Kelemen Hunor a CPAC Hungary-n: A szabadsággal a hagyomány keretein belül lehet élni

Idén harmadik alkalommal rendezték meg az amerikai Republikánus Párt (szélső)jobb szárnya által szervezett éves szuperkonferencia (CPAC) magyar mini kiadását, a budapesti CPAC Hungaryt, aminek minden évben Orbán Viktor miniszterelnök a főszónoka. Idei beszédét a Telex részletesen elemezte, itt lehet elolvasni. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a közpénzzel bőven megtámogatott Alapjogokért Központ szervezte a jobboldali konferenciát, amelynek péntek délutáni paneljén Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök volt a moderátor. Az erdélyi politikus olyanok alt rightos nehézágyúk után lépett színpadra, mint Rick Santorum, volt szenátor és republikánus elnökjelölt, Eduardo Verástegui, a CPAC Mexikó alapítója, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke, José Antonio Kast, volt chilei elnökjelölt és a Republikánus Párt korábbi elnöke, vagy Eduardo Bolsonaro, a korábbi brazil elnök fia. A tengerentúli felhozatalt ügyesen keverték nyugat- és kelet-európai konzervatív politikusokkal, Orbánnak minden stratégiai szövetségese jelen volt, az is aki nyert, az is aki veszített (Janez Janša, Mateusz Morawiecki) a legutóbbi választásokon.

A szervezők számos médiaorgánumot arra hivatkozva nem engedtek be, hogy a rendezvény egy „no woke zóna”. A beszédeket és a paneleket egyébként élőben lehet követni az Alapjogokért Központ You tube csatornáján.

Az RMDSZ elnöke, frissen, energikusan kezdte mondanivalóját, szépen csomagolta a Fidesz narratívát, és már a bevezetőben felvillantotta a „tündérkerti magyarság” százéves küzdelmét. Azt ígérte, megosztja a hallgatósággal annak a titkát, hogyan sikerült a sok viszontagság ellenére is az erdélyi magyarság közösségének megmaradnia. „104 éven keresztül teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszerben éltünk, 50-en keresztül diktatúrában, mi mindig ragaszkodtunk a hagyományainkhoz, a gyökerekhez. Ragaszkodtunk az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a mi hitünkhöz. Az elmúlt 34 évben is azért tudtunk sikeresek lenni, mert azokat az értékeket tartottuk irányadónak, amelyek a hagyományainkhoz kapcsolódnak. Egy kisebbség mindig konzervatív, mert ahhoz ragaszkodik, ami megtartotta minden körülmények között. A hagyományt nem béklyónak, nehezéknek tekinti, amit el kell dobni, hogy szabadon szárnyaljál, hanem erőforrásnak, talapzatnak tekinti… A szabadságban pedig olyan adottságot lát, amellyel a hagyomány keretei között lehet élni. 24 éve román parlamenti képviselő vagyok, és akárcsak felvidéki, délvidéki, kárpátaljai partnereim, politikai eszközökkel küzdöttem a kollektív jogokért” – mondta el Kelemen Hunor, majd maga mellé hívta a határon túli magyar kisebbségi politikai szervezetek vezetőit.

„Együtt erő vagyunk” – ez volt a panelbeszélgetés címe, Forró Krisztiánnal, a Magyar Közösség Pártjának elnökével, Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével és Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével kellett ezt az erőt felmutatnia Kelemennek, akinek rövid idő alatt maximális teljesítményt kellett felmutatnia, azaz a rendelkezésre álló negyedóra alatt minél többször ki kellett mondani a konzervatív értékek, hagyományok, gyökerek, Fidesz, együtt szavakat.

„A szülőföldön olyan közösséget építettünk, amely a többséggel párbeszédben van, de a saját hagyományaira alapoz” – vezette fel első kérdését, amelynek az volt a lényege, hogy mindegyik határon túli magyar kisebbségi vezetőnek be kellett számolnia, hogyan tudták megtartani hagyományaikat a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki magyarok, a magyar kisebbség hogyan tudta használni az érdekérvényesítését.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, miközben a háború sújtotta Ukrajna nehézségeiről számolt be, nem felejtette el hangsúlyozni a magyarországi támogatás jelentőségét a kárpátaljai magyar közösség számára.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a délszláv háborúk után hogyan sikerült a szerb-magyar kapcsolatokat stabilizálni, és többször hangsúlyozta, hogy a konzervatív szerb kormányzó alakulatok milyen mértékben fogadták el a magyar kisebbséget. most már 12 éve kormányoznak koalícióban, és nagyszerű az együttműködés.

Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke nyugtázta a szlovák-magyar kapcsolatok javulását, és a hagyományok megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.

