A romániaiak szinte fele gondolja előnyösnek az EU-csatlakozást

A romániaiak 47,6 százaléka gondolja úgy, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozása előnyös volt, 21,9 százaléka szerint nem hozott sem előnyt, sem hátrányt a csalatkozás, míg 27,7 százalék szerint inkább hátrányokkal járt – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató Európa Nap alkalmából publikált friss kutatásából, amit a Spotmedia szemlézett.

Megjegyzik, 10 évvel ezelőtt még azok voltak többségben, akik úgy gondolták, hogy az ország EU-s csatlakozása nem járt sem előnyökkel, sem hátrányokkal. Akkor a megkérdezettek 41,5 százaléka mondta ezt. 2014-ben a romániaiak 35,2 százaléka gondolta, hogy előnyös volt az unióba való belépés, míg 19,9 százalék úgy vélte, hogy Románia hátrányára vált.

A legnagyobb arányban az USR szavazóira épülő Egyesült Jobboldal Szövetség szavazói gondolják, hogy az ország előnyére volt a csatlakozás, 75 százalékuk vélekedik így. A PSD-PNL koalíció szavazóinak 52 százaléka gondolja előnyösnek a csatlakozást, míg az AUR szimpatizánsainak 34 százaléka szerint járt előnyökkel az, hogy csatlakoztunk az unióhoz. Azt nem közlik, hogy az RMDSZ szavazói mit gondolnak a csatlakozásról, de a Bálványos Intézet napokban közzétett felmérése szerint rekordalacsony az erdélyi magyarok EU-szimpátiája, 26 százalékos.

Életkori bontásban a 18-29 év közötti fiatalok találják a legnagyobb arányban (61 százalék) pozitívnak a csatlakozást, majd az életkor előrehaladtával általánosan csökken ez az arány. A 30-44 év közöttiek 49 százaléka, a 45-59 év közöttiek 36 százaléka, míg a 60 év felettiek 48 százaléka gondolja előnyösnek az EU-ba való belépésünket. A képzettség tekintetében a felsőfokú végzettségűek gondolják legnagyobb arányban azt, hogy előnyökkel járt a csatlakozásunk, míg a település nagysága szerint bontásban a bukarestiek és a nagyvárosiak látják többségében pozitívan, hogy EU-s tagok vagyunk.

A romániaiak 42,3 százaléka az június 9-én megválasztott EP-képviselők feladatának azt tekinti, hogy küzdjenek azért, a romániaiak ugyanolyan jogokat kapjanak, mint a többi európai polgár. Ez a gondolat az AUR-szavazók, a nők és az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a vidéken élők, illetve a kék- és szürkegalléros (fizikai munkások, illetve a közszférában, így egészségügyben, a rendfenntartásban dolgozók) munkavállók körében népszerű.

17,8 százalékuk Románia teljes schengeni csatlakozását tekinti a leendő EP-képviselők fő feladatának (főleg az Egyesült Jobboldal Szövetség szavazó), míg 17,6 százalékuk azt, hogy több EU-s forrást szerezzenek az országnak (különösen a PSD és PNL szavazók és bukarestiek körében népszerű). 10,1 százalékuk szerint a különböző román gazdasági ágazatok érdekeinek a megvédése kell a prioritás legyen számukra.

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 73 százaléka nem tekinti magát elég tájékozottnak az ország EP-képviselőivel kapcsolatban.

Az Európa-nap megünneplésének ötletét az Európa Tanács vetette fel 1964-ben. Az európai közösségek 1985-ben döntötték el, hogy május 9-én tartják az Európa-napot annak emlékére, hogy 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter azt javasolta, hogy az alapító tagállamok szén- és acéltermelésüket rendeljék egy közös főhatóság alá, elkerülve ezzel egy újabb katonai konfliktust Európa nemzetei között. A Schuman-nyilatkozatot az Európai Unió alapkövének tekintik.

Az Európa-nap alkalmából az Európai Unió zászlóját vetítik csütörtök este 21 órától a román Parlament épületének homlokzatára. Az intézmény ezzel csatlakozik Európa több mint 60 városának más ismert intézményeihez és építészeti nevezetességeihez, amelyek ily módon irányítják a figyelmet az Európa-napra. Ezzel egyidőben a bukaresti Diadalívet is kékkel világítják meg a nap tiszteletére.