A magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek a PISA-teszten, mint a romániai átlag

Kedden tették közzé a 2022-es PISA-felmérés eredményeit, amiből az derül ki, hogy ugyan más országokhoz képest Románia nem esett jelentősen vissza, szinte ugyanazt az eredményt érte el az ország oktatási rendszere, mint az öt évvel ezelőtti felmérésen, de azért még mindig messze vagyunk a tesztelést működtető Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak az átlagától. A 2022-es felmérés egyik újdonsága volt, hogy az erdélyi magyar oktatási rendszert külön reprezentatív almintán mérték fél.

„A korábbi PISA-felmérésekből azt láttuk, hogy több országban is van egy-egy 1000 fő körüli reprezentatív alminta a kisebbségi nyelven tanulókra. A belgiumi német nyelven tanulók esetében ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag minden megfelelő korú gyereket leteszteltek. Dél-Tirolban is több mint felét letesztelték a németül tanuló gyerekeknek. A finnországi svédek esetében is volt ilyen mérés. Innen jött az ötlet, el kellene érni, hogy az erdélyi magyarokra is legyen egy ilyen reprezentatív alminta” – magyarázta megkeresésünkre Kiss Tamás szociológus, aki Toró Tibor mellett a magyar alminta egyik kezdeményezője volt.

A hivatalos PISA-felmérés adatfelvételét viszont csak az OECD által akkreditált csapat végezheti, nem úgy működik, mint például a European Values Study esetében, ahol decentralizált a folyamat, így a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet el tudta érni, hogy legyen külön az erdélyi magyarokra reprezentatív adatfelvétel. Ezért előbb Molnár Zsolt ombudsman-helyettest keresték meg, hogy a Nép Ügyvédje, Renate Weber kérvényezze a magyar almintát.

„A szakmai anyagunkban amellett érveltünk, hogy a kisebbségi oktatás szempontjából nagy jelentősége lenne ennek, mert egy tisztább képet látnánk, arról, hogy milyen a magyar nyelvű oktatás minősége” – magyarázta Kiss Tamás. Így a Nép Ügyvédje, Renate Weber hivatalos átiratban fordult a felmérést menedzselő csapathoz és az Oktatási Minisztériumhoz, hogy legyen egy ilyen alminta. Végül Kallós Zoltán kisebbségi államtitkár támogatásával a minisztérium úgy rendelte meg a felmérést, hogy abban a romániai magyar oktatási rendszer teljesítményét külön mérjék. A valamivel több mint 7000 letesztelt romániai diákból mintegy 1200 volt magyarul tanuló, így a megfelelő korú magyar diákoknak mintegy 15 százalékát tesztelték le.

Kiss Tamás elmondása szerint az adatok keddi publikálása után kezdték meg azok feldolgozását. „Elöljáróban az látszik, hogy

a magyarul tanuló diákok mindhárom teszten, tehát a matematikán, a szövegértésen és a természettudományokon is jobban teljesítettek, mint az országos átlag, a többségi nyelven tanulók. És úgy tűnik, hogy a magyar oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek kisebbek, mint országos szinten.”

A kutató szerint az utóbbi időben egyre hangosabb kritikákat, hogy a magyar nyelvű oktatás gyengébb lenne, mint az országos átlag, ezek az eredmények messzemenően nem igazolják.

A PISA-felmérésről azt kell tudni, hogy nem lexikális tudást mérnek, hanem az oktatási rendszerben elsajátítható képességeket. Mindhárom területen nehézségük szerint 1-től 6-ig osztják a feladatokat, és az 1-es szint jelenti a legkönnyebbet, a 6-os pedig a legnehezebbet. Azok, akik még egy minimális szintet sem érnek el, a legkönnyebb feladatokat sem tudják megoldani, akik kiemelkedően teljesítenek, az 5-ös és 6-os szintű feladatokon is áthámozzák magukat. Kiss Tamás szerint a tesztrendszer mögött az a koncepció húzódik meg, hogy a tesztek egyrészt a tananyagtól független képességeket mérnek, vagyis a különböző országok oktatási rendszerei összehasonlíthatók, vagyis a finnországi a romániaival, például. A másik előfeltevés, hogy a tesztek kifejezetten oktatási teljesítményre koncentrálnak, tehát arra, amit az oktatási rendszerben lehet kifejleszteni, és nem az IQ-ra például.

„Ezzel a két előfeltevéssel azt állítja magáról a PISA-teszt, hogy intézményrendszertől és kultúrától függetlenül össze lehet hasonlítani az oktatási rendszerek teljesítményét. Egyrészt abból a szempontból, hogy mennyire segíti a diákokat a mért képességek elsajátításában. Másrészt meg abból a szempontból, hogy mennyire méltányos a rendszer, mennyire sikerül a hátrányos helyzetű csoportokat bevonni az oktatási rendszerbe, és csökkenteni a hátrányaikat” – magyarázta a kutató. Lényeges, hogy mindenki azon a nyelven töltötte ki a tesztet, amelyiken tanul. Az olvasási próbán meg az a fontos, hogy mit értett meg a diák abból a szövegből, ami elé került.

