200 millió euró támogatást von meg az EU, mert gyatrán megy a telekkönyezési program

Az Országos Kataszteri Hivatal a G4Media érdeklődésére azt közölte, hogy az ország teljes területének telekkönyvezését célzó átfogó program ettől tovább folytatódik, és egy másik, szintén uniós programból folytatják a finanszírozását. Összesen 40 millió ingatlant (földterületet és épületet) kellene nyilvántartásba venni, melyeknek 2015-ig kevesebb, mint 20%-át jegyezték be, úgyhogy kérdéses, mikor tudnak végezni a programmal. Marcel Ciolacu miniszterelnök a forrásmegvonás miatt átfogó ellenőrzést rendelt el a kateszteri hivataloknál, hogy kiderüljön, mi volt a sikertelenség oka.

Bár a tulajdonosoknak rengeteg fejfájást okoz a pontos nyilvántartás hiánya, mindeddig az ország 3181 településéből alig pár száz esetében sikerült megoldani az összes ingatlan telekkönyvezését.

Telekkönyvek hiányában nem lehet hivatalosan sem eladni, sem bérbeadni földeket, épületeket, lakóházak esetén pedig elvileg személyi igazolványt sem kérhetnek a lakók arra a címre, ahol élnek. Ennek ellenére rengeteg földterület cserélt gazdát vagy lett használatba adva, hiszen azoknak, akiknek nincsenek gépeik, nem igazán érte meg gazdálkodni a rendszerváltás óta elmúlt több mint 30 évben.

„Visszakaptuk az elvett földjeinket, de nem érte meg gazdálkodni rajtuk, volt olyan év, hogy nullára jöttünk ki, ha nem számítottuk fel a saját munkánk díját. Ha igen, akkor pedig mínuszban. Bérbe adtuk ezért egy nagyvállalkozónak, de alig fizetett valamit, egy kis kukoricát, szalmát, cukrot, olajat kaptunk érte évente, eléggé keveset” – magyarázta az egyik falusi volt földtulajdonos, aki szerint hatalmas segítség lenne az embereknek, ha a kormány megoldaná a telekkönyvezéssel kapcsolatos problémákat. És nemcsak azért, mert ingyen lenne az egyébként eléggé drága ügylet, hanem azért is, mert alig lehet hozzáférni a földmérőkhöz, sokszor hónapokig, évekig kell várni arra, hogy egy topográfus cégnél valaki sorra kerüljön. Persze, csak ha valaki nem befolyásos mezőgazdasági nagyvállalkozó.

„Hónapokig jártam, amíg sikerült pár kisebb parcellát végül kiméretnem, és eléggé sokba került. Volt egy nagyobb tábla földünk is bérbe adva, kellett a pénz, ezért felajánlottam megvételre annak, aki megdolgozta. Keveset fizetett érte, de meg voltunk szorulva. Ez a nagyvállalkozó pár nap alatt elintézte az összes hivatalos formaságot” – emlékezett vissza.

A szóban forgó EU-s program keretében, mint írtuk, a 660 helyett alig 104 településen sikerült befejezni az ingatlanok nyilvántartásba vételét, azonban ezek között is akadt olyan munka, amiben nem volt köszönet. A ProTv beszámolt például arról a káoszról, ami a Kolozs megyei, öt faluból álló Nagyiklódon alakult ki a községi szintű kateszteri program befejezése után. A csatorna szerint nagyon sok esetben fordult elő, hogy a földeket nem ott mérték ki, ahol azok valóban voltak a helybéliek évtizedes tudása alapján.

Egy férfi például arról számolt be, hogy az egyik határbeli területét hét kilométerre, a szomszédos faluban mérték ki számára, ráadásul a település belterületén.

A telek egyébként közismerten két másik személy tulajdonában volt. Az ilyen hibák pedig lehetőséget adnak arra, hogy akinek az ölébe pottyan egy terület, gyorsan eladja azt.

