Gyengék a PISA-felmérés romániai eredményei, a diákok felének az alap matek feladatok sem mennek

Ugyanott vagyunk, ahol a legutóbbi, 2018-as PISA-felmérésben is voltunk. Nem történt lényeges előrelépés sem az olvasási, sem a matematikai, sem a természettudományos készségek területén, igaz, nem is rontottunk jelentősen az akkori eredményeinken, ami tekintve, hogy erős a visszaesés az OECD-tagországok eredményeiben a matematika és a szövegértés területén, akár pozitívumként is felfoghatjuk. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által működtetett program 2022-es felmérésének eredményeit most tették közzé.

Az Edupedu oktatási szakportál összefoglalója szerint a 15 éves diákok körében végzett készségfelmérésen Románia továbbra is az utolsó előtti az EU-ban. Matematika és szövegértés területén a 45. helyen állunk a 81 vizsgált ország (és terület) között, még mindig lényegesen elmaradva az OECD-s átlagtól, míg tudományokban a 48. helyet érte el az ország.

Olvasás/szövegértés próbán Románia 428 pontot kapott, ami pont annyi, mint amennyit a négy évvel korábbi felmérésen is elértek az itteni diákok. A 2015-ös eredmény 6 ponttal volt több, mint az idei az olvasási készség felmérésen, míg 2012-es felmérés 10 ponttal értek el jobb eredményt. A magyarországi átlag szövegértésben 473 pont volt, ami 3 pontos csökkenés a négy évvel ezelőtti eredményhez képest. A legjobb átlagot Szingapúr érte el az olvasási felmérésen, 543 ponttal, míg az EU-ban a legjobb ezen a területen Írország lett 516 ponttal.

Úgy tűnik, a matematikai készségek felmérésén tovább romlott a romániai diákok eredménye. Míg négy évvel ezelőtt még 430 pontot értek el, addig most 428 pontot kapott az ország. Annyi öröm van csak az ürömben, hogy legalább sikerült valamennyire mérsékelni a korábbi felmérésekhez képest tapasztalt visszaesést. A 2015-ös felmérésen még 444 pontot értek el a romániai diákok, míg a 2012-esen 445 pontot. Magyarország pontszáma matematikából 473 pont, ami 8 ponttal kevesebb, mint amennyit a 2018-as felmérésen kaptak. A legjobban teljesítő ország a matematika területén is Szingapúr lett, 575 ponttal, míg az EU-s országok között Észtország érte el a legjobb eredményt 510 ponttal.

A természettudományi felmérésén viszont történt némi előrelépés. A 2018-as felmérésen még ezen a területen állt az ország oktatási rendszere a leggyengébben 426 ponttal, most ezen sikerült javítani, ebben az esetben 428 pontot értek el a diákok. A korábbi felmérésekhez képest még így is jelentős a visszaesés, 2015-höz képest 7, míg 2012-höz képest 11 ponttal értek el kevesebbet idén. Magyarország természettudományokból 486 pontot ért el, ami 5 pontos növekedés a 2018-as felméréshez képest. Nem meglepő módon természettudományokban is Szingapúr lett a legjobb, 561 ponttal, míg az EU-ban Finnország kapta a legnagyobb pontot 511 ponttal.

Továbbra is jelentősen elmaradunk az OECD-országok átlagától, de az eredmények szinten tartását ugyanakkor lehet pozitívumként is értékelni, ha azt nézzük, átlagban gyengébben teljesítették 2022-ben az országok, mint 2018-ban. Különösen matematikából szembetűnő az OECD-országok átlagának a visszaesése. A 2018-as felmérésen a szövegértés területén 59 pont, a matematika területén szintén 59 pont, míg a természettudományok területén 63 pont volt a lemaradásunk. A 2022-es felmérésen matematikából 15 ponttal, olvasásból 10 ponttal, míg természettudományokból 2 ponttal lett kisebb az OECD-átlag, így a szövegértésben 49 pont, a matematikában 46 pont, míg a természettudományokban 59 pont hátrányban volt Románia hozzájuk képest.

