Az RMDSZ-nek van arányaiban a legkevesebb női polgármesterjelöltje, de a többi nagy párt se dicsekedhet

Továbbra is alacsony a női jelöltek aránya a helyhatósági választásokon – derül ki az Expert Forum (EFOR) szerdán közzétett kimutatásából, amelyben a június 9-i helyhatósági választásokon induló jelöltek között vizsgálta a nők arányát.

Az idei helyhatósági választásokon (megyei tanácselnök-jelölteket, polgármesterjelölteket, megyei tanácsosokat és helyi önkormányzati képviselőket is számolva) összesen 207 390 jelölt van. A legtöbben a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben indulnak, összesen 52 048-an, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) következik 51 373 jelölttel. A Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) országszerte összesen 33 729 jelöltje van, és ezzel országos szinten a harmadik helyen állnak. Az RMDSZ összesen 8147 jelöltet indít a választásokon, az Erdélyi Magyar Szövetség pedig összesen 1252 személyt. A Magyar Polgári Erő jelöltjeinek a számára nem tér külön ki az összegzés, amely a 20 legtöbb jelöltet állító pártot említi részletesen, de ezek alapján kevesebb mint 560 indulójuk van.

A női jelöltek aránya továbbra is viszonylag alacsony, 24 százalékos, bár közel két százalékponttal magasabb, mint 2020-ban. 2016-os szintnél is magasabb, akkor a jelöltek 21 százaléka volt nő. A 2020-as évhez hasonlóan a községekben a legalacsonyabb a női jelöltek aránya (23 százalék), a legmagasabb pedig a nagyvárosokban és Bukarestben, körülbelül egyharmad.

A legkevesebb női jelölt (11 százalék) a polgármester- és megyeitanácselnök-jelöltek között van, a legtöbb a fővárosi tanácsosi (34 százalék), illetve a megyei tanácsosi (27 százalék) jelöltlistákon. A helyi tanácsosi jelöltlisták 25 százalékát teszik ki nők.

A pártok szerint a Diana Șoșoacă vezette SOS Romániának van a legtöbb női jelöltje, 35 százalék. A REPER-nek 33 százaléka, a Pro Romániának 30 százaléka. A sorban a PUSL és a Jobboldal Ereje következik 28-28 százalékkal, az USR és a PMP 27-27 százalékkal, az AUR 26 százalékkal. Az RMDSZ jelöltjeinek 25 százaléka nő. A legalacsonyabb arányban a két nagy pártban vannak nő jelöltek, a PSD jelöltjeinek 22 százaléka nő, míg a PNL színeiben indulóknak 21 százaléka.

Tovább lehet árnyalni a képet azzal, ha megnézzük, hogy a különböző funkciókra arányaiban hány nőt indítanak a különböző pártok. A polgármestereknél a vizsgált nagyobb pártok között arányaiban az RMDSZ-nek van legkevesebb nő jelöltje, 7 százaléknyi, de a PNL és a PSD sem áll sokkal jobban, 9-9 százalékkal. Érdekesség, hogy a függetlenként induló polgármesterek között a legmagasabb a nők aránya, 19 százalékos. A helyi tanácsokban az SOS Romániának van a legtöbb nő jelöltje (36 százalék), míg a PSD-nek és a PNL a legkevesebb, 223 százaléknyi.

Az RMDSZ önkormányzati képviselőjelöltjeinek 26 százaléka nő. Helyi szinten az RMDSZ-nél egyébként van kvóta arra, hogy az indulók harmada nő legyen, de ha nem jelentkezik elég nő, akkor kaphatnak felmentést. A jelöltekkel kapcsolatban fontos szempont, hogy a nők hová kerülnek a listákra, mert az az a tény, ami tényleg megmutatja, van-e lehetősége mandátumhoz jutni. Mondok egy példát is.

Nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg a Háromszékben egy tudósítás, amelyben Tamás Sándor, a szervezet megyei elnöke azt újságolta el, hogy az erdővidéki Bardocon – Háromszéken először – a választmány 65 százalékát nők teszik ki, tehát nagy számban vesznek részt a helyi politikában. Ha most megnézzük az említett településen az RMDSZ-es jelölteket, akkor azt látjuk, hogy a 19 jelölt között 6 női jelölt van, ami ugyan elmarad a nők választmányban betöltött arányától, de az egyharmados kvóta közelében van. Ha viszont megnézzük, hogy hányadik helyet kapták a listán a női jelöltek, akkor azt látjuk, hogy a 10., 12., 13., 14., 17. és 18. helyet foglalják el. A településnek most 13 tagú a képviselői testülete, ebből 10 RMDSZ-es. Egy női jelöltnél több csak akkor juthat be, ha sokkal jobban szerepelnek, mint négy éve. Gondolom, hogy nem egyedi eset a bardoci, csak ez nagyon látványos.

Az Expert Forum jelentésében megjegyzi, hogy a megválasztott nők aránya jelenleg 14 százalékos, tehát sokkal alacsonyabb az arányuk, mint ahányan négy éve jelentkeztek, ugyanakkor összesítette azt is, hogy hányadik helyet foglalják el jellemzően a nők a listákon. Az RMDSZ esetében a 3-11. helyek között fordulnak elő leggyakrabban, az USR esetében 2-8. helyek között, míg a PSD és PNL listáin a 5-12. hely között vannak legnagyobb arányban a nők. A helyi önkormányzatok jelöltjeinek esetében figyelhető meg nagyon szépen, minél hátrább van egy pozíció a listán, annál nagyobb a nők aránya. Az első két helyen pedig általában férfiak vannak.

A megyei tanácsosjelöltek között egyébként a PMP áll leggyengébben női jelöltettek, mindössze 20 százaléknyi. Az RMDSZ megyei tanácsosi listáin szereplők 23 százaléka nő, ugyanannyi mint a PNL vagy az USR esetében. A PSD megyei jelöltjeinek a 28 százaléka nő.

Ha megyei bontásban nézzük az indulókat, akkor a megyei tanácsosi jelöltlistákon a női jelöltek arányának tekintetében Galac megye vezet 39 százalékkal, majd Szeben (35 százalék) és Prahova megye (34 százalék) következik. Listazáró Vaslui megye 19 százalékkal, de Kovászna (21 százalék), Hargita (22 százalék), Maros (22 százalék) és Vrancea (21 százalék) megyében is alacsony a női jelöltek aránya.

A polgármesterjelöltek között Konstanca megyében van a legnagyobb arányú nő (20 százalék), a legkevesebb pedig Kovászna megyében, ahol a polgármesterjelöltek mindössze 4 százaléka nő. Hargita megyében 7 százalék a nő jelöltek aránya, Marosban 8 százalék, Beszterce-Naszódban pedig szintén 6 százalék.

Országosan összesen 467 olyan választási jelöltlista van, amelyen csak az egyik nem képviselői kapnak helyet, ebből 18 olyan van, amelyen csak nők vannak, a többin pedig csak férfiak. A pártok közül az AUR szegi meg a leggyakrabban a 2015/115-ös törvény azon előírását, hogy listákon mindkét nem képviselői helyet kapjanak, 105 esetben. A PNL 41, a PSD 30, az USR 17, az RMDSZ pedig 12 olyan listát indít, amelyen csak nők vagy csak férfiak szerepelnek.