Balkan Insight: Romániából egy környezetvédő, Magyarországról a méltóságteljes halálért küzdő jogász 2023 hőse

A kiemeltek között van, aki segítő kezet nyújtott a rászorulóknak, aki ellentmondásos döntéseket támadott meg, és olyan is, aki szó szerint életeket mentett okos lépésekkel – a Balkan Insight (BIRN) év végi összeállítását listáztuk.

Csehország: Az ügyvéd, akinek sikerült bizonyítani egy menő politikus elleni, szexuális erőszakról szóló vádakat

A 42 éves Adela Horejsi azért küzdött, hogy bizonyítsa azoknak a nőknek az igazát, akik Dominik Feri volt parlamenti képviselőt nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolták. A bukása előtt Feri Csehország fiatalabb és progresszívebb politikusgenerációjának egyik feltörekvő csillaga volt. Az ország legfiatalabb és első fekete bőrű parlamenti képviselője volt (részben etióp származású), akit a „Politico 28 – Class of 2019” a „hazája jövőjét leginkább alakító” személyiségek közé választott.

A jellegzetes afro frizurájáról ismert képviselő a COVID-19-korszakban vált szélesebb körben ismertté, amikor a szabályokat és előírásokat magyarázó gyakori Instagram-posztjai olyan platformmá váltak, amelynek sikerült tisztáznia a kormány kaotikus és zavaros kommunikációját. Ő lett harmadik cseh, aki a közösségi médiában átlépte az egymillió követőt.

A prágai kerületi bíróság novemberben, két évig tartó, kiterjedt nyomozás után, a vádiratban szereplő valamennyi vádpontban bűnösnek találta Ferit: két nemi erőszak és egy nemi erőszak kísérlete miatt.

A bíró három év börtönbüntetésre ítélte, kiemelve, hogy az áldozatok „tényszerűen, kronologikusan és logikusan” mutatták be az ügyüket – ez Adela Horejsi kitűnő és aprólékos munkájának bizonyítéka, amelyet ügyfeleivel végzett egy olyan témában, ahol a legkisebb következetlenség is végzetes lehetett volna az ügy hitelességére nézve.

Horejsi jelentős szerepet játszott abban, hogy a vallomásaik közzétételét követő első napokban rendkívül mérgező és áldozathibáztató vita hangnemét megváltoztatta, és a hangsúlyt ismét a nők által elszenvedett tapasztalatokra és traumára helyezte.

A nők szexuális zaklatással és erőszakkal szembeni védelme szempontjából 2023 még inkább mérföldkőnek számít, mivel a cseh kormány jóváhagyta a nemi erőszak új jogi meghatározását, amely a beleegyezés hiányán és nem az erőszak alkalmazásán alapul – ezt a változást az aktivisták régóta szorgalmazták.

Magyarország: A bátor harcos, aki a méltóságteljes halálhoz való jogért küzd

Karsai Dániel alkotmányjogász korábban hegyet mászott Nepálban és Peruban, valamint aktív sportolói karriert futott be, azonban az ún. ALS-betegséget diagnosztozálták nála, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadásával jár. A kór fokozatosan lebénítja az izmokat, és szörnyű halálhoz vezet, mindezt úgy, hogy közben teljesen magánál van, mivel nem befolyásolja a beteg szellemi képességeit.

Karsai úgy döntött, hogy nem önsajnálatban vergődik, hanem harcolni fog: nem a betegség ellen, amely gyógyíthatatlan, hanem a magyar jogrendszer ellen, amely szerinte megtagadja tőle a „méltó halált”. A jelenlegi törvények szerint az aktív eutanázia minden formája tilos, és aki – akár Magyarország határain kívül is – segíti az öngyilkosság elkövetésében, akár öt év börtönbüntetésre is számíthat. Karsai ezt a jogszabályt megtámadta az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Megható védőbeszédében a már törékeny, kerekesszékhez kötött ügyvéd arra kérte a bíróságot, hogy segítsen neki „ajtót nyitni”, amikor már nem lesz képes erre, és azt mondta, hogy másokért is harcol, akik hasonló körülményekkel néznek szembe. Karsai ügye mélyen megmozgatta a magyar társadalmat. A magyar parlamentben egyedül ülő, az elhaladó kormánypárti Fidesz-képviselők által (egy kivételével) teljesen figyelmen kívül hagyott férfi képei terjedtek el, és egy olyan uralkodó elit érzéketlenségének szimbólumává váltak, amely azt állítja, hogy a keresztény értékeket követi, de úgy tűnik, hogy elvesztette az emberségérzetét. Emellett pártokon átívelő vitát váltott ki, jobb- és baloldal, hívők és ateisták, fiatalok és idősek között.

