Új módszerrel dolgozó, belügyi alkalmazottakat is érintő embercsempészeket fülelt le a DIICOT és a DNA

Közel 70 közös razziát tart a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kedd délelőtt az ország több megyéjében – derül ki a G4media által szemlézett DIICOT sajtóközleményből.

A DIICOT szerint a feltételezett bűnözői csoport egy új modus operandi-t (bűnözői munkamódszert) talált ki az embercsempészésre. Az illegális bevándorlók az új módszer segítségével jutottak el Románián keresztül a schengeni országokba.

Mint ismeretes, az ország határainak biztosítása a fő feltétele Románia schengeni csatlakozásának, és az illegális bevándorlók csempészete volt az kizáró ok, amelyre Ausztria hivatkozott, amikor megakadályozta Románia schengeni övezethez való csatlakozását.

A G4Media forrásai szerint több belügyminisztériumi tisztviselő is érintett, akiket egy volt belügyi alkalmazott koordinált, aki fiktív munkaszerződésekkel hozott illegális bevándorlókat Romániába. A razziák célpontjai az Aradi Bevándorlási Főfelügyelőség és a Caraș Bevándorlási Főfelügyelőség intézményei, amelyek alkalmazottai állítólag szemet hunytak a bevándorlók vízumának lejárta felett, és akiket nem utasítottak ki. Az egyik érintett a carași Bevándorlási Főfelügyelőség vezetője lehet.

Az ügyészek egy volt belügyi alkalmazottról beszélnek, aki a vád szerint egy szervezett bűnözői csoportot hozott létre 7 céggel (amelyek közül 5 azonos adóügyi székhellyel rendelkezik), amelyhez más cégek is csatlakoztak volna. Ez utóbbiak közül néhányat egy nyugalmazott ezredes irányított, aki nagy összegekhez jutott volna egy külföldi munkaerőt alkalmazó cégen keresztül. Az ügyészek által vizsgált hálózat 31 céget érint, és a sajtóközlemény szerint állítólag több szinten működött.

A razziák Caras-Severin, Temes, Arad, Bihar, Arges, Nagyszeben és Bukarest megyében több lakásban is zajlanak. Az ügyészek által az ügyben vizsgált bűncselekmények között szerepel szervezett bűnözői csoport létrehozása, illegális bevándorlók csempészése, a román államhatár csalárd átlépése, illegális romániai tartózkodás elősegítése és pénzmosás.

Az ügyészek szerint az embercsempészés új módszere az, hogy az illegális bevándorlókat munkavállalási vízummal hozzák be Romániába, hogy megkönnyítsék az átjutásukat a schengeni térség országaiba. A DIICOT szerint ezáltal nemzetbiztonsági veszélyhelyzetet teremtettek, mivel megkönnyítették a potenciális terrorista kockázatot jelentő külföldi állampolgárok belépését.

A bűnözői csoport a vádirat szerint 1181 külföldi állampolgárnak szerzett munkavállalási engedélyt, főként Pakisztánból és Bangladesből (több mint 80%), de Sri Lankáról, Indiából, Nepálból és Szudánból is, akik közül néhányan úgy távoztak Romániából gazdaságilag fejlettebb európai országokba, hogy semmilyen kapcsolatuk nem volt az őket beszervező céggel.

A munkavállalási engedélyért a bevándorlók 500 és 1000 euró közötti összeget fizettek, és minél rövidebb volt az engedély megszerzésének határideje, annál magasabb volt a felszámított ár, amely elérte az 5000-6000 eurót fejenként.

Az ügyészek 40 elfogatóparancsot adtak ki a gyanúsítottak ellen.