Itt a Transtelex választási kisokosa, minden fontos válasszal az EP- és helyhatósági választásokról

Csaknem 19 millió polgárt várnak az urnákhoz vasárnap, hogy megválasszák az ország európai parlamenti (EP-) képviselőit, és döntsenek a helyi és megyei önkormányzatok vezetéséről. A választásra összesen 18 955 szavazókörzetet alakítottak az országban és 915-öt külföldön, a legtöbbet Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában. A választásokkal kapcsolatban felmerülő gyakori kérdésekre szedtük össze a válaszokat.

Mikor kezdődik és meddig tart a szavazás?

Reggel 7 órakor nyitnak a szavazóhelyiségek, és újdonságként este 10-ig lesznek nyitva. Sőt, akik 10 órakor még a sorban állnak, azok éjfélig még leadhatják a szavazatukat.

Két választás van, akkor kétszer szavazunk, ugye?

Két választás van, de egy állampolgár június 9-én akár öt esetben is hozhat felelős döntést.

Szóval hány szavazólapot fogunk kézbe kapni?

Attól függ, hogy az állandó (domiciliu) vagy az ideiglenes (reședință) lakóhelyünk szerinti körzetben szavazunk vagy sem. Ha a bejelentett lakóhelyünktől eltérő településen szeretnék szavazni, akkor csak egyet, az EP-választások szavazólapját.

Ha a lakóhelyünkön szavazunk, akkor öt szavazólapot is kaphatunk: egyet az európai parlamenti képviselőjelöltekkel, egyet a helyi tanácsosjelöltekkel, egyet a polgármesterjelöltekkel, egyet a megyei tanácsosjelöltekkel és egyet a megyei tanácselnök-jelöltekkel. Bukarest esetében egy kicsit változnak a megnevezések, de a lényeg nagyjából ugyanaz, ott is öt szavazólapot kapnak az érintettek.

Honnan tudhatjuk meg, hogy melyik körzetben kell szavaznunk? Hol vagyunk otthon?

Ez kistelepülések esetében egyértelmű, ott általában egy szavazókörzet működik, és ott kell szavazni. A városok esetében egy kicsit összetettebb a kérdés, hiszen a különböző utcák (adott esetben egy utca két különböző része is) eltérő választókörzethez tartozhatnak.

A választási hatóság ebben az esetben viszont elég hatékony volt, a registrulelectoral.ro oldalon a személyi szám és a családnév megadásával könnyedén megtudhatjuk, hogy melyik körzethez tartozunk. Teszteltük, jól működött.

Ha két szavazás lesz, akkor két helyen is kell szavazni?

Nem. Mindkét választáson ugyanabban a szavazóhelyiségben adjuk le a voksunkat/voksainkat. De a kérdésekre most külön fogunk válaszolni.

EP-VÁLASZTÁSOK

Kik szavazhatnak Romániában?

Azok a román és EU-s állampolgárok, akik a választás napjáig (azt is beleértve) betöltötték a 18 éves kort, illetve állandó vagy ideiglenes romániai lakhelyük van. Tehát azok az uniós polgárok is szavazhatnak Romániában, akiknek itt van a bejelentett lakhelyük. Egy EU-s állampolgár ugyanakkor csak egy tagállamban szavazhat. Az érintettek már korábban kellett döntsenek arról, hogy melyik tagállamban fognak szavazni. Romániában legalább 60 nappal a választás előtt be kellett jelentsék más EU-tagállamok polgárai a szavazási szándékukat, szóval csak úgy nem sétálhatnak be a szavazóhelyiségbe.

Az EU-s állampolgárok is szavazhatnak a bejelentett tartózkodási helyüktől eltérő szavazókörzetben?

Igen! Ebben az esetben egy kicsit bonyolultabb a procedúra, mert előbb a szavazókörzetnek visszaigazolást kell kérnie a megyei választási bizottságtól, hogy szavazhat-e az adott EU-s polgár.

A román állampolgárok Románián kívül is szavazhatnak?

