Saving private Ciucă – összevonná a koalíció a helyhatósági és az EP-választásokat

2024. január 31. – 09:11

Saving private Ciucă – összevonná a koalíció a helyhatósági és az EP-választásokat
Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Kedd esti lapértesülések szerint a kormánypártok elviekben már megállapodtak a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonásáról. A döntés mögött húzódó politikai számítások szerint jelentősen javíthatja a PNL és a PSD teljesítményét az utóbbi megmérettetésen, ha a nagy számú polgármesterük érdekelt a szavazók mozgósításában. Nicolae Ciucă liberális pártelnök pedig ezáltal mentőövet kapna a szociáldemokratáktól, mert nőnek a politikai túlélési esélyei az EP-választások után.

Joggal nevezi a sajtó „választási szuperévnek” 2024-et, mert a rendszerváltás óta az idei az első esztendő, amikor nem kevesebb mint ötször szólítják urnákhoz a szavazókorú lakosságot, utoljára várhatóan az államelnökválasztások második fordulójában. Bár lassan már februárban vagyunk, egyelőre csak az európai parlamenti választások időpontja – június 9. – ismert. Ha pedig a megválasztottak mandátumának időtartamát vesszük figyelembe, a helyhatósági választásokat szeptember végén, a parlamentit november végén, az államelnökválasztásokat pedig december elején kellene megtartani. Az időpontot mindegyik esetben a kormány tűzi ki, ami nyilván kedvez a jelenleg hatalmon lévő koalíciónak.

A dátumok lebegtetésének az a magyarázata, hogy az idei választások egy részének összevonása hosszú hónapok óta foglalkoztatja a pártokat, különösen a nemzeti liberálisok (PNL) tartják napirenden ezt a kérdést. A szavazók előtt mindenekelőtt a spórlással és a polgárok megkímélésével indokolják az intézkedést, de az eddig napvilágot látott különböző forgatókönyvek mögött nyilvánvalóan politikai számítások húzódnak meg.

Forgatókönyvekben pedig nincs hiány: felmerült már korábban a parlamenti és az államelnökválasztások, a parlamenti és a helyhatósági választások, a helyhatósági és az államelnökválasztások, legújabban pedig az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonása is. Politikai források szerint a liberálisok ez utóbbi variáns mellett döntöttek, és egy ideje győzködik róla a koalíciós partner Szociáldemokrata Pártot is (PSD).

A kérdés a koalíció hétfői ülésének napirendjén is szerepelt, de nem született megállapodás. A G4Media információi szerint a felek abban maradtak, hogy előbb konzultálnak a saját polgármestereikkel erről a forgatókönyvről, s utána ülnek le újra tárgyalni. Kedden este pedig már arról írt a Hotnews, hogy ezek a konzultációk voltaképp formálisak, mert a két koalíciós párt a színfalak mögött már megállapodott a választások összevonásáról.

A PNL számára nagy a tét

Egyszerű a magyarázat arra, hogy miért előnyös a PNL-nek a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonása: a tisztségek megszerzésében érdekelt önkormányzati jelöltjeik magas hőfokon fognak kampányolni, és ez szavazatokat hoz az EP-listájuknak is.

A liberálisok számára pedig rendkívül fontosak az EP-választások: nemcsak a párt politikai színtéren való fennmaradása függ tőlük, hanem Nicolae Ciucă pártelnök és az egész vezetőség mandátuma is.

Ezt a PNL több politikusa meg is erősítette a Szabad Európa Rádiónak, mondván, hogy egy 18 százalékos támogatottság alatti eredmény az EP-választásokon megingatja a nyugalmazott tábornok pozícióját a párt élén, és már léteznek is forgatókönyvek az eltávolítására. Mindenesetre a legfrissebb felmérések szerint a liberálisok a szavazatok 18,8 százalékát kapnák, ha most lennének az EP-választások, és abban reménykednek, hogy ez az eredmény 22-25 százalékra feltornászható, ha utóbbiakkal összevonnák a helyhatósági választásokat.

A PNL-nek ugyanakkor nem csak a szavazatarány számít az EP-választásokon, hanem az is, hogy a második legfontosabb párt maradjon az eredményhirdetés után. Erre pedig csak akkor van esélyük, ha a harmadik helyre szorítják közvetlen vetélytársukat, a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR).

A helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonása pedig növeli ezt az esélyt, mert George Simionéknak és az utóbbi időben szárnyaló Diana Șoșoacă féle SOS Románia pártnak sincsenek helyi választottjaik, akik az EP-kampányukat erősíthetnék. A már hivatkozott friss felmérés szerint az AUR a PNL tarkójában liheg 18,4 százalékos támogatottsággal, az SOS Románia pedig a szavazatok 8 százalékát (a két hónappal ezelőtt mért arány dupláját) szerezné meg, ha most lennének a EP-választások.

