Közúti balesetek: évente 81 haláleset jut egymillió lakosra Romániában

Az Európai Bizottság pénteken közzétette a 2023-as közúti halálesetekre vonatkozó előzetes statisztikákat, és kiderült, Románia már nem uniós bajnok ebben a tekintetben. Ezt a nem irigylésre méltó első helyet Bulgária csípte el, ahol 82 haláleset jutott egymillió lakosra, míg Romániában „csak” 81.

Az eltérés az EU többi részéhez képest nyilvánvaló, ahol az átlag 46 közúti haláleset jutott egymillió lakosra. A legbiztonságosabb utakkal rendelkező országok pedig háromszor jobb számokkal rendelkeznek, mint Románia: Svédország (22 haláleset egymillió lakosra vetítve) és Dánia (27 haláleset egymillió lakosra vetítve).

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a 2022-es statisztikákhoz képest Romániában javulás tapasztalható, 86-ról 81 halálos áldozat millió lakosra vetítve. Ugyanakkor Bulgáriában nőtt a közúti halálos áldozatok aránya, 78-ról 82-re millió lakosra vetítve.

Az EU egészét tekintve tavaly mintegy 20 400 ember vesztette életét közúti balesetben, ami a 2022-es adatokhoz képest enyhe, egy százalékos csökkenést jelent – teszi hozzá az EB közleménye.

„A 2019-es bázisév óta elért némi előrelépés ellenére kevés tagállam van azon az úton, hogy elérje az EU és az ENSZ által kitűzött célt, vagyis a közúti halálesetek számának 2030-ig történő felére csökkentését” – áll a forrásban.

2019 óta a közúti halálesetek száma nagyon kis mértékben csökkent Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, míg Írországban, Lettországban, Hollandiában, Szlovákiában és Svédországban emelkedett.

Ezzel szemben az elmúlt négy évben Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Magyarország és Lengyelország jó úton halad afelé, hogy 2030-ra elérje a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának 50 százalékos csökkentésére vonatkozó célkitűzést.

A 2022-re vonatkozóan rendelkezésre álló uniós szintű adatok (a 2023-ra vonatkozó részletes adatok még nem állnak rendelkezésre) azt mutatják, hogy a közúti halálesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, szemben a városi területeken történt 38 százalékkal és az autópályákon történt 9 százalékkal.

Az uniós utakon elhunyt kerékpárosok számának alakulása komoly aggodalomra ad okot: 2022-ben több mint 2000 kerékpáros vesztette életét. Ez az egyetlen olyan fő úthasználói csoport, amelynél az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos áldozatok száma, ami főként a megfelelő infrastruktúra tartós hiányának és az összes úthasználó nem biztonságos viselkedésének – például a gyorshajtás, a figyelemelterelés, valamint az alkohol és kábítószer hatása alatt történő vezetés – köszönhető – magyarázza az EB.

A halálos közúti balesetekben elhunytak háromnegyede (77 százalék) férfi volt. A 65 év felettiek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel az összes közúti haláleset 29 százalékát ők okozták, miközben a lakosság 21 százalékát teszik ki. A 18-24 éves fiatalok szintén a közúti halálesetek 12 százalékát okozták, holott a lakosságnak csak 7 százalékát teszik ki.

Az összes halálos áldozat 45 százalékát a gépjárműben ülők (járművezetők és utasok), 18 százalékát a gyalogosok, 19 százalékát a kétkerekű gépjárművek (motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok) használói és 10 százalékát a kerékpárosok okozták.

A mintázatok életkor szerint jelentősen változnak. A 65 év felettiek közül a gyalogosok a halálos balesetek 29 százalékát, a kerékpárosok pedig 17 százalékát okozták.

A városi területeken a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és kétkerekű gépjárművek használói) az összes haláleset közel 70 százalékát teszik ki.

A Bizottság 2023 márciusában egy, a közúti biztonságot célzó javaslatcsomagot terjesztett elő, amely többek között a vezetői engedélyekre vonatkozó követelmények aktualizálását és a közúti közlekedési szabályok határokon átnyúló jobb végrehajtását tartalmazza.

Háttér

2018-ban az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse a közúti halálesetek számát – és most először a súlyos sérüléseket is. Ezt a Bizottság közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó stratégiai cselekvési terve és a 2021–2030-as időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonságiszakpolitikai keret határozta meg, amely a halálos kimenetelű közúti balesetek számának 2050-ig történő elérését célzó közúti közlekedésbiztonsági terveket is tartalmazott („zéró-elképzelés”).

2023 márciusában a Bizottság a közúti közlekedésbiztonság kezelésére irányuló javaslatcsomagot terjesztett elő, amely magában foglalja a vezetői engedélyekre vonatkozó aktualizált követelményeket és a közúti közlekedési szabályok határokon átnyúló végrehajtásának javítását.

A közúti közlekedésbiztonság a közelmúltbeli uniós mobilitáspolitikai kezdeményezéseknek is központi eleme volt, ideértve a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiát, az új TEN-T rendeletet és a városi mobilitási keretet. A kerékpározásról szóló európai nyilatkozatra irányuló javaslatában a Bizottság elismeri, hogy a biztonság előfeltétele az emberek kerékpározásra való ösztönzésének, és azon dolgozik, hogy iránymutatást dolgozzon ki a veszélyeztetett úthasználókra, köztük a kerékpárosokra vonatkozó minőségi követelményekről.

A mai statisztikák mellett az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont új éves statisztikai jelentést és aktualizált országprofil-sorozatot is közzétett.