„Örvendetes, hogy új hidat építenek, hiszem, hogy szép és jó lesz. Na, de meg kell halnunk addig?”

Június 8-án reggel egy málnási férfit magasfeszültségű áramütés ért, röviddel a halálos baleset után, a vonat is elgázolta. A férfit Antal Györgynek hívták, és ismerősei szerint azért költözött Sepsiszentgyörgyről Málnásra, hogy nyugdíjas éveit nyugodt körülmények között élje le. Nem sejtette, hogy hamarosan lebontják azt a roskadozó hidat, ami 29 málnásfürdői ház 40 lakosát kötötte össze a település központjában található borvízforrással, üzletekkel, mindennel is. És hogy az életébe fog kerülni, ha az új híd megépüléséig – a málnásfürdőiek rossz szokása szerint – horgászbotjával és biciklijével nem kerül körbe, hanem a lebontott hídtól pár méterre lévő vasúti hídon próbál átjutni az Olt folyó fölött.

A történtek jól mutatják, hogy mekkora veszélynek teszik ki maguk, azok a málnásfürdőiek, akik úgy érzik rákényszerülnek, hogy híd hiányában a vasúti hídon közlekedjenek az Olt folyó fölött.

Miért következett be a tragédia?

Málnásfürdőn felújítják a Kovászna megyei utat. A munkálatok folytán lebontották az Olt fölötti hidat, hogy újat építsenek helyette. A történtek miatt a falubeliek szerint Málnásfürdő „két részre szakadt”. Ha ugyanis valaki a falu egyik feléből a másikba szeretne menni a település egyetlen üzletébe borvízért, vagy iskolába, templomba, vasútállomásra, híd hiányában egy hatalmas kerülőutat kell megtennie Mikóújfalu felé. Az elcsatolt részen főleg idősek élnek, akik viszont nem igazán akarnak kerülni, ezért a régi híd melletti vasúti hídon mennek keresztül az Olt folyó fölött.

Mivel többen is így tesznek, egyesek már jól tudták, csak idő kérdése, hogy mikor történik meg a tragédia.

Sokkolta a falut a tragikus halálhír

Málnásfürdő lakosai június 8-án reggel egy hatalmas áramkisülés hangját hallhatták, majd nem sokkal később a Korona sípolását. Aki a robbanásszerű zaj eredetének utána próbált járni, az már csak egy kiégett kalapot, csizmát és húsdarabokat talált.

A halálhír megdöbbentette a málnásfürdőieket és a málnási lakosokat. „Amikor megtörtént a tragédia, mindenkit mellbevágott, mert az emberek, a szomszédok arra gondoltak, hogy »ez velem is megtörténhetett volna«. Privátban mindenki nyomozott, hogy ki volt az, hogy ment fel, hogy jött le, mi történt” – vezette fel a körülményeket Benedek Barna málnásfürdői vadász. Szavaiból a részvét mellett azt is megértettük, hogy a málnásfürdőiek nem csak most, máskor is használták a vasúti hidat. Falubeli idős asszonyok mesélik, hogy évtizedekkel ezelőtt még szőnyeget is mostak ott.

A tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halál híre bejárta a falut. S bár a tragédiáról a választás előtti napon a helyi sajtó nem beszélt a nyilvános térben, Tomsa Johanna úgy döntött, nem tartja magában gondolatait, és Facebook oldalán számolt be a történtekről. „(…) ma, amikor édesanyám felhívott, és elhangzott az a mondat, hogy »megtörtént az első baleset«, rögtön éreztem, hogy erről muszáj beszélni. Muszáj beszélni, mert noha engem közvetlen nem érint (ezeket a sorokat is Kolozsváron ücsörögve írom), érinti a szüleimet, a nagymamámat, a keresztszüleimet, mindenkit abban a közegben, ahol felnőttem” – írta bejegyzésében a felújítás időtartamának elhúzódását és a póthíd hiányát kifogásoló Tomsa Johanna.

