Újraválasztották EP-elnöknek Roberta Metsolát

2024. július 16. – 14:15

Újraválasztották EP-elnöknek Roberta Metsolát
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke virágot vesz át az újraválasztása napján, mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke 2024. július 16-án – Johanna Geron / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Újabb 2,5 évre megválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament (EP) elnökének kedden – írja a Telex.

A 720 tagú testületben 699 leadott voksból (76 érvénytelen vagy üres mellett) 562-t kapott. Az EP kedden először ült össze azóta, hogy június 6–9. között megválasztották az új tagjait. Metsola már a júniusi, informális uniós csúcstalálkozóra bejelentette, hogy folytatná a 2022-ben megkezdett elnökségét.

Az EU soha nem volt tökéletes, de megéri érte harcolni – jelentette ki az EP-elnök a szavazás előtti felszólalásában. Úgy vélte, hogy a képviselő-testület a jogállamiság, az egyenlőség, a demokrácia és a jólét garanciája. Erős és elszámoltatható EP-t akar, „nem hagyhatjuk, hogy felvizezzék a szerepünket”. Azt ígérte, hogy elnökként hidakat építene a politikai törésvonalak felett. Metsola az EU legkisebb tagállamából, Máltáról érkezik, de a legnagyobb frakció, az RMDSZ-t és a PNL-t (Magyarországról pedig a Tisza Pártot) is a sorai közt tudó Európai Néppárt tagja.

Metsolának egyetlen kihívója volt a választáson, Irene Montero, aki a második legkisebb, szélsőbaloldali frakcióból jelentkezett be a posztra. A spanyol politikus a felszólalásában arról beszélt, hogy meg szeretné védeni a béke Európáját, ami elkötelezett a „palesztin nép elleni népirtás” megszüntetése, a jogok és a társadalmi igazságosság mellett, feminista, antirasszista és antifasiszta. „A béke Európa legsürgetőbb politikai feladata” – jelentette ki. Úgy vélte, „hatalmas háborús konszenzust” kényszerítettek a kontinens népére, pedig a háború óriási károkat okoz a munkásosztálynak, a „háborús dinamika” és a szélsőjobboldaltól való félelem pedig ürügy a feminista és LMBTI-jogok megkérdőjelezésére.

Monterónak nem sok esélye volt, miután a hárompárti „nagykoalícióban” a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok már korábban megegyeztek a vezető uniós posztokról. A csomagban nem feltétlenül volt benne az EP elnöksége, amiről a képviselők döntenek, de a tisztséget hagyományosan egymás között szokták felosztani a néppártiak és a szocialisták. A három nagykoalíciós frakciónak együtt 401 képviselője van, azaz Metsola biztosan nem csak tőlük kapta az 562 szavazatot. Monteróra 61-en voksoltak, az őt indító szélsőbaloldali frakció 46 tagú.

Az EP elnökének megválasztása után következik a 14 alelnökről szóló voksolás. Ezek között román jelöltek is vannak, a Zöldek képviselőcsoportja a függetlenként megválasztott EP-képviselőt, Nicu Ștefănuțát indítja az egyik posztért, míg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége a PSD-s Victor Negrescut jelölte. Összesen 17-en szálltak versenybe az alelnöki tisztségekért.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!