Kelemen Hunor szerint az RMDSZ jobboldali konzervatív párt neoliberális gazdaságpolitikával

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Szabad Európa portál újságírójának, Kerényi Györgynek adott interjújában beszélt a nemrég véget ért EP- és helyhatósági választásokról. Az interjú során Kelemen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mozgósítási rekordja különösen figyelemre méltó.

Az interjú amiatt is fontos, mert a szövetségi elnök a választások után mindössze a „házi sajtójának”, a Maszolnak nyilatkozott hosszabban, egy olyan interjúban, ahol nem voltak terítéken kényes kérdések. A Szabad Európa újságírója, Kerényi György viszont konkrétan rákérdezett azokra a jelenségekre, amelyeket a Transtelex a kampány során végig tematizált. Szóba került, hogy az RMDSZ a Fidesztől átvett panelekkel kampányolt, a zöld átállást hangsúlyosan ellenző üzenetei voltak, és az AUR-ral való riogatás elmélyíthette a román-magyar etnikai törésvonalat.

Amint a Transtelexnek is kifejtette Székely István Gergő politológus, az RMDSZ kampánya félelemre alapozott, és követte a Fidesz üzeneteit, bár a világháború víziójáig nem jutottak el, a békepártiság hangsúlyozása először nyert ekkora teret az RMDSZ kommunikációjában. A fő irányvonal azonban az AUR fenyegetésének kihangsúlyozása volt és a populista szlogenek. Az RMDSZ leszakadt a bukaresti politikai mainstream üzeneteiről, mondta el Székely István Gergő, és a saját szavazótábora irányában a Fidesz-féle békepárti retorika dominált.

Erre a jelenségre kérdezett rá a Szabad Európa riportere, azonban Kelemen Hunor élesen cáfolta, hogy az RMDSZ alt-right témákkal kampányolt volna. Elmondta, hogy a kampány célja 500 ezer szavazat elérése volt, ami az EP-képviselői jelenlét fenntartásához szükséges. Kiemelte, hogy a közösség megértette a szuperválasztási év tétjét, és fontosnak tartotta, hogy erőt mutassanak már a „főpróbán” is. Érdekes módon az RMDSZ elnöke mind a Szabad Európának, mind a Maszolnak nyilatkozva 1.200.000 erdélyi magyarról beszélt, akiktől begyűlhetett az 575 ezer szavazat. mindkét alkalommal azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ választási eredményei és a közösség mobilizálása annak köszönhető, hogy az erdélyi magyar közösség egy egymillió kétszázezer fős közösség, amely megértette a választások tétjét és ennek megfelelően mozgósított. Tudvalevő, hogy a 2021-es népszámlálási eredmények szerint az erdélyi magyarok száma, épp csak súrolja az egymilliót. Vagyis egy 200 ezerrel kisebb közösségből kellett begyűjteni az 575 ezer szavazatot.

Az interjúban Kelemen arra a kérdésre, hogy a kampány üzenetének tulajdonítja-e a sikert, úgy válaszolt, hogy nem egyetlen tényező mozgósítja az embereket. Különleges helyzet volt, hogy az önkormányzati és európai választások egyszerre zajlottak, ami jelentős mobilizációt eredményezett a román választók körében is, mivel az év második felében is fontos választások várhatóak. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek is mobilizálnia kellett, amit különböző eszközökkel értek el, például a választók meggyőzésével a választás tétjéről, a szervezeti háttér biztosításával és a kampánnyal.

A kérdésre, hogy az RMDSZ etnikailag és ideológiailag is mobilizált, Kelemen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ alapja mindig is az etnikai politizálás volt. Bár mindig voltak véleménykülönbségek, az erdélyi magyar közösség tradicionalista és konzervatív jellege eddig is megvolt, csak most élesebben jelentkezett.

Kelemen kifejtette, hogy az RMDSZ politikai beállítottsága konzervatív, ami nem új keletű irányultság, hanem mindig is így volt, és nem baloldali vagy liberális politikai pártcsaládhoz tartoztak.

A riporter által felvetett kérdésre reagálva, hogy a kisebbségi jogvédelem alapvetően a liberalizmus által kivívott jogvédő intézményekre és mechanizmusokra épül, Kelemen elismerte, hogy a kisebbségi jogvédelemben fontos szerepük van a liberális intézményeknek, de kiemelte, hogy a 21. században ezek a kérdések már nem ugyanolyan formában jelentkeznek, mint a 20. században.

Míg az etnikai kérdésben az RMDSZ tradicionalista, gazdaságpolitikája neoliberális, mondta a pártelnök, sőt, hangsúlyozta, hogy a szövetség sokkal neoliberálisabb ebben a tekintetben, mint bármely más politikai formáció Romániában.