Fabiny Tamás, Magyarország evangélikus-lutheránus püspöke támogatásáról biztosította Karsait, és megköszönte neki, hogy végre értelmes vitát kezdeményezett, ahol ésszerű érvek és emberi szempontok ütköznek ebben a „fájdalmasan megosztott, gyakran gyűlölettel teli társadalomban”.

„Ez az ügy személyesen nagyon megérint, de egyben csodálatos szakmai kihívás is, mert az emberi élet és az emberi jogok, a szabadság és az emberi méltóság határairól szól” – mondta Karsai egy interjúban. „Ez életem legnagyobb ügye, szakmai szempontból is”.

A felmérések szerint a magyar társadalom 70 százaléka úgy véli, hogy az eutanázia valamilyen formáját legalizálni kellene. Karsai ügye felgyorsíthatja a büntető törvénykönyv régóta esedékes reformját.

Észak-Macedónia: Az informatikus, aki számítógépeket adományoz szegény gyerekeknek

Sztamenov Borce informatikus kavadarci irodájába körülbelül hét évvel ezelőtt nyitott be egy nő jött, aki azt kérdezte, hogy van-e felesleges régi számítógépük. Borce összerakott egyet, és amikor elvitte a nő családjának, nagyon meghatódott.
Az öröm, amit a nő három kisgyermekének szemében látott, akiknek soha nem volt számítógépük, és a felismerés, hogy aminek annyira örültek, az valakinek a szemétre szánt, kiselejtezett számítógépe volt, nagyszerű ötletet szült: elindította a Doniraj Kompjuter (Adományozz egy számítógépet) nevű programot. Az első 100 adományozott számítógépből hamarosan 200 és még több lett.

Borce azt mondja, nem tudta abbahagyni, mert amit csinált, az őt is örömmel töltötte el. Az első két évben ezt egyedül csinálta: felhívott embereket és cégeket, hogy adományozzák neki régi vagy új számítógépeiket, felújította őket, majd elküldte szegény családoknak, amelyekből Észak-Macedóniában sajnos rengeteg van.
Aztán csatlakozott hozzá egy másik önkéntes, és már négyen vannak, akik szabadidejükben végzik az önkéntes munkát. Úgy saccolták, hogy 2023 végére az adományozott gépeik száma elérte a 3000-et.

Görögország: A tengeri ökoszisztémák megmentésére új utakat kereső civil szervezet

Az Archipelagos Institute of Marine Conservation egy nem kormányzati környezetvédelmi szervezet, amelynek célja a tengeri és szigeti ökoszisztémák védelme, mely mesterséges intelligencia-felvételeket kezdett el használni a tengeri emlősök, például a palackorrú delfinek populációinak megfigyelésére. Ennek érdekében egy nemzetközi tudományos csapattal működnek együtt.

Az Archipelagos a görög Szamosz szigetén működik, és 1998 óta dolgozik a Földközi-tenger északkeleti részén, elsősorban a görög tengerek és szigetek biodiverzitásának védelmén. Az Égei-tengeren négy hajón és egy kutatóbázison 43 országból mintegy 100 ember dolgozik együtt. Céljuk a további katasztrófák megelőzése és a görög tengerek fontos biológiai sokféleségének védelme.

Az Archipelagos más szervezetekkel együttműködve több mint 80 000 tengeri emlősről készült fotóból álló adatbázist hozott létre, hogy mesterséges intelligencia-algoritmusok segítségével javíthassa a tengeri emlősök felismerését. Az Archipelagos eddig 172 delfint azonosított a jellegzetes jegyeik alapján.

Montenegró: A környezetvédelmi hivatalnok, aki nem fél a politikusoktól

A montenegrói környezetvédelmi ügynökség vezetője, Milan Gazdic azzal nyerte el a polgárok és a Balkan Insight elismerését, hogy felülemelkedett az őt kinevezők politikai érdekein, és függetlenül cselekedett egy olyan országban, ahol a korrupció, a politikai kapcsolatok és a környezetpusztítás mindennapos dolognak számít.

A tavalyi év során Gazdic a civil szervezeteket is bevonta az ügynökség munkájába, és rámutatott az országban tapasztalható környezeti pusztítás különböző eseteire. A Környezetvédelmi Ügynökség korábbi vezetői évtizedeken át elnézték a hatóságok és befektetők azon projektjeit, amelyek az ország folyóit és partvidékét kizsákmányolták, a civil aktivisták figyelmeztetései ellenére.