A PSD eleinte nem lelkesedett

Korábban koalíciós források arról számoltak be, hogy a PSD nem zárkózik el mereven a helyhatósági és a parlamenti választások összevonásától, de nem is lelkesedik érte. A felméréseket hónapok óta stabilan 30 százalék körüli támogatottsággal vezető nagyobbik kormánypárt egyfelől nincs annyira rászorulva a polgármestereire a kampányban, mint a PNL. Másfelől Marcel Ciolacu pártelnök érdekelt lehet az AUR olyan mértékű megerősödésében, hogy George Simionnal mérkőzzön meg az államelnökválasztások második fordulójában. Viszont érdekelt abban is, hogy Nicolae Ciucă maradjon a PNL vezetője, mert kimondottan jók a kapcsolatai a korábbi miniszterelnökkel.

Ha Ciucă elveszíti a pártelnöki székét, az a liberálisok kormányból való kilépését is maga után vonhatja, ami kellemetlen helyzetbe hozhatja a PSD-t.

Úgy is lehetne fogalmazni: középtávon a szociáldemokraták egy gyengébb PNL-ben érdekeltek, hogy az esetleges következő közös kormányzás idején ne követelhessenek sok miniszteri posztot, de nem annyira gyengében, hogy ne legyen meg együtt a parlamenti többségük. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, hogy a PSD-nek nem opció az AUR-ral való közös kormányzás. A szociáldemokratáknak ez a dilemmája lehet az oka annak, hogy Marcel Ciolacu a nyilvánosság előtt eddig nem adott egyértelmű választ a PNL választások összevonására vonatkozó javaslatára. A pártelnök legutóbb azt nyilatkozta, hogy az összevonás nem prioritása a szavazóknak. „Egy dolog az egyes pártokon belüli vita, a másik a koalíción belüli vita, de előbb nézzük meg, mit akarnak a romániaiak. Ahogyan én látom, az összevonás nem prioritás a választók számára” – idézte News.ro a politikus hétvégi kijelentését.

Lapértesülés: megegyeztek a felek

Az Agerpres kedd este pártforrásokra hivatkozva már arról írt, hogy a PSD szervezeteinek többsége nem ellenzi az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonását, de azt kérték a délután folyamán tartott konzultációkon Marcel Ciolacutól, hogy a koalíció mielőbb döntsön a 2024-ben esedékes választások menetrendjéről, hogy a parlament még februárban szavazhasson a szükséges jogszabályokról.

A Hotnews pedig szintén kedden este arról értesült, hogy a PSD elnöke csak formálisan konzultált a választások összevonásáról a párt szervezeteivel, mert az erről szóló döntés már megszületett a koalíció szintjén, és ezt Klaus Iohannis államfő is támogatja.

A portál szerint a liberálisoknak sikerült meggyőzniük a szociáldemokratákat arról, hogy jobb eredményeket érnek el az EP-választásokon, ha a polgármestereiknek is érdekük mozgósítani a szavazókat a kampányban. Érvként hangzott el az is, hogy így sikerül majd korlátozni az AUR EP-képviselőinek számát, és akár azt is megakadályozni, hogy az SOS Románia brüsszeli mandátumokhoz jusson. Emellett természetesen Marcel Ciolacu pártelnöki pozíciója is stabilizálódik. Ez számára azért fontos, mert PSD-s források szerint két alelnök, Sorin Grindeanu és Mihai Tudose már fenik a késeket arra az esetre, ha a párt 30 százalék alatt teljesít az EP-választásokon.

Sok érv szól az összevonás ellen

A helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonásának mindenesetre több akadálya is lehet. Mindenekelőtt alkotmányjogi, ugyanis egy hasonló kezdeményezés 2012-ben már elbukott az alkotmánybíróságon. A testület többek között azzal érvelt, hogy a helyhatósági és a parlamenti választások összevonása sértené a választások periodicitásának elvét, ezek menetrendjét ugyanis egyértelműen meg kell határozni, és nem szabad egyetlen párt szeszélye szerint megváltoztatni. Emellett sérülne a megválaszthatóság joga is, mert a helyhatósági választások jelöltjei nem indulhatnának az államelnökválasztásokon (és fordítva). Mindezek mellett az alkotmánybíróság szerint zavart okozna a választókban, hogy a megszokottnál több szavazócédulára kell pecsételniük.

A Velencei Bizottság különböző jelentéseiben és iránymutatásaiban szintén azt ajánlja, hogy az eltérő típusú választások ne fedjék egymást, mert az eltérő jellegű kampányok keveredése sérti a szavazók korrekt tájékoztatásához való jogát. A nyugati kancelláriákban sem lenne kedvező visszhangja egy ilyen döntésnek, ezért sem lelkesedett korábban a PSD a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó Ovidiu Voicu szerint az ötletért. A szociológus úgy vélekedett, hogy az uniós intézmények és a Velencei Bizottság részéről várható negatív reakciók nem csak a liberálisokat, hanem a szociáldemokratákat is érinteni fogják, mert vállalták a választások összevonását, a PSD számára pedig fontos a párt európai megítélése.

