Hargita megyei főtanfelügyelő: a nyelvi elszigeteltség motiválatlansággal párosul a vidéki iskolákban

A magyarlakta megyék közül Hargita megyében volt a legkisebb a sikerességi arány. A megjelent – idén végzett – vizsgázók csupán 63,5 százaléka teljesítette a sikeres vizsga feltételeit. Miért marad el Hargita megye az országos átlagtól?

Pénteken teszik közzé a végleges eredményeket, ezért figyelembe kell venni, hogy van legalább 65 olyan diák, aki 5-6-os közötti átlaggal rendelkezik. Ezek az arányok még növekedhetnek. Nem mintha az sokat javítana a helyzeten, ugyanis az idén, amikor arról beszélnek, hogy az egész országban nagyon jó eredmények születtek, sajnos Hargita megye a lista végén kullog. Földrengető különbségekre már nem számíthatunk. Elégedettek így biztosan nem leszünk, mert egy pedagógus sem elégedett, akiknek a szaktantárgyából nem elég magas az átmenési arány.

Egyértelmű, hogy a román vizsga okozza Hargita megye lemaradását, mert ha magyarból 95,95 százalékos, matekből 84,92 százalékos az ötösök feletti jegyek aránya, a választott tárgyaknál pedig 91,32 százalék, akkor nyilván a románból elért 65,85 százalékos átmenési arány az, amelyik egy kicsit lehúzza az átlagot, és ami miatt nem jön ki egyes diákoknál az a hatos átlag, amire szükség lenne ahhoz, hogy sikeres legyen az érettségi vizsga.

Viszont azt is ki szeretném emelni, hogy a román próbaérettségin például 27,40 százalék volt a sikerességi arány. Most 65,85. Ez ugye közel 39 százalékos javulást jelent. Volt munka befektetve a próbavizsga után. A tanárok ezen dolgoztak, próbálták felkészíteni a diákokat. Sajnos ez most 65,85 százalékra sikerült a fellebbezés előtt.

Hargita megye valamiért a többségében magyarok lakta megyékhez képest is alacsonyabb eredményt ért el ebben az évben. Ez mivel magyarázható?

Nem igazán lehet összehasonlítani a különböző megyéket, mert más-más diákok vizsgáznak, és függ a létszámtól is, mert a számok is szerepet játszanak az eredmények megszületésében. Kovászna megyében például jóval kevesebb magyar diák vizsgázik, mint Hargita megyében.

A számok abból a szempontból nem hazudnak, hogy gyengék, és főleg a román eredmények folyamatosan gyengék.

Nyilván a magyar diákoknak nehezebb a román nyelvet megtanulni, megérteni, mint román anyanyelvű évfolyamtársaiknak. Hisz az érettségin már nem azt mérik, hogy ki mit memorizált, hanem a szövegértést nézik, tehát olyan dolgot kérnek, amit hogyha a diák nem ismer, nem ért, akkor nehezebben tud boldogulni.

Székelyföldön a gyenge eredmények fő okának ezért a nyelvi elszigeteltséget látom. Nem mindegy, hogy a gyerekek nap mint nap találkoznak-e a román nyelvvel, otthon is, a játszótéren is, az utcán is, vagy a találkozás leszűkül mindössze a tanteremre. Nem mindegy, hogy egy kolozsvári magyar diák megy érettségizni románból, vagy egy székelyudvarhelyi. A kolozsvárinál a nyelvi környezet adott, mert lemegy a játszótérre, már kisgyerekkorától adott a környezet, és nincs ahogy ne találkozzon a román nyelvvel. Így sokkal könnyebben meg is tanulja a nyelvet, mint az, aki csak az iskolában találkozik a román nyelvvel.

Egyébként pozitív ellenpéldák is vannak, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumban a legnagyobb a sikerességi arány, 98,18 százalék, ami azt jelenti, hogy románból is jól teljesítettek. Az sem igaz, hogy magyar nyelvű környezetben nem lehet jól teljesíteni román nyelvből.

Ahogy az sem mindegy, hogy a líceumba milyen diákok kerülnek be. Van egy olyan jelenség is, amikor sok olyan diák megy líceumba, akik nem feltétlenül felelnek meg a líceumi elvárásoknak. Ez is jelenthet adott esetben gyengébb eredményeket, ahogyan az is, hogy jobb tanulók a városi iskolákban csoportosulnak, miközben a kevésbé motivált diákok vidéken maradnak.

A tanárok legjobb szándéka ellenére is rosszak az eredmények, nekik van felelősségük abban, hogy az eddig elvárt tantervet eléggé át sikerült-e adniuk?

Ez már szakmai kérdés, olyanokat kell megkérdezni, akik tanítják a tantárgyat. De az se mindegy, hogy egy iskolának milyen motiváltságú diákokat sikerült beiskoláznia. Ha a jobb képességű gyerekek elmennek a megyeközpontba, akkor vidéken maradnak az ugyancsak jó gyerekek, akik viszont lehet, hogy kevésbé motiváltak.

Mindenütt vannak vonzó iskolák. Hargita megyében az első öt iskolából négy magyar nyelvű: Udvarhelyről a Benedek Elek és a Tamási Áron Gimnázium, Csíkszeredából a Márton Áron Gimnázium, illetve a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. A legjobb érettségi átlagokkal ezek az iskolák rendelkeznek. Nyilván ezek nem csak Hargita megye, hanem Székelyföld legjobb iskoláihoz tartoznak.

