Több uniós országban összevonják 2024-ben a választásokat, miért nem lehet ezt megtenni Romániában?

Több forgatókönyv látott napvilágot az elmúlt időszakban arra vonatkozóan, hogy mit mivel kéne párosítani, ahhoz, hogy ne négyszer, sőt, ötször menjenek szavazni a romániai választópolgárok. A kormánypártok elsősorban költséghatékonysággal indokolják az összevonást, de nyílt titok, hogy saját sikerük maximalizálása a cél, ezért az ellenzék nem igazán lát benne fantáziát. természetesen számos alkotmányjogi kérdést is fölvet az összevonás, úgyhogy, amíg az alkotmánybíróság nem bólint rá, addig csak a liberálisok meg a szociáldemokraták vágyálma marad az EP-választások összeboronálása a helyhatósági választásokkal, illetve a parlamenti választásoké az államelnöki választások első fordulójával.

A kormánykoalíció csütörtökön nem hozott döntést a választások összevonásáról, hétfőn újabb megbeszélésre kerül sor – közölték a sajtóval politikai források. A nyilvánosságra hozott lehetőségek között szerepel az európai parlamenti választások összevonása a június 9-i helyhatósági választásokkal, illetve a parlamenti választások összevonása a decemberi elnökválasztás első fordulójával.

Nicolae Ciucă PNL-elnök a koalíciós ülés előtt azt mondta, hogy a koalíció nem tárgyalt és nem döntött határozottan az europarlamenti választások és a helyhatósági választások összevonásáról, sem a 2024-es választások menetrendjéről.

A helyhatósági választások és az elnökválasztás összevonásának lehetőségéről sem nyilatkoztak bővebben, de elismerték, hogy ez a hipotézis is szerepel a többféle variáns között.

A politikusok a választások összevonásának alátámasztására arra hivatkoztak, hogy ezt a mechanizmust más európai országok is használják. Kezdetben Marcel Ciolacu miniszterelnök Írország és Belgium példáját hozta fel, majd később azt mondta, hogy kilenc másik európai ország van ebben a helyzetben.

Az EFOR már számos okból bírálta a helyi és az európai parlamenti választások összevonását, a jogalkotással, a gyakorlattal és az alkotmányos elvekkel kapcsolatban is megfogalmazta a kritikáját. Bár vannak pozitív szempontok, a negatívumok mégis felülírják ezeket, derül ki a szakértői fórum elemzéséből, amelyben sorra veszik a pro és kontra érveket, ugyanakkor megnézik azokat az Eu-s államokat is, ahol összevont választásokat tartanak.

Pozitív szempont lenne például, hogy visszatérhetne az ország a járvány előtti önkormányzati választások szokásos naptárához, amikor a helyhatósági választásokat hagyományosan júniusban tartották. Az EP-kéviselőkre való szavazásnak az összevonása az önkormányzati választásokkal valószínűleg, hogy pozitívan hatna az európai parlamenti választásokon való részvételre is. Igen ám, de a megnövekedett részvétel épp a nagy pártoknak kedvezne, figyelmeztet az EFOR: vagyis azzal, hogy sokan járulnak az urnákhoz, a nagy pártok járnak jól, mert szavazóbázisuk többszöröse a kis pártokénak, és van amiből nőni. Egy olyan párt esetében, mint például az RMDSZ, a szavazók száma limitált (hacsak nem lesznek Kárpátokon túli átszavazók ismét), tehát a megnövekedett részvételben az általa megszerzett szavazatok aránya csökkenni fog.

Végül, de nem utolsósorban, bár a választások szervezési költségeinek csökkenésére hivatkozott a kormánykoalíció az EFOR arra figyelmeztet, hogy a hatályos jogszabályok szerint külön szavazóhelyiségeket kell szervezni az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, ami nem vezet költségcsökkenéshez. Éppen ellenkezőleg, a különálló egységek megszervezése nemcsak helyproblémával, hanem a szükséges humán erőforrás előteremtésének a problémájával fog járni. Emellett jelentős a kockázata annak, hogy a szavazók összezavarodnak az egyidejűleg zajló választási folyamatok közepette.

Ezzel összefüggésben az EFOR megvizsgálta a 2024-es választási naptárat, és elemzett néhány példát olyan országokra, ahol az európai parlamenti választásokat a helyi vagy regionális választásokkal párhuzamosan tartják. Ez az anyag nem egy összetett és nagyon részletes tanulmány, hanem inkább gyors válasz a politikai pártok által kifejtett álláspontokra.

Az EFOR hét olyan országot azonosított, ahol az európai parlamenti választásokkal párhuzamosan helyi vagy regionális választásokra kerül sor. Ebben a dokumentumban összesítették, hogy Belgiumban, Cipruson, Németországban, Írországban, Olaszországban, Máltán, Magyarországon hogyan lesznek ezek megszervezve.

Következtetéseik:

• Az vizsgált országok közül sehol nem változtatták meg a jogszabályokat néhány hónappal a választások előtt, mint ahogy Romániában tervezik négy hónappal a választások előtt meglépni ezt.
• Egyes országokban az ugyanazon a napon tartott választásokra vonatkozó szabályokat az alkotmány tartalmazza.
• Kevés példa van arra (a legközelebbi Magyarország és részben Olaszország), hogy jelentős számú önkormányzati pozícióért is tartanak választásokat.
• Az olyan országokban, mint Málta, Belgium vagy Írország, nem tartanak polgármester-választást.
• Néhány országban, például Olaszországban vagy Németországban a helyhatósági választások nem egyszerre vannak négyévente, hanem szinte folyamatosan zajlanak egy-egy kormányzati ciklus alatt a különböző régiókban az önkormányzati képviselők megválasztása.
• A legtöbb országban a választási időszakok évek óta ugyanazok, és néha átfedésbe kerülnek az európai parlamenti választásokkal. Tehát nem feltétlenül született döntés arról, hogy a választás időpontját kifejezetten 2024-re tolják.
• A romániaihoz legközelebb álló eset Magyarország helyzete. Az EP és a helyhatósági választások összevonásának okai hasonlóak, de ott 2022-ben megváltoztatták az alkotmányt a 2024-es választásokra. Még akkor is, ha a módosítás jóval korábban történt, mint Romániában, az alkotmánymódosítás óta számos kritika érte a magyar kormányt emiatt. A változások negatív hatásait illetően az ellenzék és független megfigyelők is szóvá tették, hogy a júniusi választások után egymást átfedő polgármesteri mandátumok lesznek (a hivatalban lévők 3 hónapig maradnak még, és a júniusban megválasztott új önkormányzati vezetők csak utána kezdenek).