Közvélemény-kutatás: a romániai nők ezt kérik a szavazataikért cserébe 2024-ben

Az egészségügy és az oktatás fejlesztését támogatnák leginkább a romániai nők, nagy többségük ellenzi az abortusz betiltását, az egyházi intézményekben pedig jóval inkább bíznak, mint a közintézményekben, derül ki a Filia Központ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból. A nők teszik ki a romániai választópolgárok 52 százalékát, az érdekeik ezért megkerülhetetlenek a politikai pártok számára, hívja fel a figyelmet Barbu Mateescu szociológus és Claudiu Tufiș politológus a felmérés online is elérhető bemutatójában.

A közvélemény-kutatást 2023. november 20. és 2024. január 12. között 1313 fős mintán, személyes lekérdezéssel végezte az Ipsos közvélemény-kutató cég. A megkérdezett felnőtt nők 59 romániai településről származnak és a minta reprezentatív a különböző fejlesztési régiókra, lakókörnyezetekre és településméretekre. A preferenciáik mellett a nők aktuális helyzetét, életmódját is megpróbálták mérni és ezeket korosztályok, jövedelem, régiók, pártszimpátiák alapján elemezni.

Mire költenék a legtöbb közpénzt a nők?

A válaszadók 33 százaléka szerint az egészségügyre kellene a legtöbb közpénzt fordítani, 19 százalék az oktatást helyezné előtérbe, 15 százalék a szociális segélyeket, nyugdíjakat és fizetéseket növelné, 14 százalék a munkahelyteremtést finanszírozná legnagyobb mértékben, 5 százalék pedig a közúti infrastruktúra fejlesztését. Ha életkor szerint nézzük a preferenciákat, nem meglepő, hogy a 18-29 év közöttieket az oktatás és a munkaerőpiac foglalkoztatja, az egészségügy fejlesztésének támogatása pedig egyenesen arányos a kor előrehaladtával.

Az igények egyébként az Eurostat adataival is alátámaszthatóak, hiszen 2020-ban Románia az EU-s tagállamok közül az utolsó előtti helyen állt a GDP egészségügyre fordított 6,3 százalékával – csak Luxemburgot előzte meg, de a kis országnak a legnagyobb a GDP-je és csak 650 ezer lakója van. Az oktatásra a 2021-es adatok szerint Románia EU-s viszonylatban szintén nagyon keveset, a GDP 3,2 százalékát fordította, emlékeztetnek a jelentésben.

A leggyakrabban említett problémák között kortól függetlenül szerepelnek az anyagi nehézségek, de ezek a leghangsúlyosabban a 18 és 29 év közöttiek körében (46 százalék) és a 65 év felettiek körében (67 százalék) vannak jelen. A 65 év feletti nők háromnegyede kiemelte az egészségügyi problémákat, és közel felük úgy nyilatkozott, hogy anyagilag megterhelő számára a szükséges orvosságok megvásárlása. Az alacsony képzettségű vagy a kis jövedelmű nők között nagyobb azoknak az aránya, akik pénzhiány miatt nem vettek igénybe orvosi szolgáltatásokat.

Az egyházakban inkább bíznak, mint a politikusokban

Az intézményekbe vetett bizalom általában a nők körében is inkább alacsonynak mondható, akárcsak a teljes népesség körében, állapította meg a közvélemény-kutatás. A válaszadók leginkább az Európai Unióban bíznak, de abban is mindössze 42 százalékuk. Hasonló bizalmi szintnek örülhetnek a nem vallásos civil szervezetek (42 százalék) és a valláshoz kapcsolódó civil szervezetek (38 százalék).

A felnőtt nők mintegy egyharmada bízik azokban az információs csatornákban, ahonnan tájékozódik, például a televíziókban, a hírportálokban vagy a Facebook-csoportokban, és ennél alacsonyabb azoknak az aránya, akik a központi politikai intézményekben bízik. Az elnöki hivatalt a megkérdezettek 25 százaléka, a parlamentet vagy a kormányt 23 százalékuk, a poltikai pártokat 18 százalékuk említette, mint megbízható intézményeket.

A legtöbb esetben a bizalom a korral csökken: minél idősebb egy nő, annál kevésbé bízik az intézményekben, kivéve a kormányt és az elnöki hivatalt, amelyekben minden korcsoport egyformán kevéssé bízik, illetve a televíziós csatornákat, amelyek a fiatalabbak körében bírnak kevesebb bizalommal.

