Könyvtári hőmérsékletből botrány: a nemzeti könyvtár igazgatójának lemondását követelik

„Normális-e, hogy egy olyan közintézmény vezetője, aki megfenyegetett egy újságírót, veszélyeztette oknyomozását, és pozícióját arra használta fel, hogy személyes adatai között kutakodjon, hivatalában maradjon?” – tette fel a kérdést a Deutsche Welle újságírója, Sabina Fati.

Raluca Turcan kulturális és vallásügyi miniszter – miután Emilia Șercan újságíró hozzá fordult – azt vizsgálja, hogy Adrian Cioroianu, a Nemzeti Liberális Párt tagja, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának oktatója, akit politikai döntéssel neveztek ki a nemzeti könyvtár élére, megszegte-e a törvényt, amikor megfenyegette Emilia Șercan újságírót, és felfedte, milyen dokumentumokat kérelmezett kutatásaihoz – írják.

Emilia Șercan oknyomozó újságíró, aki magas rangú román politikusok doktori disszertációit vizsgálja plágiumért kutatva. Többek között Gabriel Oprea korábbi belügyminiszter és Nicolae Ciucă szenátuselnök disszertációinak leleplezéséről ismert. Șercannal a román politikusok és magas rangú tisztviselők között elharapózott plágiumjelenségről a Transtelex is készített interjút.

Az oknyomozó újságíró elmondta, büntetőjogi feljelentést fog tenni Cioroianu ellen nem közlésre szánt információk nyilvánosságra hozatala miatt, valamint egy másik panaszt az ANSPDCP-nél (a személyes adatok feldolgozásának nemzeti felügyeleti hatóságánál – megj.).

Mi történt pontosan?

„Ma elmentem a nemzeti könyvtárba [...], és megdöbbentett a hideg, amit annak a néhány olvasónak kell elviselnie, aki (még) odamerészkedik. A földszinti nyitott olvasóteremben, ahol főleg diákok szoktak tanulni vagy különböző projekteken dolgozni, 16,6 fok volt” – osztotta meg tapasztalatát Emilia Șercan a Facebook-oldalán.

Beszámolt, a hideg miatt csupán egy, az épület nyugati oldalán található olvasóterem van nyitva, az irodalmi termet bezárták, hiszen ott a hőmérséklet nem emelkedik 13,5-14 fok fölé. Hozzátette, a bukaresti kinti hőmérséklet azon a napon 18 fok volt. Képeket is csatolt, amelyeken vastagon öltözött embereket láthatunk. Șercan azt is megfogalmazta, beszélt az alkalmazottakkal, akik elmondták neki, hogy főnöküket inkább a Digi24-en látják, mint az általa vezetett intézményben. Kifogásolta, hogy a „művelt Romániában” az „uralkodónak”, azaz a második mandátuma végéhez közeledő Iohannisnak több mint 7 millió euróért építenek két edzőtermes házat, „de a nemzeti könyvtár épületének fűtésére nem talál pénzt az állam”.

Adrian Cioroianu könyvtárigazgató ugyancsak Facebookon reagált: azt írta, Șercan hazugságokat terjeszt mind a nemzeti könyvtárról, mind róla. Gyávának nevezte az újságírót, emellett személyes vitát javasolt, amelyben „majd meglátjuk, kinek a maszkja esik le először”. A liberális párt támogatásával kinevezett, nemrég még aktívan politizáló történész többek között kijelentette, nem fél Șercantól, és nyilvánosságra fogja hozni a „követeléseket”, amelyekkel az újságíró „zaklatja” a könyvtár alkalmazottait, mert „megérdemli”. Azt állította, Șercan hazudott, amikor összekötötte a könyvtári hőmérsékletet az ő hivatali idejével, mivel „az épületben a 2012-es nyitás óta vannak problémák”, ő viszont „mindössze” két éve van a könyvtár élén.

„Șercan asszony, ezt barátságosan mondom önnek, hogy ne állítsa azt, hogy valaki fenyegeti: nem fogja tudni a végtelenségig elkerülni a velem való közvetlen, nyilvános találkozást, ahol mindenki kiteríti a kártyáit, a jelenét és a múltját. Addig is dobálhat köveket, amennyit csak akar, de ne felejtse el, hogy én hiszek az ötletek bumeránghatásában!” – zárta a bejegyzést.

A facebookos szóváltás során Cioroianu elárulta, az újságíró jelenleg Mircea Geoană – a NATO főtitkárhelyettese és potenciális elnökjelölt – disszertációját vizsgálja: „Kedves valós és virtuális barátaim, Emilia Șercan újabb plágiumokat keres, Mircea Geoanănál, és mellékesen a nemzeti könyvtár szabad termeiben is felméri a hőmérsékletet…” – írta újabb bejegyzésében.

„Adrian Cioroianu ahelyett, hogy a költségvetésről vagy az épület valós problémáiról beszélt volna, [...] burkoltan megfenyegette őt” – véleményezte az incidenst a Deutsche Welle, ezzel utalva a politikus egyik kijelentésére: „Ami engem illet, azt piszkálhat, akit akar, de a nemzeti könyvtárat ne keverje bele.