Megkeresésünkre fontosnak tartotta kiemelni, hogy az élelmiszerbolt, a borvízforrások kizárólag a falu egyik felében találhatók meg, ezért akiknek nincs autójuk – mert gyalog nem igazán lehet az országúton sétafikálni, de biciklivel sem túl szerencsés –, inkább a vasúti síneken vágnak keresztül. De azok is így tesznek, akik nem akarnak vezetni, mert egyszerűbb és gyorsabb. Bár az emberek tisztában vannak a veszéllyel, mert a vonatok és a magasfeszültségű áram mellett, a bokros részeken medvék is járhatnak, akkor is vállalják a veszélyt, ha a pár kilométerrel odébb található Málnáson is vásárolhatnának.

„Vannak, akik lemennek Málnás faluba kenyérért, de mi ide vagyunk kötve ehhez az útvonalhoz, ahhoz az üzlethez, ahol Diószegi kenyeret lehet vásárolni” – mondta Éltes Endre málnásfürdői lakos, aki keserű humorral megjegyzi, nem speciális nyugdíjasok, hogy „azt a luxust megengedjük maguknak, hogy csak úgy bevágódunk az autóba és körbesétáljunk, mert azért takarékosan kell élni ahhoz, hogy mindenre jusson” – jegyezte meg az idős ember, aki szerint a 14 kilométeres kerülőutat gyalog nem tenné meg senki, biciklivel pedig az országút a teherautók miatt sem járható.

„Hát nekünk nem mondta senki, hogy a vasúti híd veszélyes, ne járjunk ott. Én természetesnek vettem, mert kétéves koromtól itt nőttem fel. Ez a híd, amit lebontottak, volt még javítás alatt, és azt is természetesnek vettük, hogy ott van a vashíd, úgy mondtuk a vonathídnak. Felmásztunk, lemásztunk, óvatosan járkáltunk, de most ez a magasfeszültségű áram nagyon megnehezíti a dolgot, és nem hittem volna, hogy bekövetkezik az, ami bekövetkezett” – mondta a 69 éves Éltes Endre.

Nagy felelősséggel jár átmenni a vasúti hídon, mert a 27 ezer volt nem kérdezi meg, hogy vagy, mint vagy. Jó, én tudom, hogy ha létrával megyek lent viszem a létrát vagy a botkaszát, de ez az ember, aki áldozata lett ennek, állítólag halászpálcával ment, ami zárlatot csinált. Megtörtént a baj

– mesélte Éltes bácsi. „Részt vettem a temetésén. Padlón voltunk, sírni, kiabálni tudtam volna. Nem volt közeli ismerős, de maga a tény, hogy mi történt. Elbontották a hidat, s nem tudunk átmenni. Most ott a veszély, hát ott van az egyik házam Málnásfürdő egyik felén, itt a másik. Az áldozatot is sajnáljuk, mert friss nyugdíjas volt. Télen gyalog jött a forrásra, Málnás és Málnásfürdő között, nyáron pedig kerékpárral. A múlt héten csütörtökön találkoztam vele, azt mondta, hogy most megy megtölteni az üvegeket, kerékpárral fel a töltésen a sínek mellett át s ott le” – idézte fel Éltes Endre utolsó találkozását az áldozattal.

A tragikus balesetben elhunyt Antal György temetésén az emberek nem csak gyászoltak, nemcsak a halottat siratták. Dühükben is sírtak, mert tehetetlennek érzik magukat, ugyanis hónapok óta nehezíti meg életüket a hiányzó híd. Antal György halála pedig olajat öntött a tűzre.

Hogy új híd lesz az örvendetes, hiszem, hogy szép lesz, jó lesz. Na, de mi lesz velünk? Itt, nézze meg, 29 ház van, és azokban lakunk egy páran. Meg kell halnunk addig, amíg az új málnásfürdői híd megépül?