A politikai intézményekbe vetett bizalom a képzettséggel és az anyagi helyzettel fordítottan arányos: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a 4500 lejnél nagyobb havi jövedelemmel rendelkezők körében alacsonyabb a politikai pártok, a kormány vagy az elnöki hivatal iránt táplált bizalom. Mivel a kérdőív pártpreferenciákra is rákérdezett, kiderült, hogy az intézményekben általában legkevésbé a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói bíznak, a leginkább pedig a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szavazói.

Ezekhez képest jóval többen bíznak az egyházakban: az ortodox vallású nők 77 százaléka, a katolikus nők 85 százaléka, a protestáns vagy neoprotestáns nők 90 százaléka.

A nők nagy többsége szerint az állam nem támogatja megfelelően a gyermekes családokat

A megkérdezettek körében az egy-két gyermek vállalása a jellemző (87 százalék), 15 százalékot tesz ki a három vagy több utódot nevelők aránya. A felmérésből az derül ki, hogy a gyermeknevelés és a háztartási munkák nagy része a nők feladata a romániai családokban.

A gyermeknevelési szabadság lejárta és a gyermek óvodaéretté válása közötti időszakot az érintett anyák 57 százaléka úgy oldotta meg, hogy otthon maradt a gyermekkel, 26,5 százalékban a nagyszülők vigyáztak rá, 12,4 százalékban állami, 1,8 százalékban magánbölcsödébe íratták és csupán az esetek 0,9 százalékában maradt otthon vele az apa. A nők képzettségi szintjével és jövedelmével fordítottan arányos egyébként annak a megoldásnak a választása, hogy otthon maradnak a gyermekükkel, amíg óvodáskorú nem lesz.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a háztartási munkák megoszlása többségében tradicionális, a legidőigényesebb házimunkát az esetek nagy többségében nők végzik. A főzés, mosogatás, mosás, vasalás és takarítás az esetek 94-96 százalékában tartozik a nők feladatai közé és csak az esetek 5-17 százalékában végzik ezt a férfiak vagy a férfiak is. A gyermekek és a beteg családtagok ápolása 2,5-ször gyakrabban a nők feladata, mint a férfiaké. A bevásárlásban és a számlák kifizetésében már gyakrabban segítenek be a férfiak, de itt is a nők vállalnak többet: a nők az esetek 85 százalékában, férfiak az esetek 55 százalékában vásárolnak be, a nők az esetek 74 százalékában fizetnek számlákat, a férfiak pedig az esetek 59 százalékában. Azok a háztartási munkák, amelyet nagyobb arányban végeznek a férfiak, mint a nők, azok a javítási és a mezőgazdasági munkák, illetve a favágás.

A nemi szerepek a háztartási munkákban a fiatalabb korosztály esetében sem változnak számottevően, inkább a nők képzettségi és jövedelmi szintjével állnak összefüggésben: a magasabb képzettségű és keresetű nőkkel élő férfiak nagyobb arányban vállalnak házimunkát.

A kisgyermekes családoknak nyújtott állami támogatást a megkérdezettek 82 százaléka elégtelennek ítélte meg, és a nagy többség (77 és 88 százalék között) támogatna olyan intézkedéseket, mint a bölcsöde- és óvodaépítés, lakás biztosítása fiatal pároknak, adókedvezmények a gyermekek számától függően, a mesterséges megtermékenyítés állami támogatása, a férfiak bátorítása a gyermeknevelésben való részvételre, a gyermeknevelési szabadság hat évesre emelése. Az egyetlen kevésbé népszerű intézkedés az, hogy adóval sújtsák a gyermektelen embereket, de a megkérdezettek egyharmada ezzel is egyetértene.

Az egyes intézkedések támogatásában vannak különbségek a válaszadók különböző csoportjai között: a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők például nagyobb arányban tartják fontosnak a mesterséges megtermékenyítés támogatását és kisebb arányban a gyermeknevelési szabadság hat évre hosszabbítását, a gyermekek számától függő adókedvezményeket pedig a 4500 lejnél nagyobb jövedelemmel rendelkezők támogatnák leginkább.