Példaként említette az egykulcsos adó támogatását, ami a liberális gazdaságpolitika egyik jellegzetessége. Kiemelte, hogy az RMDSZ gazdaságpolitikája a versenyképesség és a gazdasági növekedés előmozdítására fókuszál, és ebben a tekintetben gyakran liberálisabb álláspontot képvisel, mint az ország liberális pártja. Az RMDSZ fiskális és adópolitikája következetesen liberális vagy neoliberális elveket követ, amelyek célja a gazdasági szabadság, a versenyképesség és az adóterhek csökkentése.

Kelemen szerint a kisebbségi jogvédelem és a gazdasági liberalizmus együttesen segíthetik elő az erdélyi magyar közösség fennmaradását és fejlődését.

A gazdasági liberalizmus hozzájárulhat a közösség anyagi jólétéhez, míg a konzervatív értékek megőrzése erősíti a közösség identitását és összetartozását. Az RMDSZ számára fontos, hogy ezek az elvek egymás mellett megférjenek, és a párt politikája mindkét területen érvényesüljön.

Az interjúban felmerült az AUR megerősödése és az RMDSZ kampányüzeneteinek hasonlósága a román szélsőjobboldali párt üzeneteivel. Kelemen elutasította az összehasonlítást, mondván, hogy az RMDSZ semmi olyasmit nem mondott, amit az AUR, amely magyarellenes kampányt folytatott.

Az RMDSZ nézetei a családról és a zöldpolitikáról a román társadalomban is általános tradicionalista álláspontot képviselik.

Az RMDSZ európai zöldpolitikával szembeni álláspontját Kelemen azzal indokolta, hogy ők a mértékletes átállás hívei, és ellenzik az erőltetett átállást, mert az európai ipar és gazdaság versenyelőnyét veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy bár szükség van környezetvédelemre és zöldenergiára, ezt úgy kell végrehajtani, hogy ne veszítsük el az európai gazdaság versenyképességét.

Az interjú végén szó esett arról is, hogy Orbán Viktor külön gratulált az RMDSZ sikeréhez, amit Kelemen az erdélyi magyaroknak tulajdonított. Megerősítette, hogy az RMDSZ az Európai Néppárt tagja marad, és nem terveznek frakciót váltani. Hozzátette, hogy a kisebbségi jogvédelem továbbra is fontos az RMDSZ számára, de nem feltétlenül úgy, ahogyan a múltban.

Érdemes ehhez hozzátenni azt, amit a Maszol-interjúban mondott az EP-ről a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor szerint az EPP és a szocialisták együtt nem tudnak többséget alkotni, ezért fontos lenne, hogy az EPP Meloniék irányába keressen szövetségeseket a stabil többség érdekében. Kelemen hangsúlyozta, hogy ez a stratégia jobban tükrözné a választók üzenetét, különösen a Green Deal kritikáját, amely szerintük csökkenti az európai gazdaság versenyképességét.

Kelemen kitért a Tisza Pártra is, amely a magyarországi választásokon a második helyen végzett. Megemlítette, hogy a Tisza Párt az Európai Néppárt frakcióba szeretne beülni, amihez többségi szavazás szükséges. Kelemen szerint bár az EPP tagság kérdése ebben az évben még nem merül fel, a frakcióba való beülés valószínűleg sikeres lesz, mivel a frakció nagysága miatt fontos a többség támogatása.

Kelemen továbbá kifejtette, hogy az RMDSZ számára fontos lenne külön delegációként megjelenni az EPP-n belül, hogy nagyobb mozgásteret és függetlenséget biztosítsanak maguknak, különösen az adminisztratív kérdésekben. Ez a különálló megjelenés jobban szolgálná az RMDSZ érdekeit a jelenlegi politikai kontextusban.

A két interjú alapján levonható következetés egyértelműen az, hogy a választási év második felében is ugyanez a diskurzus várható az RMDSZ részéről: Bukarestben a mainstream politikai szereplőkkel próbál alkupozíciót biztosítani, miközben a saját szavazótáborának a Fidesz által befolyásolt üzeneteket közvetíti. Az európai politikai stratégiák tekintetében továbbra is kritikusan fog viszonyulni az uniós klímacélokhoz és a Green Dealhez, a gazdasági versenyképesség védelmét helyezve előtérbe. Az etnikai mobilizáció központi eleme marad a párt politikájának, a Fidesz politikai és kommunikációs stratégiáját követve pedig igyekezni fog ezt a mobilizációs szintet fenntartani a parlamenti választások alkalmával is.