Ha megteszi, megkapja” – áll a bejegyzésben

A portál több, Cioroianu által elkövetett jogsértést sorakoztat: hivatali ellátása folytán megszerzett titkos vagy nem nyilvános információt közölt jogellenesen, úgy, hogy ezzel egy személy érdekeit vagy tevékenységét érintette; személyes adatokat közölt felhasználva azokat arra, hogy sarokba szorítsa az újságírót, és bosszút álljon; megsértette a könyvtár saját szabályzatát, amelyben az intézmény megígéri, hogy titokban tartja az olvasókról és kutatásaikról szóló információkat.

A következmények

A könyvtárigazgató megnyilvánulása után több civil szervezet is lemondásra szólította fel. Habár a könyvtár a kulturális tárca alárendeltségébe tartozik, Raluca Turcan miniszter a maga részéről úgy tűnik, hogy a párt utasításaira vár Cioroianuval kapcsolatban, mintha félne kimondani, hogy a könyvtár igazgatója törvényt sértett – írja Sabina Fati a Deutsche Wellén megjelent cikkében.

Iulian Bulai, a képviselőház kulturális bizottságának elnöke bejelentette, meghívta Adrian Cioroianut és Raluca Turcant egy, az üggyel kapcsolatos megbeszélésre – közölte a Hotnews az elnök Facebook-bejegyzése alapján. Bulai szerint az olvasók személyes adatainak „bunkósbotként és politikai eszközként” való felhasználásáról van szó. Utóiratként hozzáfűzte, legutóbb, amikor meghívta Cioroianut a bizottságba, akkor is „rosszul nevelt földbirtokosként” viselkedett.

Turcan a Hotnewsnak elmondta, ebben az esetben két nézőpont van, a jogszerűség és a méltányosság. Törvényesség szempontjából megvizsgálja, hol történt szabálysértés, tisztességesség szempontjából viszont úgy gondolja, nem nyilvánosan kellett volna ezt tennie Cioroianunak.

A portál négy, a könyvtárigazgatót kritizáló civil szervezetet sorol: az ActiveWatch, a CJI, az ApTI és a CeRe kéri az intézményvezető lemondását.

Télen iglu, nyáron szauna – átadása óta akadozik az épület hőmérsékletének szabályozása

A nemzeti könyvtárban uralkodó téli hideg nem először téma a román sajtóban. Maga az igazgató is kendőzetlenül beszélt erről többször, de már az előtte funkcióban lévő intézményvezetőknek sem sikerült megbirkózniuk a feladattal. A könyvtár dolgozói többször is kérték a kulturális minisztériumot, hogy oldja meg a könyvtár fűtésének problémáját, a helyzet azonban nem sokat változott az évek során: Románia legnagyobb könyvtárának olvasótermei, személyzeti irodái és könyvraktárai még mindig jéghidegek.

A magyarázat egy hibás technikai tervezés és kivitelezés, amelyet a kulturális minisztériumnak – bár tud róla a kezdetek óta – mindeddig nem sikerült megoldania. A nemzeti könyvtár a bukaresti távfűtési rendszerbe van bekapcsolva egy olyan hőközponton keresztül, amely a kulturális minisztériumot is kiszolgálja, ugyanis annak a könyvtárral közös épületben van a székhelye. A könyvtár képviselői szerint így a minisztérium többszörösen felelős a közös fűtési rendszer megfelelő működéséért.

A tárca azonban hosszú évek óta nem tudott elkülöníteni a költségvetéséből elegendő pénzt ahhoz, hogy újraterveztesse vagy megjavíttassa a fűtést. Azt már hat évvel ezelőtt megírta a sajtó, hogy még ezzel a minimális fűtéssel is a téli hónapokban a teljes épületnek a fagyáspont fölé melegítése horribilis összegbe kerül. 2018-ban 400 000 lejt (kb. 85 000 eurót) fizettek érte, amelyből a két intézmény közötti költségmegosztási jegyzőkönyv szerint a nemzeti könyvtárra eső rész körülbelül 280 000 lej (kb. 60 000 euró) volt. A számlák kifizetéséhez szükséges összegen kívül sosem jutott pénz a javításokra és a fogyóeszközök pótlására, ergo évről évre megismétlődik a jelenség. Télen vacognak az alkalmazottak és az olvasók, nyáron pedig csak az merészkedik be az épületbe, aki jól bírja az extrém hőséget.

A jelenlegi épület, amelyben 2012 óta működik a nemzeti könyvtár, a harmadik legnagyobb Romániában, beépített területe több mint 15 ezer négyzetméter, ami körülbelül harmada a Nép Házának. Építése 1986-ban kezdődött, de 1989 után a monumentális ambíciókkal elkezdett épület, amely a Szocializmus körútjának egyik központi eleme lett volna, hosszú időn keresztül romhalmazként csúfította a főváros központját. Több évi adminisztratív káosz után egy nagyszabású, 100 millió eurót meghaladó beruházással 2011-ben készült el.