A gyergyószentmiklósiak független polgármestert választottak, aki nem gyors sikert ígért, hanem jövőképet mutatott
2024. június 12. – 09:46
Nagy Zoltán visszavette Gyergyószentmiklóst az RMDSZ-től. A független polgármester pedig nem kevesebbre készül mint létrehozni a város együttműködési rendszerét, amiben a szövetségnek is kezet nyújtana. Tervei szerint minimum nyolc évig maradna polgármester, amíg a 2032-ig tartó terveit megvalósítja. És alpolgármestereként Len Emilt, az RMDSZ vereséget szenvedett polgármesterjelöltjét tudná elképzelni.
Hatalmas szavazatkülönbséggel nyerte meg a választást Gyergyószentmiklóson az RMDSZ-el szemben. Az RMDSZ polgármesterjelöltje nem is tudta hová tenni, hogy független polgármesterként sikerült tízből kilenc választókörzetben nyernie. Hogyan értékeli a választási győzelmét?
Nem feltétlenül az a fontos számomra, hogy mekkora volt ez a különbség. Persze, nagyon fontos és jóleső érzés számomra, hogy a négy évvel ezelőtt kapott szavazataimhoz képest, a 2024-es helyhatósági választáson most 70 százalékkal többen erősítettek meg abban, hogy álljak vissza a város élére. Ez kellő felhatalmazást ad arra, hogy ambiciózus terveket, nagy lépéseket lehessen megvalósítani.
A városlakók döntése egyértelmű volt: Nagy Zoltánt szerették volna polgármesterként látni, nem pedig az RMDSZ előválasztásán győztes polgármesterjelöltet, Len Emilt. Ön szerint mi az, ami ezt eredményezte?
Két dologra gondolok: négy évvel ezelőtt, amikor bemutattam és elindítottuk mindazt a sok fejlesztést, amit összeállítottam a csapatommal, akkor nagyon sokan nem hitték, hogy a város életében ekkora léptékű fejlődés indulhat el. Utólag az idő engem igazolt. Valószínű, hogy sokakban megmaradt egy revansvágy, hogy akkor mégiscsak van helyem itt a porondon.
A másik dolog, hogy amikor nyíltan kiálltam, elmondtam, hogy nem a négyéves túlélési ígéretekben hiszek, éppen ezért én egy középtávú jövőképet fogalmaztam meg, melynek fő mérföldköve a városunk írásos említésének 700 éves évfordulója, azaz 2032. Arra kértem a városlakókat, hogy arra adjanak felhatalmazást, amíg meg tudom valósítani azt a jövőképet, amelyet az elmúlt hetekben bemutattam.
A városlakók szavazataiból azt látom, hogy ez a 2032-ig tartó vezetői vízió, jövőkép elfogadásra került.
Nem szabad azonban elfeledkezni róla, hogy azt is kértem, a városlakók ne csak elfogadják, hanem aktív cselekvői legyenek a történéseknek. Szeretném bevonni a városlakókat, a civil szervezeteket, egyházakat, vállalkozókat, és ahol elengedhetetlen, ott helyet kapnak a politikai pártok is. Együttműködve, a város egészével szeretném mindezt megvalósítani, és ezért is tölt el örömmel, hogy ekkora arányban mondtak igent erre a felhívásra.
Úgy érzi, hogy a gyergyóiak arra szavaztak, hogy 2032-ig maradjon a város vezetője?
Nem a 2032-re mondtak igent, hanem arra a jövőképre, amelyet addig, évről évre szeretnék megvalósítani, mert nem csupán négyéves időtartamról beszéltem, hanem egy mandátumon túlmutató elképzeléssel álltam a közösség elé, és arra mondtak igent, hogy végre nem a rövid távú túlélési stratégiákat erőltetjük, hanem van valaki, aki kiáll a közösség élére, és azt mondja: „ez az irány, ennek állok az élére, és ehhez lehet csatlakozni”.
Mik a tervei?
Rövid távon fontosnak tartom megteremteni a békés együttműködés kereteit, amire nagy szükség van, mert az előző városvezetés körül számos cirkusz alakult ki. A hátralévő időszakban, amíg a polgármesteri tisztséget el lehet foglalni, addig belső egyeztetéseket szeretnénk lefolytatni az aktuális városvezetéssel, hogy az átadás-átvétel ne szeptemberben kezdődjön, hanem még azelőtt, hogy zökkenőmentes legyen az átállás.
A városvezetés főként az infrastrukturális fejlesztésekkel tud bekapcsolódni az évfordulóba, illetve azzal, hogy bevonja a civileket, az egyházakat, melyek saját programokat hoznak az évfordulóra. Be kell csatoljuk természetesen a pártokat is, hiszen a városvezetői döntések meghozatala nélkülük nem lehetséges. Már az elmúlt hetekben egyeztetéseket folytattam civil szervezetekkel, egyházakkal, hogy függetlenül a június 9-i eredményektől ősszel indítsunk el egy közös együttműködést. Az egyház is készül arra, hogy Szentmiklós közössége megünnepli a 700 éves évfordulóját, és azt szeretném, hogy a város közösen készüljön az ünneplésre.