Az EU országai közül Románia csak Bulgáriát tudja megelőzni, amely ország mind matematikában (-19 pont), mind olvasásban (-16 pont), mind a természettudományokban (-3 pont) jelentős visszaesést regisztrált a 2018-as PISA-felméréshez képest. A 2018-as felmérésen matematikából Bulgária még 436 ponttal megelőzte Romániát, most meg 417 ponttal mögötte zárt. Bulgária olvasási felmérésen 404 pontot, míg a természettudományin 421 pontot ért el.

Továbbra is magas azoknak az aránya, akik nem értik, amit olvasnak

Azoknak az aránya, akik a három terület legalább egyikében a legnehezebb problémákat (5. és 6. nehézségi szint) is megoldották, továbbra is elmarad az OECD-országok átlagától, ugyanakkor továbbra is magasabb azoknak az aránya, akiknek a legkönnyebb feladatok megoldása is nehézséget okoz.

Egy kis magyarázat, mielőtt továbbmennénk. Az OECD felmérésben mindhárom területen 1-től 6-ig osztják nehézségük szerint a feladatokat, ahol a 1-es szint jelenti a legkönnyebbet és a 6-os a legnehezebbet. Az 2-es szint matematikában például azt jelenti, hogy a diákok segítség és utasítások nélkül képesek értelmezni egy egyszerű helyzetet, matematikailag le tudják azt írni, meg tudják oldani azt. Példaként az átváltást említik lejből/euróból egy másik pénznemre. A szövegértés esetében a 2-es szintű feladat azt jelenti, hogy egy közepes hosszúságú szövegben a diákok meg tudják határozni a fő gondolatot, képesek leszűrni az információkat, illetve tudnak reflektálni a szöveg céljára és formájára, ha arra kérik őket. Aki nem éri el a 2-es szintet a szövegértési feladatokban, az gyakorlatilag nem ugorja meg a funkcionális analfabetizmus szintjét, tehát nem tudja megmagyarázni, hogy miről szól a szöveg.

Romániában azoknak azok aránya, akiknek a szövegértési feladatok legkönnyebbjei is nehézséget okoztak, 42 százalék, míg matematika területén ugyanez az arány 49 százalék. Ez mindkét esetben minimális növekedést mutat az öt évvel ezelőtti 41 százalékhoz, illetve 47 százalékhoz képest.

Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy azoknak az aránya, akik elérik a 2-es szintet Romániában szövegértésből 58 százalék, míg matematikából 51 százalék.

A természettudományok területén 44 százalék azoknak az aránya, akik már nem tudják megoldani a 2-es nehézségű szintű feladatokat, azaz nincs meg az alapvető tudományos kompetenciájuk. A 2-es nehézségű természettudományi feladatok esetében a diákok azonosítani tudnak egy ismert tudományos jelenséget, illetve helyes magyarázatot tudnak adni rá. A 2018-as felmérésen ugyanekkora volt ez az arány a természettudományok területén.

Azoknak az aránya, akik nem tudják megoldani a 2-es nehézségű feladatokat az OECD-átlagban matematikából 31 százalék, szövegértésből 26 százalék, míg természettudományokból 24 százalék.

Ezzel szemben a természettudomány területén a romániai diákoknak csupán 1 százaléka képes 5-ös és 6-os nehézségű feladatokat is megoldani (az OECD-átlag 7 százalék). Ez azt jelenti, hogy a tanulók képesek kreatívan és önállóan alkalmazni a természettudományok területén elsajátítottakat, akár ismeretlen helyzetekben is. A diákok 4 százaléka tudta megoldani az 5-ös vagy 6-os nehézségi szintű matematika feladatokat, az OECD-átlag ebben az esetben 9 százalék, míg a romániai diákok 2 százaléka képes 5-ös vagy 6-os nehézségi szintű szövegértési feladattal megbirkózni. Ez OECD-átlag ebben az esetben 7 százalék.

A lányoknak jobb a szövegértése

A Romániára vonatkozó adatok részben arra is rávilágítanak, hogy a gazdasági, társadalmi helyzet miként befolyásolja az eredményeket. Ebből az derül ki, hogy a szegények és a gazdagok közötti különbségek nálunk jelentősebbek, mint az OECD-országokban. Ennek megállapításához a társadalmi és gazdasági helyzetük alapján négy egyenlő csoportba sorolták a diákokat, majd a felső 25 százalékot hasonlították az alsó 25 százalékhoz.

