Kevéssel nőtt az RMDSZ női helyi képviselőinek aránya, az élen a szórvány jár

Amint az ExpertForum kimutatása alapján korábban írtuk, a 2024-es helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek volt arányaiban a legkevesebb polgármesterjelöltje, az önkormányzati képviselőjelöltjeinek aránya valamivel meghaladta a PSD és PNL arányait, a megyei tanácsosi listákon induló nők aránya pedig hasonló volt a PNL vagy az USR arányaihoz, de alulmaradt a PSD-hez képest. Ami a számokat illeti, a Nőszervezet alelnökének közlése szerint (ami nagyjából megfelel az ExpertForum adatainak) az RMDSZ 283 polgármesterjelöltjéből 18 (6,36%), 7 228 helyi tanácsosjelöltjéből 1 894 (26,2%), illetve 622 megyei tanácsosjelöltjéből 144 (23,1%) volt női jelölt.

Általában a női jelöltek arányánál jóval alacsonyabb a megválasztott női politikusok aránya, ezért érdekes megnézni, hogy az RMDSZ női jelöltjeinek végül mekkora hányada jutott mandátumhoz a június 9-i választáson. „Míg a női megyei tanácsosok száma és aránya 2016-ról 2020-ra emelkedett nagyot (8-ról 18-ra, azaz 9%-ról 19%-ra), ezek a számok idén alig változtak. Helyi tanácsosok viszonylatában, a 2020-as 342-ről az idei 414 női tanácsosra (14,5%-ról, 16,7%-ra) való növekedés most sem nevezhető áttörésnek, de mégiscsak növekedés. Ami a női polgármestereket illeti, a 2020-as 3%-os arány (200-ból 6), idén 4,5%-ra nőtt, ami önmagában nagyon alacsony mutató, de a növekedés, talán bizakodásra ad okot” – értékelte az arányokat a korábbi választásokon elért eredményekhez képest Horváth Anna.

Az RMDSZ megválasztott női polgármestereit már korábban ismertette a Nőszervezet egy Facebook-posztban, ők a következők: Bordás Enikő (Uzon, Kovászna megye), Csiszér Izabella (Havad, Maros megye), Csegezi Edit Zsuzsa (Székelykocsárd, Fehér megye), Gál Alina (Gajcsána, Bákó megye), Giurgiu-Kovács Mónika Szilvia (Nagykároly, Szatmár megye), Korondi Józsa Erika (Kisiratos, Arad megye), Kovács Ilona (Mezőmadaras, Maros megye), Réti Zsófia (Csíkszentgyörgy, Hargita megye), Szotyori Angéla Gizella (Málnás, Kovászna megye). Emellett mandátumot nyert két olyan független női polgármesterjelölt is, akit az RMDSZ is támogatott, Kovács Edit (Maroskeresztúr, Maros megye) és Potyó Judit (Csíkszentmárton, Hargita megye).

„Későn és messziről indultunk a 10 évvel ezelőtti megalakulásunkkor” – reagált a Nőszervezet alelnöke az ExpertForum kimutatására, amely szerint az RMDSZ-nek volt arányaiban a legkevesebb polgármesterjelöltje, illetve a tanácsosi listáin jellemzően nem az első két helyre, hanem a 3-11. helyre kerülnek nők. „Bár a képviseleti arányok lassan, de javulnak, a kihívások ma sem kisebbek. A végleges eredmények ismeretében, bizonyára érdemes ezt az összehasonlítást majd elvégezni a mandátumok szerinti arányokra vonatkozóan is, hiszen a sem a listavezetői, sem a listán elfoglalt helyezés önmagában nem mérvadó: a tanácsba be kell jutni, a bejutó helyek száma pedig mindig a választásokon dől el. Én hiszek ezeknek a számoknak és arányoknak a lassú, de visszafordíthatatlan növekedésében. Mint ahogy hiszek abban is, hogy a Nőszervezetnek ebben szerepe és feladata volt és lesz az elkövetkező években is” – mondta.

