EB-jelentés a romániai jogállamiságról: a közbeszerzés továbbra is magas korrupciós kockázatú ágazat maradt

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a jogállamiságról szóló jelentését a 27 tagállam mindegyikére vonatkozóan, amelyben Románia esetében többek között azt állapította meg, hogy a közbeszerzés továbbra is a korrupció szempontjából magas kockázatú ágazat, és hogy az elévüléssel kapcsolatos késedelmes jogalkotási válasz továbbra is számos korrupciós ügy lezárásához és az ítéletek törléséhez vezetett, írja a digi24.ro.

A 2023-as jogállamisági jelentéshez képest az Európai Bizottság megállapítja, hogy Románia nem tett előrelépést a parlamenti képviselőkre vonatkozó lobbiszabályok bevezetése terén. Nem történt előrelépés a közszolgálati médiaszolgáltatások független irányításának és szerkesztői függetlenségének megerősítését célzó szabályok és mechanizmusok megerősítése terén sem, figyelembe véve a közszolgálati médiaszolgáltatásokra vonatkozó európai normákat.

„A Nemzeti Audiovizuális Tanács működése és hatékonysága várhatóan javulni fog a technológiai rendszerek korszerűsítésével. Bár az audiovizuális engedélyekkel rendelkező vállalatok tulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk már nyilvánosak, a nagyközönség számára még mindig nehézkes megtudni, hogy az audiovizuális ágazaton kívüli médiavállalatok végső soron kiknek a tulajdonában vannak. Továbbra is szükség van a közszolgálati médiaszolgáltatások független irányításának és szerkesztői függetlenségének megerősítésére, és a finanszírozás hiánya megnehezíti, hogy a közszolgálati televízió teljesítse közszolgálati megbízatását. Az erős jogi keret és a szankciók alkalmazása ellenére úgy tűnik, hogy egyes politikai pártok fokozták a magánmédia politikai reklámcélú finanszírozását. Az információhoz való hozzáférés jogi kerete még nem javult. Az újságírók fenyegetése és zaklatása továbbra is probléma, és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt kereskedelmi nyomás befolyásolja az újságírók munkáját” – áll az Európai Bizottság jelentésében.

A Bizottság bírálja Romániát, amiért nem tett további előrelépést a jogszabályok elfogadása előtti hatékony nyilvános konzultáció biztosítása terén, és hogy a kormány még mindig gyakran folyamodik sürgősségi rendeletekhez, bár ezek száma csökken. A politikai pártfinanszírozás átláthatóságának javítását célzó jogszabály elfogadása továbbra is függőben van.

A szakértők megítélése szerint a korrupció szintje a közszférában továbbra is magas – derül ki a jelentésből. A dokumentum megjegyzi, hogy a Transparency International 2023-as Korrupció Érzékelési Indexében Románia 46/100 pontot kapott, és az Európai Unióban a 25., globálisan pedig a 63. helyen áll. Ez a megítélés viszonylag stabil volt az elmúlt öt évben – áll a jelentésben. A 2021-2025-ös korrupcióellenes stratégia (SNA) végrehajtása azonban továbbra is sínen van – állapítja meg a jelentés.

A dokumentum szerint Románia előrelépett a tavalyi jelentéshez képest az igazságügyi törvények, illetve az igazságügyi rendszer megfelelő humánerőforrásainak biztosítása terén, valamint az igazságszolgáltatáson belüli bűncselekmények – köztük a korrupciós bűncselekmények – kivizsgálásával és üldözésével kapcsolatos aggályok orvoslása érdekében hozott intézkedések terén.

Az Európai Bizottság javasolja, hogy Románia fejezze be a Velencei Bizottság igazságügyi jogszabályokra vonatkozó ajánlásainak telejsítése érdekében megkezdett folyamatot; folytassa az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő humánerőforrásainak biztosítására irányuló erőfeszítéseket; hozzon intézkedéseket, különösen operatív szinten, a bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és üldözésének biztosítása érdekében az igazságszolgáltatáson belül, beleértve a korrupciós bűncselekményeket is, figyelembe véve az európai normákat; illetve hogy vezessen be szabályokat a parlamenti képviselők lobbizására vonatkozóan.