A rajtakapott romániai adócsalók többségét megmentheti a büntetéstől egy új törvény

Egy kedden elfogadott törvénymódosítás szerint egymillió eurós kár alatt megszabadulnak a börtönbüntetéstől és a bűnügyi eljárástól a romániai adócsalók, ha utólag kifizetik a 15 százalékkal megnövelt adóhátralékot a késedelmi és büntetőkamarokkal együtt. A kormánypártok vezetői eredetileg épp az adócsalás visszaszorítására dolgozták ki a tervezetet, amely azonban a parlamentben úgy módosult, hogy gyakorlatilag vonzóvá teszi a törvényszegést, figyelmeztetnek a román sajtóban megszólaló szakértők.

A 241/2005-ös törvény módosító javaslatot Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn terjesztette a parlament elé, ahol kedd estére, a 2024-es állami költségvetés körüli botrány közepette jóvá is hagyták.

A módosítás célja eredetileg az adócsalásért járó büntetés szigorítása volt, a végső változatba azonban bekerült két PSD-s szenátor javaslata is. Ionel-Dănuț Cristescu javaslata megtízszerezte azt az összeget, amely alatt az adócsalás egyszerű visszafizetéssel megúszható, Laura-Mihaela Moagher javaslata pedig 5-ről 10 millió lejre növelte azt az értéket, amelynél nagyobb kár esetén az adócsalási ügyek az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) kerülnek, részletezte az Economedia.ro összefoglalója.

A módosított 10. cikkely szerint az adócsalás 1 millió eurós kár alatt nem büntetendő, ha az elkövető a 15 százalékkal megnövelt adótartozását a bűncselekmény megállapítását követő 30 napon belül, ha a büntetőeljárás alatt a 25 százalékkal megnövelt adótartozását, ha a bírósági ítélet kihirdetése előtt az 50 százalékkal megnövelt adótartozását vagy a fellebbezési szakaszban a 100 százalékkal megnövelt adótartozását a késedelmi kamatokkal és büntetőkamatokkal együtt kifizeti. Amennyiben kihirdetik, a törvény visszamenőleg is érvényes lesz, így több száz nyomozás vagy bírósági eljárás alatt álló adócsalási ügy kimenetelére lesz hatással, figyelmeztet a G4Media.

Jelenleg 100 ezer eurós kár alatt, amennyiben azt a nyomozás vagy a bírósági eljárás ideje alatt visszafizetik, a börtönbüntetés pénzbírságra enyhíthető. Ugyanakkor, ha az elkövető képes visszafizetni az államkincstárnak okozott kárt egy 20 százalékos büntetéssel együtt, akkor megússza a büntetőeljárást. Ez a módosítás 2021-ben került be a törvénybe Cătălin Rădulescu PSD-s képviselő javaslatára, és szintén nagy port kavart.

A törvényt szerdán megtámadta az alkotmánybíróságon a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje, csütörtökön pedig az is kiderült, hogy február 7-én tárgyalja a beadványt az alkotmánybíróság. Amennyiben alkotmányosnak minősül, Klaus Iohannis államfő még mindig visszaküldheti a parlamentbe felülvizsgálásra.

Laura Codruța Kövesi európai főügyész a Spotmediának nyilatkozva jelezte, hogy amennyiben kihirdetésre került, a törvény ellentmondana Románia európai vállalásainak az adócsalás kezelésében, ugyanis a büntethetőség eltörlése érinthet olyan határokon átívelő áfacsalási ügyeket is, amelyekben a Romániában okozott kár egymillió eurónál kevesebb.

Az egy millió eurós határ túl magas, gyakorlatilag a romániai vállalkozások zöme beleesik majd ebbe a kategóriába, akiknek megéri majd adót csalni, ugyanakkor kérdéses, hogy mennyi gazdasági haszna lesz ennek az engedménynek, állítják az Europa Liberă által megkérdezett szakértők, akik szerint az is elképzelhető, hogy a törvénymódosítás a kormánypártokhoz közeli konkrét személyeknek kedvez.

A kormánykoalícióhoz közeli források alapján a Libertatea péntek reggel már azt írta, hogy a PSD és a PNL elnöke nagyon is tisztában volt azzal, hogy a parlamentben módosulni fog a törvény, sőt, beleegyzésükkel került bele az egymillió eurós határ, csak nem akarták a nevüket adni egy megosztó módosításhoz.

Az ANAF egyébként 2022-ben 432 adócsalási ügyet adott át a nyomozó hatóságoknak, a kár értéke összesen 1,03 milliárd lej volt, az átlagos kár 400 000 és 600 000 euró között mozgott, derül ki a Profit.ro elemzéséből.

„Ez egy olyan államra jellemző politika, amely többet költ az adóigazgatásra, mint amennyit kártérítésként beszed, és ennek a lesújtó helyzetnek a tükrében úgy gondolja, hogy rövid távon költségvetési szempontból jobb dekriminalizálni. Hosszú távon az adócsalókat biztosan bátorítani fogja” – idézi Bogdan Glăvan közgazdászt az Europa Liberă.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán a parlamentben újságíróknak kijelentette, hogy a törvénymódosítás elfogadása nyomán „senki nem szabadul a börtönből”, mert a jogszabály nem visszamenőleges hatályú, számolt be az Agerpres.

Felhívta ugyanakkor a sajtó figyelmét arra, hogy jelenleg az adócsalások kivizsgálása nem tartozik sem a korrupcióellenes ügyészség (DNA), sem a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) hatáskörébe, a törvénymódosítás azonban a DIICOT hatáskörébe utalta ezeknek a bűncselekményeknek a kivizsgálását, emellett 15 év börtönben szabta meg az áfacsalás büntetési tételének felső határát.

Ciolacu szerint az sem igaz, hogy a módosított jogszabály dekriminalizálja az adócsalást, mert a visszaeső elkövetők nem kerülhetik el a börtönbüntetést. Hozzátette, hogy a törvény vitatott előírása az eredeti tervezetben nem szerepelt, a parlamenti frakciók javaslatára szavazták meg.

„Nem vagyok sem bíró, sem ügyész, nem érdekem bárkit is börtönbe zárni, mert ez nem az én feladatom. Az én felelősségem az, hogy fenntartható költségvetést készítsek. Engem az érdekel, hogy mennyi pénzt fizetnek vissza az államnak az adócsalók” – jelentette ki.