Tényező, hogy hol javítják a dolgozatokat?

Nagyon régóta úgy van, hogy az illető megyében írt dolgozatokat kötelező módon más megyéből javítják, ez nem változott. A Hargita megyéből jött dolgozatok nem Hargita megyében lesznek javítva.

Azt lehet tudni, hogy hol?

Ezt a minisztérium által üzemeltetett informatikai rendszer kezeli, egy szoftver sorsolja ki, és senki nem tudja, hogy hová kerülnek a dolgozatok. Szerintem még a minisztériumban se tudják. Mi biztos, hogy nem tudjuk. Ilyen információhoz nekünk nincs hozzáférésünk.

Az viszont biztos, hogy már nem csak egy megyében javítják a dolgozatokat. Régebben úgy volt, hogy egy megyét egy másik megye javított, most azonban az informatikai rendszer szétosztotta a dolgozatokat.

A javítás módjában is volt változás. Hogyan javították a román dolgozatokat?

Az egész rendszer csak annyiban változott, hogy a dolgozatokat tavaly ősztől tulajdonképpen digitalizáltak. Ez annyit jelent, hogy beszkennelik a dolgozatokat, és a szkennelt dolgozat bekerül egy központi szerverbe, amit a minisztérium kezel, és ezeket a dolgozatokat random módon szétosztják a bejelentkezett javítótanárok között. A javítótanár gépének a képernyőjén jelenik meg, és ott javítja, írja be a pontokat. A javítótanárok túlnyomó többsége azt mondja, hogy sokkal könnyebb így javítani, kevesebb hibázási lehetőség van. Annyi, hogy meg kell ezt szokni. Eleinte a javítótanárok kicsit idegenkedtek tőle, hogy hogy lesz, de azt mondják, hogy gyorsabban is megy, és kevesebbet lehet hibázni, mert eleve pontozást nem lehet elírni.

Az eredményeket az új módszer befolyásolhatta?

Az eredményeket nem hiszem, hogy befolyásolhatta. Azt tartom valószínűbbnek, hogy a jegyek így sokkal reálisabbak. Biztos, hogy a két javítótanár nem találkozott egymással, ami esetleg régebb előfordulhatott... Itt nem lehet tudni, ki a másik.

Én úgy gondolom, és a minisztérium is úgy értékeli, hogy sokkal reálisabb jegyek születnek ebből kifolyólag, és a javítótanárok is komolyabban veszik a munkát, mert ha nagyobb lesz egy pontnál a két javítótanár értékelése közötti különbség, akkor automatikusan egy harmadik, negyedik tanár fogja újrajavítani a dolgozatot. És ha valaki nagyon sokat téved, most már az informatikai rendszer révén ki tudják szűrni, és azok például a következő vizsgákról ki lesznek zárva. Ez egy jól megfizetett munka, ami nyilván komolyságot is követel. Egy javító körülbelül 5 eurót keres javított dolgozatonként (bruttóban).

Mi javíthat azon, hogy a magyar diákok évek óta gyengén teljesítenek románból Hargita megyében?

Az új tanterv bevezetése mindenképpen előrelépést jelent, és segíteni fog a magyar diákoknak, mert már részben idegen nyelvként tekint a román nyelvre. Ez volt ugyanis az utolsó tanév, amikor ugyanolyan tételek szerint lettek elbírálva, mint a román anyanyelvűek. Jövőtől már más tanterv, illetve egy más tételsor szerint vizsgáznak majd a diákok. Reméljük, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy javuljanak az eredmények.

Remélem, hogy az érettségi jegyek javulása román nyelvből maga után vonja majd azt is, hogy a diákok sokkal bátrabban, jobban tudjanak kommunikálni román nyelven, mert szükség van arra, hogy az állam nyelvén beszéljünk. Ez bármelyik országra érvényes lehet: Németországban nem fogok tudni érvényesülni, ha nem tudok németül, Romániában pedig nem fogok tudni érvényesülni, ha nem tudok románul. Fontos lenne, hogy a diákok sokkal jobban megtalálják a helyüket itt a szülőföldjükön. A román nyelv ismerete nem tesz szegényebbé minket. Ilyen szempontból is nagy reményeket fűzök az új tantervhez.

A tanfelügyelőség a maga számára – a pedagógusok kapcsán – vont le valamilyen következtetést, kellene esetleg változtatnia valamin?

Még a végeredmény előtt vagyunk. Nyilván elemezzük majd az eredményeket. A szakos kollégák, a tanfelügyelő kollégák meghozzák a megfelelő döntéseket. Nyilván mindig levonjuk a konzekvenciákat, mindig beszélünk róla, mindig arra biztatjuk a pedagógusokat, hogy próbáljanak meg úgy oktatni, hogy az megfeleljen az érettségi követelményeknek, kompetenciaalapú legyen. Voltak erre vonatkozóan képzések is. Minden románszakos tanár átesett azon a képzésen, ami arra próbált felkészíteni, hogy úgy kell most már tanítani a román nyelvet, mint ahogy az angolt vagy a németet.