A G4Media beszámolója szerint a szóban forgó uniós projekt 10 éves lefutású volt, és 2014-ben indult. Azonban a különféle előtanulmányokat az EU-s hatóságok többször is visszadobták, így eleve több mint négy éves csúszással indult a program. Az országos kateszteri hivatal egy közleményében több bürokratikus okot is felhozott a kudarcra, illetve a Covid-járványt is megemlítette a hátráltató körülmények között.

Arról is írtak, hogy a célterületek 96%-ára vonatkozóan megkötötték a szerződéseket a topográfus cégekkel. Ezen munkálatok nagy részének kifizetése azonban már nem lesz lehetséges a szóban forgó támogatási programból, mert ennek határideje 2023. december 31-én lejárt, és a fennmaradó összeghez már nem lehet hozzáférni. Hozzátették, az országos telekkönyvezési program ettől még folytatódik, a kifizetésekhez pedig egy újabb EU-s támogatási programot is igénybe vesznek.

A G4Media kérdésére a hivatal kifejtette, az Európai Bizottság hosszadalmas jóváhagyási eljárása miatti négyéves késedelem mellett, amely a végrehajtási időszakot nyolc évről négy évre és három hónapra csökkentette, a tulajdonvisszaszolgáltatási törvények hibás végrehajtása / véglegesítése is szerepel a késedelem okai között. Továbbá az is, hogy a nem szövetkezeti földterületek tulajdonjogának visszaállítása nem fejeződött be, valamint a szövetkezeti területeken a parcellázási térképek hiánya, a földterületek nagyfokú széttagoltsága, az állami tulajdon rossz elhatárolása, a dombos és hegyvidéki területek nehéz megközelíthetősége, valamint a Covid 19 járvány miatti megszorítások. Megemlítik azt is, hogy gondjaik akadtak az önkormányzatokkal, területi hivatalokkal, a munkálatok végrehajtóival, a polgárokkal és más hatóságokkal való együttműködésben is.

A portál kivitelező topográfus cégek képviselőit is megkérdezte, akik közül egyesek arra panaszkodtak, hogy a megyei kateszteri hivatalok sokat késtek a dokumentációk kiértékelésével, illetve hogy helyenként hiányzott a politikai akarat is. Arra is panaszkodtak, hogy egyes esetekben a politikusok szándékosan akadályozták őket, az egyik községben például a polgármester azért nem akarta, hogy egy 80 hektáros területet telekkönyvezzenek, mert épp ő használta azt. Volt olyan is, aki szerint egyes kivitelezők túlvállalták magukat, ezért nem tudták tartani a határidőket.

Egy másik forrás a G4Media.ro-nak elmondta, egyes esetekben azt tapasztalta, hogy a kataszteri hivatalok hiúsították meg a telekkönyvezés folyamatát, mivel az intézmények vezetői akarták a munkát elvégeztetni saját cégeikkel, jóval magasabb áron, mint amekkorát az EU-s program keretében kaphattak volna.

Egy, a Transtelex által megkérdezett földmérő mérnök kifejtette, egyes vélekedésekkel szemben, miszerint Erdélyben jobb lenne a helyzet, mint a Kárpátokon kívül, mivel itt már a monarchia idején is telekkönyveztek, itt rosszabb, a régi telekkönyvek inkább bonyolítják a helyzetet. A forradalom után teljesen más rendszert vezettek ugyanis be, a visszaszolgáltatási törvényekkel pedig nem ott és nem annyi földet adtak vissza, mint ahogy régen volt.

Azzal szemben, mint elmondta, hogy a szóban forgó program keretében ingyenesen juthattak volna sokan telekkönyvekhez, piaci áron egy parcelláért 1000-1500 lej közötti árat kérnek a cégek,

de megyénként és akár településenként is nagyon eltérő díjakkal lehet találkozni. De ez csak az alap telekkönyvezés díja, ha egy birtokíven szerepel például 10-15 parcella, az nagyon megnöveli a költségeket. „Az emberek csak azt látják sokszor, hogy drágán dolgozunk, azt viszont nem, hogy mennyi munkával jár nekünk egy-egy ilyen eset tisztázása” – fűzte hozzá.