„Montenegróban mindenki így vagy úgy, de meg akarja kerülni a törvényt, így problémák merülnek fel, ha valaki ragaszkodik a törvények végrehajtásához. Mi a szabályok szerint fogunk dolgozni, ezért mindenkinek hozzá kell szoknia az új ügynökségi gyakorlathoz” – mondta Gazdic a BIRN-nek.

Május 15-én Gazdic hivatalosan is bevonta a civil aktivistákat a környezetileg veszélyeztetett Skadar-tó illegális halászatának megakadályozásába. Az ügynökség hivatalos engedélyt adott nekik arra, hogy drónok és kamerák segítségével megfigyeljék a tavat és felkutassák az orvvadászokat Európa egyik utolsó édesvízi vadonjában.

Áprilisban civil szervezetek felszólították a hatóságokat, hogy védjék meg Gazdicot a befektetők és egyes kormánytisztviselők nyomásától. Gazdic szerint az ügynökség vezetésére gyakran nyomást gyakorolnak egyes politikai tisztségviselők és befektetők.

„Mindig nagy a nyomás. A befektetők és a természetvédelemhez nem értő emberek azt mondják, hogy az ügynökség hátráltatja az ország fejlődését. Az ügynökség az emberek egészségét érintő környezetvédelemmel foglalkozik, ami az ország fejlődésének alapja” – mondta Gazdic a BIRN-nek.

Augusztus 19-én az ügynökség elutasította a Fővárosi Beruházások Minisztériumának kérelmét, hogy három kőbányát nyissanak meg az UNESCO által védett Kotor város közelében. Augusztus 18-án büntetőfeljelentést tett a Durimitor nemzeti parkban végzett illegális fakitermelés miatt, ugyanakkor felszólította a hatóságokat, hogy állítsák le az illegális építkezéseket a védett területen és népszerű turisztikai célponton.

Bosznia: A gyorseszű nyugdíjas, aki megállított egy ámokfutó gyilkost

A Bosznia-Hercegovina északi részén fekvő Gradacac nevű kisvárosban 2023 augusztus 11-én Nermin Sulejmanovic ámokfutásba kezdett: megölte volt feleségét, majd két másik embert – egy apát és egy fiút – is, három másikat, köztük egy rendőrtisztet, pedig megsebesített.

Amikor fogytán volt lőszere, betért abba a vadászüzletbe, ahol a 77 éves Hasan Jasarevic dolgozott, és pisztolyt szegezve a fejéhez követelte, hogy adja át neki az összes 9 mm-es lőszert. Jasarevic azonban ehelyett hét doboz indító lőszert, a sportversenyek indításához használt hamis lövedéket adott Sulejmanovicnak, amivel vélhetőleg több életet mentett meg.

Közben nagyszabású hajtóvadászat indult: több száz rendőr kereste Sulejmanovicot, akinek Jasarevic gyors reakciójának köszönhetően már csak három golyója maradt. Az egyiket öngyilkosságra használta, miután a rendőrség körbevette.

Szerbia: A nők öröklési jogaiért küzdők egy patriarchális társadalomban

A nők öröklési jogaiért indított „Mennyi az én részem?” kampány kezdeményezői arra mutattak rá, hogy a patriarchális berendezkedés hogyan működik finoman, és az állami joggal összekapcsolódva hogyan diszkriminálja a nőket, és hogyan taszítja őket szegénységbe.

Szerbiában széles körben elterjedt az a nézet, hogy a lánygyermek nem veheti át a családi örökséget, mivel elvárják, hogy a nők a házasságkötéskor elhagyják a szülői házat, és a háztartási munkával és a gyermekvállalással járuljanak hozzá egy másik család életéhez. Ezért a hagyományosan a család minden vagyona a férfi örökösre száll.

A „Mennyi az én részem?” kampány, amelyet a Kolubara Körzeti Nőegylet, a ZUKO és 14 másik szervezet indított útjára, ezzel kívánt foglalkozni. Szerbia-szerte végzett kutatásukból kiderült, hogy a nők csaknem fele, 44 százaléka lemond az örökségről a férfi rokonok javára. És ha egzisztenciális veszélyhelyzetbe kerülnek, mert lemondtak az örökségükről, elveszíthetik a szociális segélyhez való jogukat is.