A panelbeszélgetés során többször elhangzott, hogy az etnikai kisebbségek számára az erős nemzetállamok, a szuverenitás és egy konzervatív többség hosszú távon a biztonságot jelentik, mert „csak a konzervatív értékekhez ragaszkodók érthetik meg a hagyományok fontosságát a kisebbségek számára”. Tehát mindarról, amit eddig tudtunk arról, hogy az erős nemzetállamok gyakran az asszimilációra törekszenek, ami a kisebbségi kultúrák fokozatos elhalványulásához vezethet, kiderült, hogy nincs így, nem jól tudtuk. Ezenfelül, egy domináns konzervatív többség értékelheti, hogy egy kisebbség számára is a hagyományai a fontosak, és ezáltal a kisebbségi csoportok jogait és kulturális sajátosságait sikerül jobban megőrizni, fejtegette Pásztor Bálint. „A kisebbségi értékek iránt sokkal megértőbbek azok, akik nemzetben gondolkodnak, a konzervatív oldalon állnak, és nem balliberális vágyálmokat kergetnek.”

Ennek az értékközösségnek köszönhetően tudott létrejönni az a kormánykoalíció, amelynek a Vajdasági Magyar Szövetség is a tagja, magyarázta, és azóta mondható el az, hogy Szerbiának nincs jobb partnere, mint Magyarország, tette hozzá.

Kelemen fölvetette, hogy a kommunista diktatúrák megbukása után az összes régióbeli magyar közösség úgy tervezett, hogy az EU-hoz való csatlakozás megteremti annak a lehetőségét, hogy egy európai családon belül legyenek a határon túli magyar kisebbségek Magyarországgal. Milyen szerepet játszott a felvidéki magyarok életében a csatlakozás? – kérdezte Forró Krisztiántól.

Szlovákia és Magyarország között a kapcsolat egyre jobb, és ez tovább fog javulni, válaszolta Forró, aki végül mégsem a csatlakozás előnyeiről beszélt, hanem a hagyományok fontosságáról. „Igazad van abban, hogy megmaradásunk magyarként a hagyományainknak köszönhető, hiszen, ha nem ragaszkodtunk volna a hagyományainkhoz, már nem léteznénk Felvidéken sem. A ragaszkodás az anyanyelvünkhöz, a ragaszkodás a kultúránkhoz fontos, mert bármikor ismét veszélybe kerülhet a magyarság, látjuk mi történik Kárpátalján. Ezért fontos az összetartás, és minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy ezt erősítsük. Azt látjuk, hogy a mainstream az individualizmust és az egyéni érdekeket helyezi előtérbe, arra próbál rávenni, hogy felejtsük el a hagyományokat, töröljük el őket, próbálják az identitástudatot gyengíteni, holott mi ennek köszönhetően tudunk külhoni magyarokként megmaradni. A mainstream média egy trendi mázzal vonja be ezt az egészet: az a modern, ha valaki feladja a hagyományait. De nekünk, külhonban politizáló magyar politikusoknak nincs más megoldásunk, mint konzervatívokként a hagyományokhoz és az értékekhez ragaszkodni” – ecsetelte a felvidéki politikus.

Kelemen Hunor azzal a felvetéssel folytatta, hogy nagyon régi hagyománya van az eltörléskultúrának. „Ez olyan, mintha a fát arra kérnéd, hogy elvágom a gyökereidet, de neked legyen szép nagy törzsed, és lehetőleg gyümölcsöt is teremjél. Nem lehet úgy a jövő felé fordulni, hogy nincsen múlt. Nem lehet úgy a jövőt építeni, hogy elvágtad a gyökereket” – fogalmazott.

Ezt követően a beszélgetésben áttértek az EU-kritikus részre. Kelemen fölvetette, hogy a Minority Safe Pack kezdeményezés célja az volt, hogy az EU-ban a jogharmonizáció ne kezelje másodrangú polgárként az etnikai kisebbségeket, de ennek megvalósulása még az út elején áll. Forró Krisztián szerint az EU-ban nem valósultak meg a kisebbségekkel kapcsolatos kezdeti elvárások, mivel a Minority Safe Packet, melyet egymillióan támogattak, végül elutasították. Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy ezért volnának fontosak a konzervatív értékek az EP-ben is, különösen Szerbia lehetséges EU-csatlakozása és a Magyarország elleni támadások visszaverése szempontjából. Brenzovics László egyetértett azzal, hogy az EU nem foglalkozik elegendő mértékben a nemzetiségi kérdésekkel, ami alapvető problémát jelent a tartós béke megteremtésében.

Összességében a résztvevők megegyeztek abban, hogy az EU-nak változtatnia kell hozzáállásán, és erősítenie kell a konzervatív értékek támogatását a kisebbségi jogok védelme érdekében. Majd elhangzott a zárógondolat: „Legyenek sikeresek a választások, csapoljuk le a mocsarat, és legyen béke!”