Újraválasztották EP-elnöknek Roberta Metsolát

Újraválasztották EP-elnöknek Roberta Metsolát
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke virágot vesz át az újraválasztása napján, mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke 2024. július 16-án – Johanna Geron / Reuters

Újabb 2,5 évre megválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament (EP) elnökének kedden – írja a Telex.

A 720 tagú testületben 699 leadott voksból (76 érvénytelen vagy üres mellett) 562-t kapott. Az EP kedden először ült össze azóta, hogy június 6–9. között megválasztották az új tagjait. Metsola már a júniusi, informális uniós csúcstalálkozóra bejelentette, hogy folytatná a 2022-ben megkezdett elnökségét.

Az EU soha nem volt tökéletes, de megéri érte harcolni – jelentette ki az EP-elnök a szavazás előtti felszólalásában. Úgy vélte, hogy a képviselő-testület a jogállamiság, az egyenlőség, a demokrácia és a jólét garanciája. Erős és elszámoltatható EP-t akar, „nem hagyhatjuk, hogy felvizezzék a szerepünket”. Azt ígérte, hogy elnökként hidakat építene a politikai törésvonalak felett. Metsola az EU legkisebb tagállamából, Máltáról érkezik, de a legnagyobb frakció, az RMDSZ-t és a PNL-t (Magyarországról pedig a Tisza Pártot) is a sorai közt tudó Európai Néppárt tagja.

Metsolának egyetlen kihívója volt a választáson, Irene Montero, aki a második legkisebb, szélsőbaloldali frakcióból jelentkezett be a posztra. A spanyol politikus a felszólalásában arról beszélt, hogy meg szeretné védeni a béke Európáját, ami elkötelezett a „palesztin nép elleni népirtás” megszüntetése, a jogok és a társadalmi igazságosság mellett, feminista, antirasszista és antifasiszta. „A béke Európa legsürgetőbb politikai feladata” – jelentette ki. Úgy vélte, „hatalmas háborús konszenzust” kényszerítettek a kontinens népére, pedig a háború óriási károkat okoz a munkásosztálynak, a „háborús dinamika” és a szélsőjobboldaltól való félelem pedig ürügy a feminista és LMBTI-jogok megkérdőjelezésére.

Monterónak nem sok esélye volt, miután a hárompárti „nagykoalícióban” a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok már korábban megegyeztek a vezető uniós posztokról. A csomagban nem feltétlenül volt benne az EP elnöksége, amiről a képviselők döntenek, de a tisztséget hagyományosan egymás között szokták felosztani a néppártiak és a szocialisták. A három nagykoalíciós frakciónak együtt 401 képviselője van, azaz Metsola biztosan nem csak tőlük kapta az 562 szavazatot. Monteróra 61-en voksoltak, az őt indító szélsőbaloldali frakció 46 tagú.

Az EP elnökének megválasztása után következik a 14 alelnökről szóló voksolás. Ezek között román jelöltek is vannak, a Zöldek képviselőcsoportja a függetlenként megválasztott EP-képviselőt, Nicu Ștefănuțát indítja az egyik posztért, míg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége a PSD-s Victor Negrescut jelölte. Összesen 17-en szálltak versenybe az alelnöki tisztségekért.

Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!

Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.

Irány a felajánlás!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!