– tette fel a kérdést Éltes Endre. Félelmei pedig úgy tűnik, nem alaptalanok.

Attól tartanak, hogy a tragédia bármikor megismétlődhet

Berecz Barna Málnásfürdő pályamestere szintén tudta, hogy előbb vagy utóbb tragédia fog történni, mert szerinte ott, ahol vonatok járnak és a mozdonyok 27 000 volttal működnek, az embereknek semmi keresnivalójuk nem lenne. „Ha a vasúti hidat továbbra is használni fogják, akkor biztos lesz még baleset. Ha pedig a munkálatok elhúzódnak, lesz még ilyen” – hívta fel a figyelmünket a problémára a pályamester.

Azonban az óvatos megfogalmazások nem elégítik ki a lakosokat. „Nem áll szándékomban ujjal mutogatni, keresni a felelősöket, ez nem az én tisztem. Azt viszont tudom, hogy ez így nincs rendben” – olvashatjuk Tomsa Johanna már említett bejegyzésében. Így folytatja: „Nincs rendben az a hozzáállás azok részéről, akiknek hatáskörükbe tartozik az ilyen helyzetekre való megoldáskeresés, hogy »valahogyan mindenki megoldja«, hogy »mi megmondtuk, veszélyes, ne járjanak ott«, hogy »el sem képzelik, mekkora költségvetésre lenne szükség egy póthíd felépítéséhez«. Ez így nincs rendben. Tisztában vagyok azzal, hogy nem egyszerű az ilyen helyzetek menedzselése, de ettől a ponttól kezdve nem lehet szó költségvetésről, mert emberéletet követelt” – tette hozzá posztjában a málnásfürdői fiatal, akinek sokan úgy tekintettek írására, mint aki végre kimondta azt az igazságot, amit sokan gondolnak, de félnek említeni.

Tomsa Enikő málnásfürdői tanítónő szerint, aki minden reggel körbekerül autóval, hogy bemenjen az iskolába, nem a hibást keresik a tragédiáért, hanem a megoldást arra, hogy a sokakat érintő probléma megoldódjon. A haláleset szerinte intő jel volt az emberek számára.

A megoldást a falusiak szerint egy ideiglenes híd jelentené

A málnásfürdőiek több hónapja nem tudnak bejárni a saját településük központjába anélkül, hogy ne kerülnének Mikóújfalu felé 14 km-t az országúton, vagy rosszabb esetbe ne kockáztatnák az életüket. Az elsődleges megoldást a problémára az új híd megépítése jelentené, amit Kovászna Megye Tanácsa adminisztrál, és kivitelezője a Kovászna megyei Út és Híd Rt. a Morani Impex Kft. alvállalkozójaként.

Szotyori Angéla Málnás újraválasztott polgármesterétől a helyszínen megtudtuk, hogy a régi híd olyan rossz állapotban volt, hogy tartóelemei láttán csoda, hogy magától nem omlott össze. A polgármester pedig a Kovászna megyei Út és Híd Rt.-től úgy értesült, hogy szeptember végéig kell befejezniük a hidat.

Helyszíni szemlénk során azonban úgy tűnt, hogy két dolog hiányzik a málnásfürdői hídépítésből: az építés és a híd (vagyis a hídnak való beton, vas és egyéb elemek). Bár a régi hidat lebontották és az új híd építése elvileg már márciusban kezdetét vette, az Olt folyó fölötti építkezésre mindössze a feltúrt föld, egy eszkavátor és egy a folyó fölött átfuttatott cső utal. A helyiek szerint volt fúrás és némi alapozás, de azt belepte a víz, így szerintük „szemmel láthatóan” nem fog egyhamar elkészülni az új híd.

Azt sem túl biztató, hogy a folyó málnási oldalán elhelyezett EU-s projektet ismertető tábla, a teljes Brassó és Kovászna megyeközi út felújításának határidejeként egy három évvel ezelőtti dátumot jelez, azaz a munkálatoknak 2021. dec. 31-án már be kellett volna fejeződniük.

