornán kijelentette, hogy most „egy szociáldemokrata következik”. Elmondta, hogy a két kormánypárt közötti stratégiai változások miatt a szociáldemokratáknak már nincs tartozásuk a PNL felé.

A koalíciós források szerint a biztosi poszttal kapcsolatban több szociáldemokrata mutatott érdeklődést, köztük Mihai Tudose, Vasile Dîncu és Gabriela Firea. A liberálisok közül pedig Siegfried Mureșan, Rareș Bogdan és Luminița Odobescu neve merült fel. Gabriela Firea korábban is szóba került már a biztosi posztra, akkor, amikor Bukarest főpolgármestere volt, de értelemszerűen visszautasította a Viorica Dăncilă akkori szociáldemokrata miniszterelnök részéről érkező felkérést. Most azonban, mivel a főpolgármesteri választásokat elbukta, és „csak” egy EP-képviselői mandátuma van, újra fontolóra vette a pozíció elfogadását.

Klaus Iohannis szerepe

Európai parlamenti források szerint Klaus Iohannis eredetileg elutasította az EU Ukrajna ügyében felelős magas rangú képviselői pozícióját, de a legutóbbi NATO-találkozón újraértékelte a döntést.

Románia korábban a közlekedési és a regionális politikai portfóliókat birtokolta, amelyeket Adina Vălean és Corina Crețu töltöttek be. Leonard Orban volt az első román biztos, aki a többnyelvűségért felelős portfóliót kapta, és Románia csatlakozásáért is felelt.

Ez a folyamat és a lehetséges jelöltek körüli tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a végső döntés az elkövetkező hetekben születhet meg.