Ebben az esetben igen. A külföldi szavazókörzetekben (akár EU-n kívüli országokban) is elméletileg mindenféle előzetes regisztráció nélkül részt lehet venni az EP-választásokon, amennyiben az adott román állampolgár nem jelentkezett már át egy másik EU-s tagállam választói névjegyzékébe. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a más uniós tagállam választói névjegyzékében szereplő román állampolgárok abban az esetben is szavazhatnak a romániai EP-képviselőkre, ha nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem éltek szavazati jogukkal abban az országban, amelyiknek a választói névjegyzékében szerepelnek.

Akkor is szavazhatunk külföldi szavazókörzetben, ha épp turistaként tartózkodunk az adott országban. Ehhez természetesen igazolnunk kell magukat.

Ehhez milyen okmányokra van szükségünk?

Elsősorban személyi azonosító kártyára (ismertebb nevén személyi vagy buletin) vagy útlevélre. Ez lehet ideiglenes személyazonosító igazolvány; elektronikus diplomata útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai szolgálati igazolvány (katonai iskolák tanulóinak esetében). Úti okmánnyal és szavazókártyával nem engedélyezett a szavazás.

Hány képviselőt küldhetünk az EP-be?

Romániának az idei EP-választásokon 33 helye van. Öt évvel ezelőtt még 32 mandátuma volt az országnak, de a Nagy-Britannia kilépése után kaptunk még egy helyet az EP-ben.

Hány szavazatra lesz szüksége az RMDSZ-nek a bejutáshoz?

A politikai pártok, választási szövetségek vagy a kisebbségi szervezetek (így az RMDSZ is) esetében a választási küszöb 5 százalék. Ezt az országosan leadott érvényes szavazatokból számolják ki, így mindig változik, hogy hány szavazatra van szükség a küszöb átlépéséhez. Az első EP választásokon, még 2007-ben, amikor elég alacsony volt az országos részvétel, 256112 szavazatra volt szükség az 5 százalékhoz, 2019-ben, amikor már sokkal magasabb volt részvétel, 453 492 szavazat kellett a bejutáshoz. Az RMDSZ most úgy számol, hogy nagyjából 500 ezer szavazatra lesz szüksége ahhoz, hogy mandátumokat szerezzen.

Egy független indulónak mennyi szavazatra van szüksége a mandátumhoz?

Ez is az országosan leadott érvényes szavazatok számától függ. Egy független jelölt akkor jut mandátumhoz, ha legalább a választási együtthatóval megegyező számú érvényes szavazatot szerez. A választási együtthatót úgy kapják meg, hogy az országos szinten leadott érvényes szavazatok számát elosztják a megszerezhető mandátumok számával. 2019-ben például 9 069 822 érvényes szavazatot adtak le és 32 EP-képviselői hely volt, tehát 283 431 szavazatra lett volna szüksége egy független jelöltnek a mandátumhoz. Romániából eddig hárman szereztek egyéni mandátumot, 2007-ben Tőkés László, 2009-ben Elena Băsescu, 2014-ben pedig Mircea Diaconu.

Kire lehet szavazni?

Az idei EP-választásokon összesen 16 lehetőség közül választhatunk. A jelöltek – abban a sorrendben, ahogy a szavazólapon is megjelennek – a következők: 1. RMDSZ, 2. a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta választási szövetség, 3. Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) párt, 4. Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), 5. Szociálliberális Humanista Párt (PUSL), 6. a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalom Pártjából (PMP) és a Jobboldal Erejéből álló Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU), 7. Szocialista Románia Szövetség, 8. Nagy-Románia Párt, 9. Hazafiak Pártja, 10. Jobb Alternatíva Párt, 11. S.O.S. Románia Párt, 12. Egyesült Diaszpóra Párt, 13. Pîrvănescu Paula-Marinela, 14. Gheorghe Vlad-Dan, 15. Ştefănuţă Nicolae-Bogdănel és 16. Şoşoacă Dumitru-Silvestru.

Hogyan lesz az EP-listából EP-képviselő?

Az egyéni jelöltek esetében ez egyértelmű, hiszen már írtuk. A fennmaradó helyeket a bejutási küszöböt elérő pártok között osztják szét az úgynevezett D’Hondt-módszerrel.

Hol fogjuk megtalálni a 2024-es európai parlamenti választások eredményeit?

A romániaiakat természetesen a Transtelexen, a magyarországiakat pedig a Telexen tudjátok a legegyszerűbben követni, de ha a többi tagállam választási eredményei érdekelnek, akkor az EU tájékoztató honlapját is érdemes követni.

HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK

A helyhatósági választások időrendje is ugyanaz, mint az EP-választásoké?

Igen. A helyhatósági választás is 7 órakor veszi kezdetét a szavazóhelyiségekben, és hivatalosan 22 óráig tart. Akik még este 10 órakor is sorban állnak, azok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat.

Mi van, ha lejárt a személyink?

Szavazni csak a román állam által kiállított érvényes személyazonosító okmányokkal lehet. A személyazonosító igazolvány mellett elektronikus személyazonosító igazolvánnyal; ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal; elektronikus diplomata útlevéllel; szolgálati útlevéllel, elektronikus szolgálati útlevéllel; katonai szolgálati igazolvánnyal. Az egyszerű útlevelet, az egyszerű elektronikus útlevelet és az egyszerű ideiglenes útlevelet csak azok a külföldön állandó lakóhellyel (domiciliu) rendelkező román állampolgárok használhatják a szavazóhelyiségben, akik az országban adják le a szavazatukat. Róluk később még lesz szó.

Egyébként több településen (például Bukarestben és Kolozsváron is) a választás alkalmából meghosszabbított programmal működnek a személyi nyilvántartók, hogy a megrongálódott, elveszett, lejárt vagy ellopott okmányokat helyettesíteni lehessen.

Külföldön szavazhatunk a helyhatósági választásokon?

Nem. Az EP-választásokkal ellentétben az önkormányzati választásokon csak azon a településen szavazhatunk, ahová az állandó vagy ideiglenes lakhelyünk szól. A helyhatósági választásokon külföldön nem lehet szavazni. A Romániában ideiglenes lakóhellyel rendelkező uniós polgárok azonban szavazhatnak az önkormányzati választásokon. Nekik ebben az esetben is előre kellett regisztrálniuk a választói névjegyzékbe.

Az uniós állampolgároknak a szavazóhelyiség választási irodájában be kell mutatniuk személyazonosító okmányukat a romániai lakcímet igazoló dokumentummal, a regisztrációs igazolással vagy az állandó tartózkodási kártyával együtt. Leadhatják a szavazatukat más uniós tagállamok Romániában szavazásra jogosult állampolgárai akkor is, ha regisztrációs igazolványuk vagy állandó tartózkodási kártyájuk érvényessége 2024. április 11. és június 9. között járt le.

Más településről származó kolozsváriként addig nem is szavazhatunk itt, ameddig nem ide szól személyink? Kérhetjük, hogy felvegyenek egy választókerületbe?

Most már nem. Ez az egyik legösszetettebb kérdés. A választópolgár ott szavazhat, ahol az állandó lakhelye (ami a személyiben hivatalosan szerepel és amit románul domiciliunak hívnak) vagy az ideiglenes lakhelye (hétköznapi nyelven, ahová a flotantja szól, és ami románul reședință). Az a legegyszerűbb, ha ott akarunk szavazni, ahol az állandó lakhelyünk van, mert nincs semmi dolgunk, csak elmenni választani.

Amennyiben az ideiglenes lakóhelyén (esetleg tartózkodási helyén) szeretne szavazni valaki, akkor több lehetősége van. Ha időben kérte az állandó választói névjegyzékbe való felvételét, akkor értelemszerűen ott szavazhat, ahol kérte, mert ebben az esetben az állandó lakóhelyéhez (domiciliu) tartozó listáról törölték. Ha „van flotántja”, de nem kérte a felvételét az állandó névjegyzékbe, akkor a tartózkodási (reședință) lakcíme szerinti szavazóhelyiségben szavazhat, miután a szavazókörzeti választási iroda elnöke felvette a választói pótlistára. Viszont az ideiglenes lakóhelyen csak akkor lehet szavazni, ha a választást megelőző 6 hónapban már ott élt, tehát a flotántját már 6 hónappal korábban kiállították. Akinek „flotántja van”, az attól még szavazhat az állandó lakhelyén, csak arra kell vigyázni, két helyen nem szabad szavazni, mert azt a törvény bünteti.

Külföldi állandó lakcímmel/lakhellyel rendelkező román állampolgár akkor szavazhat, ha április 11. előtt ideiglenes tartózkodási helyet jelentett be. De ezt már nem részletezem tovább, mert most már fölösleges.