Hogy felhívják a szerbiai nők figyelmét az öröklési jogok igénybevételének fontosságára, a 15 szervezet megalakította a Koalíció az egyenlő öröklésért nevű szervezetet, és médiakampányt indítottak egy olyan témában, amelyről ritkán beszélnek. A kampány keretében ingyenes jogi segítséget is nyújtanak az örökösödési eljárásban részt vevő nőknek.

Lengyelország: A filmrendező, aki megkérdőjelezte a migránsokkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat

Agnieszka Holland, a nemzetközileg elismert lengyel filmrendező 2023-ban készítette el azt a filmet, amely elmondása szerint egész pályafutása során a leginkább megmozgatta a közönséget. Ez a fehérorosz-lengyel határon átkelni próbáló menekültekről és migránsokról szólt. Az akkori lengyel kormány és a jobboldali média azonban olyan agresszíven támadta és démonizálta, hogy kénytelen volt magánbiztonsági szolgálatot fogadni.

A szeptember elején bemutatott Zöld határ című filmben Holland három, egymással összefüggő történetet – egy szíriai menekült család, egy lengyel határőr és egy, a migránsokat segítő aktivistákból álló csoport történetét – használt fel arra, hogy a szélesebb közönség elé tárja a fehérorosz-lengyel határon 2021 nyara óta zajló eseményeket.

A BIRN-nek októberben adott interjújában Holland kifejtette, hogy a fehérorosz-lengyel határválság kezdeti napjai az 1938-as eseményekre emlékeztették őt Zbaszynban, az egykori német-lengyel határon, ahol lengyel származású zsidó emberek ezrei rekedtek hónapokra, betegségeknek kitéve, halálos veszélyben, miután a náci Németország deportálta, Lengyelország pedig nem engedte vissza őket, miután korábban megfosztotta őket lengyel állampolgárságuktól.
„Szimbolikusan azt mondhatjuk, hogy ez volt a holokauszt kezdete” – magyarázta Holland.

Sokak számára a film azért volt nagyon fontos, mert a nagyközönség számára – átélhető módon – bemutatott egy olyan válságot, amely már két éve zajlik, de amely a nacionalista PiS-kormány által támogatott masszív propaganda miatt még mindig ismeretlen – vagy félreértett – maradt.

A Zöld határ gyorsan az év legnézettebb lengyel filmje lett, és erős reakciókat váltott ki a közönségből: „Olyan reakciókat kapok a közönségtől a vetítéseken, amilyeneket még soha életemben nem tapasztaltam” – mondta Holland. „Olyan érzés, mintha kollektív terápia lenne. Az emberek összejönnek, és olyan dolgokról beszélnek, amikről korábban sosem beszéltek a mozikban”.

És éppen ezért – hogy sokakban erős reakciót váltott ki – a kormány igyekezett lejáratni a filmet, a kormánytábor kulcsemberei, köztük Andrzej Duda elnök, anélkül bírálták, hogy egyáltalán látták volna.

Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter odáig ment, hogy a filmet a náci propagandához hasonlította. Ez különösen sértő volt Holland számára, akinek apja zsidó volt, és akinek családtagjai is meghaltak a holokausztban. Holland beperelte Ziobrót, és őröket bérelt, hogy megvédjék őt a legintenzívebb támadások idején. De továbbra is bízik abban, hogy megérte a visszhangot, mert olyan filmet készített, amely remélhetőleg nem csak tájékoztat, hanem meg is változtatja néhány olyan ember véleményét, akik korábban csak kormányzati forrásokból szereztek ismereteket a témáról.

Moldova: Az „irgalmas szamaritánus”, aki ukrán menekülteknek, rákos betegeknek segít

A 38 éves Doina Cernavca az egyik legismertebb aktivista Moldovában a rászorulókat segítő projektjei miatt. Tavalyig elsősorban a moldovai rászorulók érdekében tevékenykedett, az ukrajnai orosz invázióval azonban megváltozott a helyzet.
A „Help a Person” nevű civil szervezete az első naptól kezdvesegítette a Moldovába menekülő ukránokat. Eddig körülbelül egymillió ukrán menekült utazott át az országon vagy maradt Moldovában.

2022-ben Cernavca humanitárius egyesületén keresztül több mint 300 tonna segélyt gyűjtött össze az ukrán menekültek számára, és naponta 10 000 adag élelmiszert szállított ki. Tavaly pedig főként a gyermekeket és a nőket támogató programokra helyezték a hangsúlyt. A gyerekeknek informatikaórákat tartottak, a nőknek pedig beszélgetőklubokat szerveztek szakemberekkel, akik segítettek nekik továbblépni.