Amíg az új hidat megépítik, a málnásfürdőiek szerint a megoldást egy ideiglenes híd jelentené. „Ha egy palló lett volna lerakva a patak szélességű Olthoz, akkor Antal György is meggondolta volna, hogy felmenjen-e a vonatsínekre, vagy ne” – mondja sokak véleményével egyetértésben Éltes Endre is nekem Málnásfürdőn.

Törvény is garantálná az ideiglenes híd létesítését?

„Nem akarok újjal mutogatni, mert békét kötöttem a jelenleg regnáló hatalommal, mert nincs értelme harcolni, és ha az ember az igazat kimondja, betörik a feje. De mindenki azon a véleményen van, valami megoldást kellett volna találni arra, hogy át lehessen járni. Az útkezelőnek pedig jeleznie kellett volna a lakosság átkeléssel kapcsolatos problémáját a kivitelezőnek, aki maga sem hülye, ő is tudja, hogy szükség lenne egy ilyenre, de így nem került pénzébe, ezért nem csinálta meg. Ha valaki felszólítaná, akkor meg is kéne csinálnia” – részletezte a helyzetet Benedek Barna helyi vadász.

A Málnásfürdőn élő Benedek Barna szerint az önkormányzatnak intézkedési kötelességei voltak, amiket mindössze alkalmaznia kellett volna. A törvény világosan leírja, hogy kinek mi a feladata ilyenkor:

ezekben az esetekben figyelmeztetni kell a veszélyre, és biztosítani kell az utat az embereknek az átjáráshoz.

„Attól függetlenül, hogy az áldozat mennyire járult hozzá a balesethez, a biztonságos átkelés feltételeit az önkormányzatnak biztosítania kellett volna” – szögezte le. „Nagyon rég ismerem az embert, mindig a közúton biciklizett, mert minden második nap feljött Málnásról Málnásfürdőre. Soha nem történt baleset, amíg közúton közlekedhetett. Most kénytelen volt útirányt módosítani, és megtörtént a tragédia. Az emberek nem jókedvükből, hanem kényszerből mennek fel a vasúti sínekre, hogy valahogy átmenjenek az Olton” – magyarázta a málnásfürdői lakos.

Az önkormányzat szóban hívta fel egyes lakosok figyelmét a veszélyre, a Román Vasúti Társaság, a CFR pedig a helyiek szerint az áldozat temetése napján helyezett ki figyelmeztető táblákat.

Málnásfürdő önkormányzata viszont tudott a problémáról

Nehezen elképzelhető, hogy a hosszú hónapok alatt a málnásfürdői önkormányzatnak ne szúrjon szemet, hogy az emberek híd hiányában a vasúti síneken közlekednek, még ha ezzel az életüket kockáztatják is. A lakosok biztonságáért felelősséggel tartozó Málnás község önkormányzata azonban semmiféle érdemi megoldást nem hozott az ügyben.

Erre utaltak a Tomsa Johanna Facebook-bejegyzésében lévő idézetek is, melyek szerinte az önkormányzat vezetőjének részéről hangzottak el. De Tomsa Johanna azért is lehetett biztos abban, hogy Málnás önkormányzata is tudott arról, hogy a málnásfürdőiek híd hiányában a vasúti síneken közlekednek, mert bejegyzése eljutott a polgármesterhez, aki a málnásfürdői lakosok abszurd kérését is felidézte neki, akik azt kérték tőle, hogy csináltasson lépcsőt a vasúti hídhoz, hogy még könnyebben tudjanak felmenni rá.

„Kaptam tőle egy privát üzenetet. Az üzenetéből nem éreztem úgy, hogy felelősségteljesen állna hozzá a történtekhez, sőt azt éreztem, hogy másra hárítja a felelősséget” – mondta el nekünk Tomsa Johanna. A polgármester által küldött üzenetben Szotyori Angéla az elhunyt férfi felelősségét pedzegette a tragédia napján, mert a férfi a vasúti sínek környékén halászott, horgászbotja pedig nem volt összehúzva, amikor átkelt a síneken.