A 2032 pedig egy céldátum. Éves lebontásban szeretnénk haladni eddig az időpontig, és 2032-ben lenne a kicsúcsosodása mindennek. A fejlesztéseket úgy kell felfűzzük erre az időszakra, hogy oda jussunk el. Igazából nem azt ígérem és ígértem korábban sem, hogy lesz egyetlenegy olyan beruházás, ami az egészet felülírja, hanem hogy elvisszük a várost addig, hogy egy biztonságos, fejlett város tudjon lenni.
Ennek alapfeltétele, hogy a közbiztonságot átszervezzük, térfigyelő kamerák legyenek, az útjaink járhatókká, akadálymentesítetté váljanak. Ennek a konkrét ütemezési tervét az elkövetkező időszakban fogjuk tudni megtenni, hiszen akkor lesz nekem autoritásom ebben bármit is tenni, amikor leteszem az esküt, és utána tervezem azt, hogy közösen leülve tervezzük meg a következő évet. A legfontosabb az, hogy visszaépítsük a gyergyóiak városukhoz való pozitív viszonyulását és az önképét, hiszen az elmúlt időszakban eléggé megcsorbult. Azaz infrastruktúrát is kell építeni, de közösséget is.
Közösen szeretné vezetni a várost a hivatalban lévő polgármesterrel, Csergő Tiborral és csapatával?
Közösen nem. Mindenki a hatáskörein belül. Nekem nincs aláírási jogom, vagyis kötelezettségvállalásom őszig, viszont a hivatalba lépésig meg szeretném ismerni a jelenlegi helyzetet. Megnézni, hogy milyen projektek futnak, hol vannak problémák, mi az, amik nagyon fontosak lesznek a következő időszakban, milyen pályázatok, uniós támogatások hívhatóak le a városban. Van-e tervezői csapat, akik már dolgoznak a pályázatokon. Ha nincs, akkor indítsuk el: ne húzzuk az időt, mert az ellenünk dolgozik, főleg az uniós pályázatok kapcsán.
Ezek szerint abban bízik, hogy nem szabnak gátat önnek és ki tudnak egyezni Csergő Tiborral.
Ez is egy kockázat, de én abban bízom, hogy ő is kellően bölcs, és úgy szeretne leköszönni, hogy minél korrektebbül tudjuk ezt a fejezetet lezárni az ő és a város közösségének az életében is. Erről mint negatívum, csak akkor beszélnék, ha megpróbáltuk az együttműködést és a tárgyalást, és nem működött. Én teljes mértékben bízom benne, hogy szót értünk.
Természetesen nem kívánok bemenni és utasításokat adni a jelenlegi vezetésnek, viszont osztott felelősséggel tartozunk. Őneki még a felhatalmazása közösségi részről szeptemberig tart. Én már megkaptam, de szeptembertől veszem át a hivatalt, de azért elvárom, hogy minden olyan döntés meghozatalában, ami a szeptemberi határidőn túlmutat, abba konzultatív jelleggel a jelenlegi városvezetés vonjon be engem és a képviselőtestületet is.
Ezt a pályázatoknál látom a legfontosabbnak: minden, amit be kell nyújtanunk, és a következő hét éves időtartamot fogja érinteni, abban konzultáljunk. Amiben pedig nem léptünk mostanig előre, abban közösen találjuk meg a módját, hogyan tudjuk kimozdítani a holtpontról.
Ön szerint Kelemen Hunorék belenyugodnak abba, hogy nem lesz RMDSZ-es város Gyergyószentmiklós?
Ezt a kérdést nem fogom megválaszolni helyettük, mert ezt ők fogják majd a későbbiekben. Abban bízom, hogy ők is elfogadják a város lakóinak a döntését, hogy ez a jövőkép az, ami őket szolgálja, és társulni fognak a hosszú távú építkezéshez.
A békés együttműködéshez szüksége lesz a politikai támogatottságra. Igaz, hogy a gyergyószentmiklósi RMDSZ elvesztette a választást a polgármesteri székért, de a tanácsosi helyek szempontjából győztesen jöttek ki a megmérettetésből, többséget szereztek a tanácsban.
Én az egész testülettel közösen szeretném a várost vezetni, de abban a formában, ami már megvalósult a korábbi polgármesteri mandátumom alatt. Abban a négy évben – a Magyar Polgári Párt polgármestereként – nagyon jó együttműködési rendszert alakítottam ki az RMDSZ-szel. Ez minden oldalról nyilvánossá is volt téve.
Az elmúlt hónapokban még az RMDSZ is felemlegette, hogy az egy jól működő rendszer volt.
És ez nem csak jól működő, hanem eredményes időszak is volt, azok a fejlesztések, amelyek most valósulnak meg a szemünk láttára a városban, mind abból az időből származnak, amikor együtt tudtunk működni, mindenki hozzátette azt, amihez leginkább értett, így eredményt tudtunk felmutatni. Én egy ugyanilyen együttműködésre számítok. Az, hogy most a politikai pártok milyen létszámban vannak képviselve a testületen belül fontos kérdés, de sokkal fontosabb, hogy mennyire tenni akaró emberek ülnek az új tanácsban.