Cernavna édesapja fél éve meghalt rákban, ezt követően megalapította a „Casa Valeriu”-t (Valeriu házát), ahol az érkező rákbetegeket ingyenesen szállásolják el, valamint étkezést és pszichológiai tanácsadást biztosítanak számukra.

Koszovó: A „szerb áruló”, aki újságírókat védett meg az erőszaktól

A szerb többségű Észak-Koszovóban, Zvecanban élő Mladen Perovic a tulajdonosa annak a kávézónak, ahol a helyi szerb tüntetők és a KFOR katonái közötti erőszakos összecsapások idején, május 29-én koszovói albán újságírók találtak menedéket.
Körülbelül három órán át, délután 2 és délután 5 óra között rekedtek ott, mivel ez volt az egyetlen biztonságos hely számukra.

Perovic segített az újságíróknak elhagyni a kávézót. Megkérdezte a tüntetőket, hogy megengedik-e az újságíróknak, hogy biztonságban elmenjenek; erre ők azt válaszolták, hogy senki sem fog hozzájuk nyúlni. Perovic elmondta, hogy később „árulónak” nevezték, amiért segített az újságíróknak.

Románia: A „zöld ügynök”, aki szembeszáll a trófeavadászokkal és az erdei láncfűrészekkel

Az Agent Green nevű civil szervezet vezetője, a 46 éves Gabriel Păun Románia egyik legbefolyásosabb környezet- és természetvédő aktivistája. Sokrétű tevékenységével az egyesület már régen túllépte az ország határait. Az Agent Green 2023-ban intenzíven vett részt a romániai erdőkben élő medvék megmentésében a trófeavadászoktól és a magas rangú hivatalnokoktól, akik azzal lobbiztak, hogy a medvék veszélyessé váltak, ezért irtani kell őket.

Romániában él a medvék egyik utolsó életképes európai populációja, emiatt komoly lobbitevékenységet folytatnak a tehetős vadászok, hogy az itteni erdőkben vadászhassanak. A BIRN megemlítei a 2021 májusában kitört botrányt, melyet azt követően robbantott ki az Agernt Green, hogy Emanuel von és Zu Liechtenstein megölt egy medvét, melyet a szervezet szerint Artúrnak hívtak, és Európa egyik legnagyobb példánya volt.

Gabriel Păun emelett közvetlen kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal és európai parlamenti képviselőkkel is, hogy megállítsák a romániai erdők illegális irtását, mely a román állam tehetetlensége vagy cinkossága miatt lehetséges.

Bulgária: A pár, amely szembeszállt az LMBT-ellenes diszkriminációval

2023 kulcsfontosságú év volt a bolgár LMBT+ közösség számára, jó és rossz értelemben egyaránt. Az áprilisi megismételt parlamenti választásokon az oroszbarát Bolgár Szocialista Párt kampányt indított, amelynek középpontjában a „gender-ideológia elleni népszavazás” népszerűsítése állt. Júniusban, közvetlenül az évente megrendezett Sofia Pride előtt egy másik oroszbarát párt, az Újjászületés tüntetéssorozatot szervezett a Close című belga melegdráma vetítése ellen, erkölcstelennek minősítve a filmet. Egy transznemű tüntető éhségsztrájkot kezdeményezett a szófiai Igazságügyi Palota előtt, miután a bíróság elutasította a kérelmét, hogy személyazonosító okmányait a nemi identitásának megfelelően változtassa meg – ez a Legfelsőbb Bíróság ellentmondásos döntésének következménye volt, amely tovább korlátozta a transzneműek jogait Bulgáriában.

Szeptemberben azonban jó hírek érkeztek, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította Bulgáriát, hogy hozzon létre egy olyan jogi keretet, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok számára a megfelelő elismerést és védelmet. A Denitsa Lyubenova emberi jogi ügyvéd által vezetett ügy egy azonos nemű párra, Darina Koilovára és Lili Babulkovára vonatkozott, akiknek 2016-ban az Egyesült Királyságban kötött házasságát a bolgár intézmények többszöri próbálkozásra sem nem ismerték el.