„Nem tudom, hogy valós-e vagy sem az, hogy a férfi ott horgászott, de még ha igaz is lenne a tragédiában egy ember életét vesztette, és a problémát nem oldja meg, ha az áldozatot hibáztatjuk. Attól függetlenül, hogy az átkelők közül kinél van halászbot és kinél nincs, minden egyes nap veszélynek teszik ki magukat, mert nem akarnak több mint tíz kilométert kerülni naponta” – mondta a Facebook-bejegyzés írója, aki szerint a pallóhíd létesítésének elmulasztása vezetett ehhez a helyzethez.

Mit tett eddig az önkormányzat?

Málnás önkormányzata magyar és román nyelvű felhívásában adta a lakók tudatára, hogy a javítási munkálatok miatt március 6-tól lezárják az átkelést a málnásfürdői Olt híd fölött. Jelezve, hogy a közlekedés azután Mikóújfalu irányába történik. Mint a polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat ezen kívül felvette a kapcsolatot a kivitelezővel, Kovászna Út és Híd Rt.-vel is, hogy a Mikóújfalu felől, Málnásfürdőre vezető földutat utat hozzák rendbe. Ezt meg is tették neki, ahol nem leaszfaltozott úton lehet közlekedni, ott simára nyomott kavicsot öntöttek.

Szotyori Angéla úgy érzi, hogy megtett minden tőle telhetőt, és most arra vár, hogy az új híd megépítésével elhárul majd a probléma.

Elmondása szerint a kivitelező azért nem biztosított a lakosság számára póthidat, mert állítása szerint a Kovászna megyei Út és Híd Rt. mérnökétől azt az információt kapták, hogy egy ideiglenes híd megépítéséhez az Olt medre túl mély, a folyó sodrása túl gyors, és túl széles is.

Bár az ideiglenes híd és a megyei út sem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a lakosság biztonságának kérdése viszont igen. A lakosok azonban nem voltak hivatalosan figyelmeztetve, hogy ne használják a vasúti hidat, nem is jelezte feléjük az önkormányzat, hogy bármi megoldást keresnének átjárás ügyében, hogy a bizonytalanságot enyhítse.

Miközben a megoldásról kérdeztem, a polgármester felháborodottan kérdezett vissza: mit kellett volna tennie? Állítson őrt a vasúti hídhoz? Majd többször rám parancsolt, hogy az előre engedélyezett hangfelvételt azonnal töröljem le. Mivel ez nem történt meg, fenyegető hangnemben felhívta a figyelmem arra: „Ne használja fel, mert nagyon nagy baj lesz belőle.” „Ha bántó lesz, biztosan csúnya dolog lesz belőle” – nyomatékosította üzenetét.

Ideiglenes híd azért nincs, mert Kovászna Megye Tanácsa nem kérte

Felhívtuk tehát Török Sándort, a Kovászna megyei Út és Híd Rt. igazgatóját, hogy nála érdeklődjünk a megoldásról, illetve ellenőrizzük az ideiglenes hídról szóló állítólagos szakmai okokat.

Török azt mondta, olyanról nem tud, hogy a polgármester megkereste volna őket egy ideiglenes híd létesítése miatt, és nem ismeri azokat a szakmai okokat sem, amikre Szotyori Angéla hivatkozott.

„Velem erről a kérdésről nem beszélt senki. Hogy mással mit beszéltek, azt én nem tudom, nem is érdekel. Engem az érdekel, hogy velem mit beszélnek. És amíg a céget én képviselem, addig velem kell beszélni. Azon túl a piacon is lehet bárkivel csámcsogni, de nem sok értelme van rám vonatkozóan. Én azt tudom kivitelezni, amire megbízatást kapok” – mondta a kivitelező cég vezetője.