Láthattuk, hogy Csergő Tibor még RMDSZ-esként is úgy érezte, kisebbségben van az RMDSZ-es többséggel szemben. Miben lesz más az Erdélyi Magyar Szövetség által támogatott független polgármestereként, aki valóban kisebbségben van a tanácsban?
Én már négy éven keresztül bizonyítottam, hogy képes vagyok egybehangolni a különböző politikai pártokat, most ehhez fogunk visszatérni. Kétségem nincs afelől, hogy a következő időben ne tudnám ezt újra megtenni, főleg úgy, hogy függetlenként vagyok megválasztva.
Azért is indultam független jelöltként, hogy mindenkivel le tudjak ülni egy asztalhoz, mindenkinek a kinyújtott kezét el tudjam fogadni, és mindenkitől tudjak kérni egy kinyújtott kezet anélkül, hogy engem és általam a közösséget is megbélyegezzék, hogy bármelyik pártnak a logóját viselem.
Választói korábban nyílt levelet fogalmaztak meg, amiben azt szorgalmazták, térjen vissza a közéletbe. Akár RMDSZ-es színekben is választás elé állt volna, ha az RMDSZ szabályzata ezt levehetővé tette volna. Kizárja annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben valamelyik politikai alakulathoz csatlakozzon?
Nem tartom valószínű forgatókönyvnek, én továbbra is a függetlenség előnyeit akarom kihasználni, és abban bízom, hogy be tudom bizonyítani, hogy ez egy működő recept tud lenni a közösségen belül.
Említette, hogy Len Emilt el tudná maga mellett képzelni alpolgármesterként. Miért?
Már volt ilyen együttműködésünk, ismerjük egymást, tudjuk, kinek mi az erőssége. Kit hol kell még erősíteni, és kinek hol vannak a határai. Ennek az együttműködésnek a tárgyalása még nem kezdődött el, valószínű korai is lenne erről tárgyalni. Én abban bízom, hogy majd a későbbiekben, amikor egyeztetni fogunk a város dolgairól, megtaláljuk a legjobb megoldást.
Említette a pályázatokat, a város biztonságossá tételét és 700 éves évforduló megünneplését, mint olyan prioritásokat, amelyek a listája élén szerepelnek. Mekkora ez a lista, mi van még rajta?
Három olyan dolog van, amivel elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk. Az egyik a jelenleg is futó projektek, fejlesztések, beruházások, amelyek különböző okok miatt akadályozva vannak, vagy lassabb ütemben haladnak, mint ahogy kellene. Ezeket kell újra feléleszteni. Illetve vannak olyan projektek is, amelyeknek kétéves jóváhagyás után sem kezdtük el a tervezését, és fennáll a veszélye annak, hogy a megítélt pénzek elvesszenek. Például két évvel ezelőttről a Anghel Saligny-programban kilenc olyan utca van jóváhagyva, amelynek a tervezését sem kezdtük el.
Minden olyan projektet, aminek meg kell valósulnia, minél hamarabb útjára kell indítani, a megkezdetteket úgy kell lezárni és elszámolni, hogy minél kevesebb önrészt kelljen a városnak fizetnie érte. Mert van olyan projekt is, ami az uniós hatóságok minősítése szerint nem felel meg az elvárásoknak, ezért minden olyan költség, ami a megvalósítással jár a város terhére van.
A másik nagyon fontos dolog, amit minél hamarabb meg kell oldani, a projektek önrészeinek fedezése, ami anyagi instabilitást okoz. Egy éve a jelenlegi városvezetés hitelből próbálja megoldani az önrészeket, olyan fejlesztéseknek az önrészeit, amelyek már kivitelezés alatt vannak, sőt legtöbbjük már befejezés előtt áll. Így a város akár fizetésképtelenné is válhat.
A következő hétéves uniós pályázati ciklusnak az előkészítése is most van, a következő egy évben be kell nyújtani azokat a projekteket, amelyeket vagy előkészítettek, vagy a következő hónapokban kell elkészülniük. Ezért is mondtam még a beszélgetésünk legelején, fontos, hogy leüljünk, kezdjünk el tárgyalni, előkészíteni, mert az az uniós pénzeket, ha most elszalasztjuk, hét szűk esztendő következne a város életében, annak ellenére, hogy a hét bő is lehetne.
Mi az, ami megakadályozhatná azt, hogy ezeket a terveket megvalósítsa?
Azt szokták mondani, hogy a fejétől büdösödik a hal. Tehát, hogyha a vezető, azaz én nem leszek képes az együttműködésre, nem leszek képes arra, hogy magam körül megteremtsem a feltételeit egy jól működő szakmai csapat létrehozásának a polgármesteri hivatalon belül, illetve az említett összefogást a civilek, egyházi szereplők, vállalkozók között nem tudom létrehozni, akkor nem fog működni a projekt. De kizárt, hogy ezt ne valósíthatnám meg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!