A legfrissebb lapértesülések szerint azonban az EU intézményei részéről nem lesznek negatív reakciók: Brüsszelben elfogadják a romániai választások összevonását, ha ezzel sikerül visszaszorítani a szélsőséges politikai erőket.

A helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonása felvet egy másik problémát is. Mivel a négy évvel ezelőtt megválasztott önkormányzati tisztségviselők mandátuma csak szeptember végén jár le, a június végén megválasztott jelölteknek közel négy hónapot kell várniuk a hivatalba lépésükre. Ez idő alatt a tisztségben lévő önkormányzati vezetőknek nagyon gyenge lenne a legitimitása. Ezen a helyzeten csak a közigazgatási törvénykönyv módosításával lehetne változtatni, de ebben a jelenlegi kormánypárti polgármesterek, megyei tanácselnökök, helyi és megyei tanácsosok nem érdekeltek.

Az összevonás esetén külön problémát jelentene, hogy az európai parlamenti választásokon bármelyik szavazókörzetben leadhatják a szavazatukat a polgárok, a helyhatósági választásokon azonban ezt csak a lakhelyük szerinti szavazókörzetben tehetik meg. Egyelőre nem világos, hogyan lehet majd ezt a két típusú szavazást egymáshoz igazítani. Politikai elemzők emellett azt is problémásnak tartják, hogy a helyi és az európai témák átfedése a kampányban összezavarja a választókat.

Az USR közvetve a Velencei Bizottsághoz fordul

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kedden bejelentette, hogy „teljesen aberránsnak” tartja a koalíció körvonalazódó döntését. Az ellenzéki párt közleménye szerint képviselői kérték az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökét, kérjen véleményezést a Velencei Bizottságtól az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonására vonatkozó javaslatról.

Hangsúlyozták, hogy az EP- és a helyhatósági választások összevonása káoszhoz vezetne a helyi közigazgatásban, ugyanis hatalmi átfedés alakulna ki.

„Gyakorlatilag öt hónapon át valamennyi romániai településnek két polgármestere lenne: egy megválasztott és egy még tisztségben levő, akinek október 27-én jár le a megbízatása” – magyarázták. Kifogásolták azt is, hogy a két választási kampány témája „homlokegyenest eltér”, illetve összemosódna két típusú választási körzet. „Ez azt jelentené, hogy azok, akik eddig az országban bárhol szavazhattak pótlistán, kötelesek lesznek a lakóhelyükön szavazni” – érveltek. „Jóérzés és felelősség kérdése, hogy játék közben nem változtatunk a szabályokon” – idézték a közleményben Cătălin Drulă pártelnököt.

Az RMDSZ szerint is káosz alakulhat ki az önkormányzatokban

Csoma Botond szóvivő kedd este a Transtelexnek azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ még nem alakította ki a hivatalos álláspontját az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonásáról. Megjegyezte, hogy az álláspontjuk amúgy sem tudja majd befolyásolni a stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíció döntését. „Azt azonban el tudom mondani, hogy mivel a helyi választottak mandátuma csak szeptember végén jár le, a választások összevonása esetén június 9. után körülbelül négy hónapig két párhuzamos hatalom lenne a településeken: a hivatalban lévő polgármester és helyi tanács mellett a megválasztott polgármester és helyi tanács. Sok településen nyilván nem a jelenlegi elöljárót választják meg polgármesternek. Szerintem ez káoszt okozna az önkormányzatok tevékenységében, és megnehezítené a helyi koalíciók létrehozását is” – érvelt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ számára nem jelent-e előnyt, ha a helyi választottjaik lelkesebben segítenek a szavazók mozgósításába az EP-választásokon, Csoma Botond kijelentette: az RMDSZ regionális párt, a Kárpátokon túl nem lesznek önkormányzati jelöltjeik, ezért esetében nem működik az a stratégia, amit a jelek szerint a PNL és a PSD alkalmazni szeretne. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a helyhatósági és az államelnökválasztások összevonását szorgalmazza, és be is nyújtott erről egy törvénytervezetet a parlamentbe.

Mi következhet?

A Hotnews értesülései szerint a PSD és a PNL illetékes testületei már szerdán külön-külön megszavazzák a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonását, majd a koalíció szintjén hivatalosan is megállapodik ebben a két párt.

Az idő azért sürget, mert ehhez a parlamentnek több törvényt is módosítani kell, és alkotmányossági óvásokra is lehet számítani, a kormánynak pedig legkésőbb március elején el kell fogadnia az európai parlamenti választások megszervezéséről szólót határozatot.

A parlamentnek elsősorban a helyi közigazgatási törvényt kell módosítani úgy, hogy a helyhatósági választásokat a helyi választottak mandátumának lejárta előtt is meg lehessen szervezni. Emellett meg kell hosszabbítani a választásokon tisztségeket szerző jelöltek mandátumátvételének határidejét is. A jelenlegi törvény szerint a polgármestereknek legtöbb 30 nappal a megválasztásuk után hivatalba kell lépniük.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!