Általánosságban, aki nem gondolkodott idejében és nem tette meg a szükséges lépéseket, most már csak az állandó lakóhelye (ami a személyiben szerepel) szerinti szavazókerületben voksolhat.

Ha nem tettük meg a szükséges lépéseket, hogy máshol szavazhassunk, mint az állandó lakhelyünk, akkor most mi van?

Ebben az esetben is megéri elmenni valamelyik szavazókörzetbe, mert az európai parlamenti képviselőjelöltekre még leadhatjuk a voksunkat.

Enni vagy inni lehet szavazásra várva, vagy a szavazóhelyiségben?

Az evés nem tiltott, inni is lehet, ha nem alkoholos italról van szó. A szavazóhelyiségben és 500 méteres körzetében ugyanis tilos az alkoholtartalmú italok árusítása vagy fogyasztása. Ha pedig alkohol befolyása alatt állunk, dönthetnek úgy a szavazóbiztosok, hogy nem engedélyezik a szavazást, mert a részeg ember nem beszámítható.

Gyermekkel szavazhatunk?

Közvetlen módon, titkos szavazással választjuk meg képviselőinket, polgármestereinket, ezért a szavazóhelyiségeket úgy alakítják ki, hogy senki se láthassa a választó szavazatát. De amennyiben a szülő a gyermeke biztonsága érdekében indokoltnak érzi, a szavazófülkébe a gyermek is vele mehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden választópolgár külön szavaz, zárt fülkékben, úgy, hogy a bélyegzőt annak a négyszögnek a belső részére üti, amelyen az általa preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ha a választópolgár a szavazókörzet választási irodájának elnöke által megállapított alapos okból nem tud önállóan szavazni, joga van kísérőt behívni a szavazófülkébe. A kísérők nem lehetnek a választás lebonyolításában részt vevő személyek vagy megfigyelők. Az írástudatlanság, a törvények vagy a román nyelv ismeretének hiánya nem számít alapos oknak kísérő segítségül hívásához.

Lefotózhatjuk, hogy szavaztunk?

A szavazólapról tilos fényképet vagy videófelvételt készíteni, ez szabálysértésnek minősül.

Az idősek és mozgáskorlátozottak hogyan szavazhatnak majd?

A szavazóbiztosok segítik a szavazás zökkenőmentes lezajlását, szavazni azonban önállóan kell. Azok az idősek és mozgáskorlátozottak, akik problémákba ütköznek szavazás leadásánál, mozgó urnát igényelhetnek a választások előtt. Az igénylést az érintett választópolgárnak kell aláírnia, de más személy – például egy hozzátartozója – is benyújthatja. A kérvényhez csatolni kell egy dokumentumot, amely igazolja a kérelmező mozgásképtelenségét. A családorvos által kiállított igazolás nem kötelező.

Az igényléseket a választások napján is be lehet nyújtani, a hatóságok azt javasolják, hogy ezeket szombaton 18 és 19 óra között, illetve vasárnap 14 óráig küldjék el.

Kire szavazhatunk?

A helyhatósági választásokon megyénként, sőt településenként változik, hogy milyen pártok állítottak jelölteket, és sok független jelölt is indul.

A helyhatósági választásokon van bejutási küszöb?

A helyi tanácsosjelöltek és a megyei tanácsosjelöltek esetében van. Csak az 5 százalékot elérő pártok, kisebbségi szervezetek szereznek mandátumot a helyi és megyei tanácsokban. A polgármesterek és a megyei tanácselnök esetében a legtöbb szavazatot gyűjtő nyeri a választást.

A független jelölteknek hány szavazatra van szüksége?

Ebben az esetben ismét a választási együttható a döntő.

A magyar pártok hogy szerepeltek a 2020-as választáson?

2020-ban 199 polgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, néggyel többet mint az előző választáson. Néhány településen megerősödött az RMDSZ jelenléte az önkormányzatokban. Az EMSZ 10 polgármesteri tisztséget szerzett a négy évvel ezelőtti választásokon. A választási szövetségre lépett Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt együtt nem szerzett annyi polgármesteri mandátumot, mint az MPP 2016-ban (13). A Magyar Polgári Erőnek ez lesz az első választása.