A nők többsége ellenzi az abortusz betiltását

A 60 év alatti nők 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt tíz évben használt valamilyen fogamzásgátló módszert, és a legtöbben az óvszert (63 százalék) vagy a fogamzásgátló tablettákat (55 százalék) említették, tehát a nők egy része mindkettőt használja. A megszakított közösülés (42 százalék) vagy a naptármódszer (38 százalék) is jelentős mértékben elterjedt módszer a nem kívánt terhességek megelőzésére, noha magas kockázatuk miatt egyik sem számít hivatalosan fogamzásgátló módszernek.

Érdekesség, hogy az országos átlaghoz képest nagyobb arányban folyamodnak a megszakított közösüléshez vagy a naptármódszerhez Moldovában, de a felsőfokú képzettséggel rendelkező nők körében is.

A megkérdezettek 77 százaléka nem ért egyet az abortusz betiltásával, 18 százalék viszont támogatna egy ilyen intézkedést, a fennmaradó 5 százalék pedig határozatlan a kérdésben, derült ki a közvélemény-kutatásból. Az abortusz betiltásának támogatói közül többen vannak a 65 év feletti nők, azok, akiknek legalább három gyermeke van, akik alacsony képzettségűek, illetve a protestáns vagy neoprotestáns vallásúak. Az USR támogatói, a felsőfokú végzettségűek és a közepes méretű városokban élő nők között jóval kevesebben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a művi terhességmegszakítást be kellene tiltani.

Az abortusz betiltásának támogatói között is azonban a többség úgy gondolja, hogy abban az esetben, ha az anya élete veszélyben van (83 százalék) vagy ha a terhesség nemi erőszak eredménye (76 százalék), akkor engedélyezni kellene a beavatkozást.

Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben kellene az államnak fizetnie az abortuszt, 68 százalék válaszolta azt, hogy nemi erőszak esetén, 60 százalék, hogy minden esetben, 55 százalék, hogy akkor, ha a nő kiskorú és 51 százalék, hogy akkor ha a nő anyagi nehézségekkel küzd.

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy leginkább a moldovai nők találkoznak azzal, hogy az orvosi személyzet nem hajlandó segíteni nekik a fogamzásgátló módszerek használatában. Az abortusz elvégzésének elutasítása országos probléma, a Szülésznők Független Szövetségének felmérése szerint a megkérdezett kórházak és klinikák 58 százaléka nem végzi el ezt a beavatkozást.

A megkérdezettek 35 százaléka ismer olyan nőt, aki nemi erőszak áldozata

A biztonsággal kapcsolatos kérdéskörben figyelemre méltó, hogy a válaszadók 33 százaléka szerint a rendőrség nem védi meg az áldozatokat az erőszak elkövetőitől. Arra a kérdésre, hogy ismernek-e olyan nőt, aki szexuális együttlétre kényszerítettek, nem kevesebb mint 35 százalék válaszolt igennel, noha ez egy olyan téma, amiről az áldozatok nehezen beszélnek. 26 százalék azoknak az aránya, akik nem válaszoltak erre a kérdésre.

A többségnek mindegy, hogy a politikus milyen nemű

Ami a választási preferenciákat illeti, a nők 34 százaléka nem biztos benne, hogy kire szavazna vagy nem szeretne válaszolni a kérdésre. 31 százalék a Szociáldemokrata Pártot (PSD), 15 százalék a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), 8 százalék a Mentsétek Meg Romániát Szövetséget (USR) és 6 százalék a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatná, a többi pártot pedig összesen 6 százalék választaná a felmérés szerint.

A PSD potenciális női szavazóbázisa idősebb nőkből áll, a PNL-t a 45 év alattiak körében támogatnák többen, az USR-nek pedig alig 1 százalék a támogatottsága a 65 év felettiek körében, derült ki. A pártpreferenciák regionálisan is különböznek: a PSD-t kevésbé támogatják a bukaresti és az erdélyi nők, annál inkább a moldovaiak, a PNL-t inkább az erdélyi nők támogatják, az USR támogatottsága Munténiában a legalacsonyabb, mindössze 3 százalék, az AUR-é pedig Bukarestben csak 2 százalék, míg Moldovában eléri a 8 százalékot.

A megkérdezettek 31 százaléka válaszolta, hogy szeretné, ha az általa támogatott pártban több nő vállalna szerepet és hogy vonzaná egy olyan párt, amelynek a listáján több nő indul, a többségnek (52-54 százalék) viszont ez nem fontos. 14-17 százalék volt azoknak az aránya, akik azt mondták, több férfit szeretnének látni az általuk támogatott pártban.