Török Sándor elmondása szerint az ideiglenes híd létesítésének hiánya más, sokkal egyszerűbb okokból ered, mint az Olt mélysége vagy sodrása. Mégpedig, hogy a Kovászna Megye Tanácsa által készített terv nem tartalmazott ideiglenes hidat.

A kivitelező pedig azt kell elvégezze, kivitelezze, amire szerződést kötött. Kivitelezőként a törvény nekik nem írt elő mást. Ha Kovászna Megyei Tanács úgy döntött volna, hogy akar egy pallóhidat vagy bármilyen más ideiglenes hidat, azt viszont Szotyori Angéla polgármester szavaival ellentétben a kivitelező cég szerint meg tudták volna oldani. Utólag viszont Török Sándor nem sok esélyt lát arra, hogy ki tudnák egészíteni a tervet.

„Elvből nem mondom azt, hogy nem lehet, de kevés esélyt látok rá, tekintettel arra, hogy a szerződés kivitelezése már meghosszabbítási fázisban van. Abban pedig biztos vagyok, hogy új elemekre nem kaphat a megrendelő finanszírozást, azt meg nem tudom, hogy milyen más forrásai lehetnek” – mondta Török Sándor. Érdeklődésünkre hozzátette: „Természetesen van véleményem róla, hogy mi az, amit másként kellett volna csinálni, mint ahogy tervben van, vagy egyáltalán. Én is másképp látom a világot egy kicsit. Viszont az az én személyes véleményem. Nem akarok én ebben a kérdésben nyilatkozni, mert tárgytalan” – jelentette ki Török Sándor.

Azt azonban unszolásunkra elmondta, hogy már a híd építésének megkezdése előtt volt néhány beszélgetésük a fővállalkozóval, a Moranival arról, hogy a régi híd lebontásának ütemezése össze legyen-e hangolva az új híd építési munkálataival. „Éppen azért, hogy az emberek legalább gyalog tudjanak átjárni az utolsó percekig. Nekem építőként ez például nem volt érdekem, de alkalmazkodtunk volna hozzá. Viszont azon nem akarok csámcsogni, hogy mit kellett volna másképp csinálni. Mit kellett volna másképp elgondolni, már a tervezési feladatok megfogalmazása szintjén” – utalva arra, hogy bennük meglett volna a nyitottság rá, de ilyen utasítást nem kaptak a Moranitól.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire látja tarthatónak a szeptember végi határidőt, a kivitelező cég igazgatója egyértelmű választ adott: „Tarthatónak találom.”

Elmondása szerint jelenleg a hídfőknek a megépítése zajlik. A pilléreknek a fúrását, betonozását, vasalását befejezték. És ez volt a hídépítés „oroszlánrésze”. Szerinte ez nem látszik, mert a föld alatt, víz alatt van.

„Csak azt látják, hogy vannak ott gépek, és valamit csinálnak, de hogy mit csinálnak, azt a kívülálló nem látja. Aztán akkor kezdi látni, amikor a víz fölé emelkedik, és akkor mondják, hogy »na, milyen jól haladnak«, mert már látják” – mondta Török, aki szerint a hídfők már relatív gyorsan meg fognak épülni, onnantól a két hídfőnek az összekötése néhány nap. Mert a gerendákat, azokat már meg is rendelték, sőt le is gyártották. Augusztus folyamán fogják a helyükre rakni őket.

Póthídnak is „rendes hidat” kellett volna építeni, az lesz az új híd is

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának újraválasztott elnöke szerint a tervező azért nem kérte a tervben a póthíd építését, mert megközelíthető a település, másrészt, mert olyan széles az Olt, illetve olyan nagy a sodrása, hogy oda egy ideiglenes póthidat a tervező szerint nem lehetett építeni. „Oda egy rendes hidat kellett volna építeni, és rendes hidat fogunk építeni a terveknek megfelelően” – mondta a szeptember végére ígért hídra utalva az elnök.