„Az látszik, hogy egyáltalán nem gyengébb a magyar oktatás. Általában a vizsgaeredményekből vonják le ezeket a következtetéseket, az érettségi eredményekből és a képességvizsga eredményekből, amiket kimondatlanul is egyfajta objektív értékmérőként fognak fel, holott azok nem azok.

Ahogy ezek a vizsgák zajlanak, az maga a strukturális diszkrimináció”.

A szociológus szerint ugyanez látszik a hivatalos országos felméréseken is, a 8. osztály végi képességfelmérőn és a középiskolát lezáró érettségin, ha a magyarul tanulók esetében nem vesszük figyelembe a román vizsgán elért jegyeket. A képességvizsgán matematikából ugyan van egy minimális lemaradásuk a magyarul tanuló diákoknak, de magyar nyelv és irodalom vizsgán sokkal jobban teljesítenek, mint a románok a román nyelv és irodalom vizsgán. Az érettségin is hasonló a helyzet. Ha az anyanyelv (értelemszerűen magyar) vizsgán elért eredményt a román nyelv és irodalom vizsgán elért eredményekhez hasonlítjuk, illetve a kötelező, majd a választható tárgyakban elért eredményeiket vetjük össze az országos átlaggal, akkor az látszik, hogy a magyar diákok átlag fölött teljesítenek. Vagyis az erdélyi magyar diákoknak a román nyelv és irodalom miatt van rosszabb átlaga.

„Úgy állunk az érettségihez és a képességvizsgához, hogy ezek objektíven mérik az oktatásnak a minőségét. A román nyelvi ideológiát interiorizáljuk, hogy nekünk tökéletesen meg kell tanulni románul, és onnantól kezdve a tudat alatt úgy gondoljuk, hogy a hivatalos vizsgarendszer valójában méltányos. Közben meg strukturális hátrányban vagyunk. A nemzetközi felmérésen meg az derül ki, hogy képességek tekintetében jobban állnak a magyar diákok és ennek ellenére jönnek ki rosszabbul a vizsgarendszerből” – magyarázta Kiss Tamás, aki példát is hoz arra, mennyire nem magától értetődő az, amit az erdélyi magyarok többsége annak tart, hogy a többségi nyelvből is vizsgázniuk kell a kisebbségieknek.

Például Szerbiában a magyar diákok nem érettségiznek szerbből. Persze tanulják a nyelvet, csak nem érettségiznek belőle, hogy ne kerüljenek ilyen diszkriminatív helyzetbe.

„Amikor Szerbiában egy kisebbségjogi konferencián elmondjuk, hogy Romániában mindenkinek kell románból érettségizni, akkor teljesen el vannak hűlve azon, hogy engedhető meg egy ilyen strukturális diszkriminációs helyzet. Onnan nézve ez teljesen egyértelmű, Romániából meg valahogy mégis méltányos dolognak tekintjük ezt a helyzetet. Nincs olyan komolyan vehető erdélyi magyar elitcsoport, aki azt mondaná, hogy nem kellene románból érettségizni. Az azonban mindenképpen megfontolandó, hogy milyen elvárásrendszerrel érettségizzenek a diákok. Elviekben a tanügyi törvény megoldja ezt a problémát azzal, hogy speciális tanterv szerint tanulják a magyarok a románt, és aszerint vizsgáznak belőle. Nagy kérdés azonban,
hogy ez a megoldás valóban méltányos lesz-e” – mondta.

A szociológus elmondása szerint részletes eredményeiket januárban fogják bemutatni a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett műhelybeszélgetésen, ahova a feldolgozást végző kutatók (Toró és Kiss) mellé a folyamatban részt vevő szereplőket (Molnár Zsolt ombudsman-helyettest és Kallós Zoltán államtitkárt) is meghívják.

Úgy tervezik, hogy az eredményeket kelet-európai kontextusban vizsgálják majd. Egyrészt azt fogják megnézni, hogy milyen az erdélyi magyar oktatás teljesítménye más kisebbségi nyelvű kelet-európai oktatási rendszerekhez viszonyítva, másrészt pedig, hogy mennyire méltányos a romániai magyar kisebbségi oktatás, mennyire termeli újra az egyenlőtlenségeket.

„Litvániában van még reprezentatív alminta a lengyelül és oroszul tanulókra, más országokban pedig van akkora esetszám, hogy a kisebbségek elemezhetők legyenek. A balti országokban például a gyerekek egyharmada oroszul tanul, ott nincs szükség külön almintára. Macedóniában az albán nyelven tanulók esetében, illetve a moldovai oroszul tanulóknál hasonló a helyet. A szlovákiai magyarok a határán vannak annak, hogy legyen egy elemezhető esetszám. Modelleket fogunk készíteni, hogy mi határozza meg az iskolai teljesítményt, mennyire meghatározó a családi háttér, tehát azok az adottságok, amibe beleszületik a gyerek. És a meglévő egyenlőtlenségeket mennyire csökkenti vagy növeli az oktatási rendszer, amelyben tanul” – magyarázta a készülő januári elemzésükkel kapcsolatban Kiss Tamás.