2017-ben a szófiai önkormányzat a házasságot férfi és nő közötti szerződésként meghatározó alkotmányra hivatkozva elutasította, hogy Bulgáriában törvényessé tegyék a házasságukat. A pár, mindketten harmincas éveikben járó fordítók, hangoztatták szándékukat, és sikerült jelentős médiafigyelmet kivívniuk, ismertséget szerezve ezzel az LMBT+ ügynek is. Az ítélet várhatóan további ügyekben is fontos tényező lesz, és a Koilova és Babulkova körüli fejlemények mostanra szimbolikussá váltak az ország LMBT-közösségének nehéz küzdelmét illetően.

Törökország: Az önkéntes, aki elvesztette állását a földrengés áldozatainak mentése miatt

Törökországban 2023 februárjában az eddigi legsúlyosabb, a Richter-skála szerinti 7,8-as és 7,6-os erősségű földrengés pusztított az ország déli és délkeleti részén 11 tartományban, legalább 55 000 ember halálát okozva és több millió embert hajléktalanná téve.

Kereső-mentő egységek, rendőrök, katonák, tűzoltók, bányászok, építőmunkások és önkéntesek Törökországból és külföldről összefogtak, hogy megmentsék a romok alatt rekedt emberek életét.

Burak Kesicit, az akkor 26 éves szállodai dolgozót kirúgták az állásából, miután azonnal a földrengés sújtotta Hatayba utazott segíteni. Amikor megtudta, hogy mekkora a szerencsétlenség a földrengés sújtotta övezetben, azonnal útnak indult, hogy megpróbáljon életeket menteni.

„Miután szóbeli engedélyt kaptam a felettesemtől, hogy három napra elutazzak, elmentem a Török Munkáspárt tartományi központjába, a TIP-be, és összeszedtük, amit csak tudtunk. Később egy teherautóból és három személygépkocsiból álló konvojjal Hatayba utaztunk” – mondta Kesici. A TIP, egy új generációs baloldali párt, az elsők között reagált a földrengésre, és mozgósította tagjait és önkénteseit.

„Amikor úgy döntöttünk, hogy elmegyünk, nem gondoltuk, hogy részt veszünk majd a kutató-mentő akciókban, mert nem vagyunk profik. Amikor azonban megérkeztünk, láttuk a szerencsétlenséget” – emlékezett vissza Kesici. Elmondta, hogy az első napokban nem tudtak aludni az átélt trauma és borzalom miatt.

„Sok életet megmentettünk, de egy túlélőt nem tudok elfelejteni: Nebilt. A földrengés katasztrófájának harmadik napján bementünk egy épületbe, amely éppen összeomlani készült. Nebil segítségért kiabált... Kislánya azonban mellette halt meg” – emlékezett vissza Kesici.

Amikor Kesici egy hét távollét után visszatért Mersinbe, egy egész napot aludt. Amikor megkérdezte, hogy visszatérhet-e a munkahelyére, a felettese azt mondta neki, hogy egyáltalán nem kell visszatérnie. „Ezután megfenyegettek, és azt mondták, hogy még a fizetésemet és a kompenzációmat sem fogják megadni. Később erről a média is beszámolt. Aznap, amikor a cikk megjelent, láttam, hogy a pénz a bankszámlámon van” – mondta Kesici.

Kesici csak egy volt a sok önkéntes közül, akik elvesztették az állásukat. A jelentések szerint számos bányászt, építkezési munkást és más önkénteseket is elbocsátottak a munkáltatóik.

Horvátország: Az önkéntesek, akik nem haboznak, ha életet kell menteni

A februári, Törökországot sújtó katasztrofális földrengések után a horvát hegyimentő szolgálat, a HGSS tagjai az elsők között voltak, akik a segítségükre siettek. Ez egy nonprofit önkéntes szervezet, amely emberek felkutatásával és mentésével foglalkozik.

Egy egészségügyi csapatot küldtek, amely egy orvosból és két technikusból állt, három K-9 keresőcsapatot, amely kutyákból és vezetőikből állt, valamint kilenc drónt és pilótákat, összesen 15 HGSS-tagot, a szükséges logisztikával együtt.

2023 szeptemberében a HGSS 15 tagja a török hatóságok meghívására ismét Törökországba utazott, hogy kimentse Mark Dickey amerikai barlangkutatót a dél-törökországi Morca-barlangból, 1000 méter mélységből.

A HGSS-t 1950-ben alapították a Horvát Hegymászó Szövetség alegységeként, 2001 óta pedig önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Évente körülbelül 800 beavatkozást hajtanak végre, ebből körülbelül 550 hegyi mentés, 250 eltűnt személyek keresése, körülbelül 30 vízben vagy vízen történő beavatkozás és körülbelül 20 a helikopteres beavatkozás.