Tamás Sándor felvetésünkre, miszerint problémák egész sora miatt indokolt lenne a póthíd, mert az emberek az életüket kockáztatják, megjegyezte, ő úgy tudja, hogy a vasúti hídon való átjárás nem egy szabályos, nem egy engedélyezett átjárás.

Kovászna Megye Tanácsának felelőssége kapcsán pedig azt mondta, rendkívül sajnálják, hogyha baleset történt, majd megismételte: a vasúti híd használata „nem egy szabályos megoldás és nyilván veszélyezteti az emberek életét, különösen, hogy egész közel van a magasfeszültség”. Leszögezte: az egyetlen megoldás, ha megépül az új híd.

Ha akarnák megyei szinten lenne megoldás gyalogos póthídra

Benedek Zakariás, az RMDSZ szállításügyi szakpolitikusa a Transtelex megkeresésére azt mondta, hogy Kovászna Megye Tanácsa hibát követett el, amikor kihagyta a tervből az ideiglenes hidat. „Ne mindig arra menjünk ki, hogy a legolcsóbb legyen. Mert nem mindig a legolcsóbb a legjobb” – tette hozzá.

Kovászna Megye Tanácsának szerinte már a kiírás és a terv megrendelése előtt bele kellett volna foglalnia, hogy szeretne egy pallót vagy más ideiglenes hidat, hogy az emberek az új híd megépüléséig át tudjanak járni.

„És akkor mit csinálunk a megyei úttal, zsákutcát?” – kérdezett vissza a képviselő azon felvetésünkre, hogy a megyei tanács tervezője nem tartotta szükségesnek egy ideiglenes híd létrehozását. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint nem lehet kizáró jellegű ok az, amit a tervező kifogásként mondott, mert megvannak a műszaki adatok, hogy mit jelent a mélység, mit jelent a sodrás, milyen oszlopok kell ott legyenek, milyen betont kell önteni, mennyire kell bevasalni, milyen hosszú gerendák kellenek.

Benedek Zakariás kivitelezőként sok hasonló esettel találkozott. „Ilyen helyeken, ahol lebontottunk a hidat és új hidat építettünk, minden esetben ideiglenes hidat csináltunk, mert kivitelezőként nekünk is sokkal könnyebb volt, hogy át tudjunk menni az egyik partról a másikra, ott helyben, mintsem kilométereket kerüljünk” – mondta a képviselő.

Benedek érdeklődésünk nyomán megkereste Szotyori Angéla polgármestert is, aki ezúttal már azt mondta, azért nem csináltak ideiglenes hidat, pallót vagy valami mást a területen, mert „nincs hely”. „Ahol lebontották a régi hidat, pont arra a helyre kell építsék az újat. Tehát nincs jobbról, balról hely, hogy elterelték volna a forgalmat” – mondta Benedek a polgármester nyomán.

A Transtelex képeit látva azonban cáfolta, hogy nem lett volna ott hely. Azt mondta: „minden jel arra mutat”, hogy Kovászna Megye Tanácsa kifelejtette a gyalogos hidat a tervből.

Érdeklődésünkre hozzátette azt is, hogy lehet, hogy az építkezés Kovászna Megye Tanácsának és a kivitelező hatáskörébe tartozik, de az emberek Málnás polgármesteréhez tartoznak, és ő kell megbeszélje velük, hogy ne menjenek át a vasúti hídon, hanem találjanak egy megoldást.

„Most egy dolgot tud tenni a helyi önkormányzat, hogy ír a megyei tanácselnöknek, a megyei tanácsnak, hogy kérnék a probléma megoldását, mert nem a helyi önkormányzat területén van a megyei út” – jegyezte meg. Elmondása szerint utólag is meg lehetne oldani, egy melléklettel a szerződés mellé: »ennyi az érték, ezek az árak, és megcsináljuk a pallót«, mert a közbeszerzési törvény megengedi, részletezte a szakpolitikus.