A szórványban miért vállal több nő politikai szerepet?

Az adatokból az is kiderül, hogy a szórványmegyék jobban állnak női képviselet szempontjából. „Ha a mandátumot nyert női tanácsosi arányokról beszélünk, kiemelkedőek a szórvány megyék, mint például Máramaros megye, ahol 30-ból 9 (30%) a női helyi tanácsosok száma, vagy Fehér megye, ahol 33-ból 9 (27,3%), illetve Arad megye, ahol 54-ből 13 (24%) női önkormányzati képviselőnk lesz. De a 16,6%-os átlagon felüliek a Gyergyó területi (20,8%), a Szilágy megyei (18,9%), a Háromszéki (19,1%), illetve a Kolozs megyei (18,75%) női arányok is. A megyei tanácsosok tekintetében Besztercén 2-ből 1 (50%), Kolozs megyében 6-ból 2 (33%), Szatmár megyében 14-ből 4 (28,5%), Szilágy megyében 8-ból 2 (25%) női tanácsosunk lesz” – sorolta Horváth Anna.

A Nőszervezet Közép-Erdélyért felelős alelnöke, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere úgy véli, a szórványmegyékben azért vállal több nő politikai szerepet az RMDSZ-ben, mert kisebb a közösség és közvetlenebb, hatékonyabb a kommunikáció velük. „Ha konkrétan Fehér megyére gondolok, akkor szerintem nagyon jó példa az, hogy én már az elejétől ott vagyok, hogy a nagyenyedi kollégiumnak az igazgatója egy nő, és akkor mi hihetően el tudjuk mondani férfiaknak és nőknek egyaránt – rengeteg munkával jár, rengeteget járunk ki terepre –, hogy fontosabb, hogy egy talpraesett nő kerüljön oda, mint egy olyan férfi, aki nem biztos, hogy alkalmas. Ez természetesen fordítva is érvényes” – mondta. „A szórványmegyékben közel tudunk menni az emberekhez, mert kevesebb településre kell odafigyelni, tudunk beszélgetni az emberekkel, és mindig kiderül, hogy kik azok, akik tényleg alkalmasak erre a szerepre, és ezek több alkalommal nők, azért, mert meg tudjuk őket direkt módon szólítani” – magyarázta.

Lőrincz Helga szerint 2020-ban nagy lépést sikerült megtenni, így „persze utána már nem lehet csodákat művelni, mert nagyjából ugyanazok vagyunk ott”. „Sikerült női elnököket is választani itt-ott településeken a szórványmegyékben, ami egyáltalán nem volt jellemző azelőtt, és ők most a saját holdudvarukban kis változással ugyanazt hozzák egyelőre, de én úgy gondolom, hogy biztatóak ezek a számok és növekedni fognak a továbbiakban is” – tette hozzá. Mint kiemelte, a minőség a legfontosabb. „Én soha nem fogom tudni azt mondani, hogy nő vállaljon szerepet bármilyen áron, még akkor is, ha nem alkalmas erre. Most beállt egy ügyes csapat, akik végzik a dolgukat, és őket kell támogatni. Az ő példájukon biztos, hogy fel fognak lelkesülni más nők is, és fognak szerepet vállalni” – mondta.

„Folytatjuk az elmúlt 10 esztendő munkáját, amely – ha nem is áttörés-szerűen – de kétségtelenül kifejti ösztönző, bátorító hatását. Megteremtjük a keretet, a női önkormányzati képviselők együttműködésére és szakmai támogatására – rendszeres tanácskozások, képzések megszervezése által. Emellett olyan eseményeket, rendezvényeket szervezünk amelyek közügyek iránt érdeklődő hölgyek bátorítását, közéleti szerepvállalásának ösztönzését szolgálják” – válaszolta Horváth Anna arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak a továbbiakban az RMDSZ Nőszervezetének a nők közéleti szerepvállalásának erősítésére.