Elmondta, ő is dolgozott a szóban forgó EU-s finanszírozású programban, és egyáltalán nem találta vonzónak a kivitelező cégek számára. „Az első nyolc kiírási ciklusban 60 lejt adott a kormány áfástól nekem egy ingatlanért, most a tizedik ciklus szerződéseit kötik, és már adnak 150 lejt. Ha egy ingatlannak már van elektronikus telekkönyve, ennek a tizedét fizetik, pedig a munkánk vele ugyanannyi, és a tizedét fizetik akkor is, ha egy olyan ingatlannak nyitom meg a telekkönyvét, aminek nem tudni, ki a tulajdonosa, mintha ez az én hibám lenne. Még szép, hogy ez nem vonzó ajánlat a cégek számára. Egy szerződés lefutási ideje hat hónaptól egy évig terjed, egyedül nem tudod ezt a munkát csinálni, meg kell fizess még embereket, adózol, és felmerülnek egyéb költségek is, a végén nem maradsz szinte semmivel” – részletezte a földmérő mérnök.

Hozzátette, zónánként változott az ár, volt egy szorzó a terep nehézségétől függően. Viszont hegyvidéken nem volt a szorzó annyival nagyobb, hogy megérje itt dolgozni, nehezebb megtalálni, megközelíteni a parcellákat, mint síkvidéken. Ráadásul a hegyes vidékeken hangsúlyosabb az elnéptelenedés, nincs akitől kérdezni, hogy kinek a földje meddig tartott régen, kevésbé jól vannak definiálva a parcellák, így még nehezebb beazonosítani a területeket. Épp ezért van az, ahogy a geoportal.ancpi.ro honlapon is látható, hogy a síkvidékeken nagyobb arányban sikerült eddig a telekkönyvezés.

Kérdésemre, hogy miért nem igyekeztek jobban a cégek, elmondta, sok esetben azért, mert nem tudtak, mert nagyon nehezen boldogultak.

A települések jelentős része esetén nincsenek meg az alaptérképek, nem lehet tudni, kinek a földje kié után következik. És sokszor nincs, aki segítsen, akik jelen voltak a földosztáskor a rendszerváltást követően vagy nem élnek már, vagy nyugdíjasok, az új generációs polgármestereknek pedig fogalmuk sincs a régi tulajdonviszonyokról, és sokakat közülük nem is érdekel ez a dolog.

Sok cég látatlanban bevállalt községeket, olyanokat, ahol nem rendelkeztek terepismerettel, ilyenkor nagyon nehéz rájönni arra, hogyan gondolkodtak a földosztáskor, nehéz elboldogulni.

A Nagyiklódon kialakult helyzettel kapcsolatban, ahol a ProTv szerint egy bukaresti cég dolgozott, elmondta,

a mamut cégek közül többen rengeteg munkát felvállaltak és frissen végzetteket és egyetemistákat is alkalmaztak. Mivel fizikailag mérni sok munkát jelent, drónokat adtak nekik, és légi felvételek alapján rajzoltatták ki velük a parcellákat, valószínűleg normára dolgoztak, emiatt csúsztak be ekkora hibák.

Főleg ahol a polgármesteri hivatalokban sem tudtak segíteni nekik, mert nem volt egy rendes nyilvántartásuk. Hozzátette, ilyen esetekben az önkormányzat is hibás egy kicsit, sőt az embereken is múlik, akik mutathatnának több érdeklődést. A beltelkek kimérésénél például találkoznak is a felmérést végzőkkel, ilyenkor lehet érdeklődni. Miután elkészül az általános kateszteri kimutatás egy település teljes területére, ezt nyilvánossá teszik és 60 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érdekeltek átnézzék és kifogásokkal éljenek.

„A határidők is nagyon rövidek voltak. Nemcsak négy évet vesztettünk, a munkát nem hat év alatt kellett volna elvégezni, hanem kevesebb alatt, hiszen több hónap telt el a program elindulása után a szerződésekre vonatkozó licitek lebonyolításával is” – szögezte le a szakértő.