A jó anyagi, társadalmi helyzetű diákok (a felső 25 százalék), matematikából 132 ponttal teljesítettek jobban, mint a hátrányos helyzetűek (alsó 25 százalék). Az OECD-országok között ez a különbség 93 pont. Azt is megállapítják ugyanakkor, hogy míg 2012 és 2022 között az OECD-országok átlagának különbsége változatlan maradt, addig Romániában az említett időszakban a szegények és a gazdagok eredménye között nőtt a különbség.

Ugyanakkor a gazdasági helyzet sem jelenti azt feltétlen, hogy nagyon jók lesznek az eredmények. Romániában a legelőnyösebb helyzetben lévő diákok matematikai készségek felmérőjén az elért átlag 498 pont volt. A értékelőben megjegyzik, Észtországban a hasonló társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező diákok általában sokkal magasabb pontszámot érnek el.

A felmérésben ugyanakkor a nemek közötti különbségeket is vizsgálták. Romániában a fiúk és a lányok átlagosan hasonló szinten teljesítettek matematikából (és hasonló mértékben is csökkent az elmúlt 10 évben), de a szövegértésben a lányok 26 ponttal felülmúlták a fiúkat. A felmérés készítői ugyanakkor megjegyzik, a szövegértési feladatokban a lányok szinte minden országban jobban teljesítenek, mint a fiúk. Ez alól mindössze két ország volt kivétel.

A szövegértési feladatokban a fiúk 47 százaléka teljesített a 2-es szint alatt, míg a lányok esetében ez az arány 36 százalék volt. A legjobban teljesítők között (5-ös és 6-os nehézségű szintű feladatokat is megoldottak) viszont nincs különbség a fiúk és lányok között a szövegértésben, mindkét nem 2 százaléka ért el ilyen kimagasló eredményt.

Az 2022-es PISA-teszten elsősorban a matematikai kompetenciák felmérésére koncentráltak, így az ezzel kapcsolatos információk is gyakoribbak. A megkérdezett diákok 57 százaléka érzi úgy, hogy a matematikaórák többségén a tanár érdeklődéssel figyeli az összes diákját, a fejlődésüket. 61 százalékuk nyilatkozta azt, hogy akár extra segítséget is nyújt, ha a diáknak szüksége van rá. 2012-ben az említett arányok még 69 és 63 százalékok voltak. A kutatás készítői felhívják a figyelmet, hogy ott, ahol a tíz évvel korábbi felméréshez képest több diák számolt be arról, hogy a tanár extra segítséget nyújt, amikor erre szükség van, ott kevésbé romlottak a matematikaeredmények.

Sokan mondták azt, hogy olyan légkörben tanulják a matekot, ami nem kedvez a tanulásnak: 2022-ben a romániai diákok körülbelül 21 százaléka mondta, hogy nem tud jól dolgozni az órák többségén, 35 százalékának a digitális eszközök használata tereli el a figyelmét, 31 százaléka pedig azt állította, a digitális eszközöket használók vonják el többi diák figyelmét.

Hogyan érzik magukat a diákok az iskolában?

A teljesítményen túl a felmérésben olyan kérdésekre is kitértek, hogy miként érzik magukat a diákok az iskolában, illetve mennyire elégedettek az életükkel. A romániai diákok 83 százaléka számolt be arról, hogy könnyen barátkozik az iskolában (OECD-átlag: 76%), és 50 százalékuk úgy érezte, hogy kötődik az iskolához (OECD-átlag: 75%). Az elmúlt években sok országban csökkent a diákok elégedettség-érzése az életével kapcsolatban, köztük a romániai diákok is hasonlóról számoltak be. Míg 2022-ben a romániai diákok 11 százaléka számolt be arról, hogy nem elégedett az életével (egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 0 és 4 közé értékelte az élettel való elégedettségét), addig 2018-ban ez az arány még 9 százalék volt. Az OECD-átlag ebben a tekintetben 2022-ben 18 százalék volt, míg 2015-ben 11 százalék.

Romániában a diákok 13 százaléka mondta azt, hogy nem érzi magát biztonságban az iskolába menet (OECD-átlag: 8 százalék), a tanulók 8 százaléka számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban az osztálytermében (OECD-átlag: 7 százalék), míg 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érzi magát biztonságban az iskola más helyiségeiben (pl. folyosón, kávézóban, mellékhelyiségben) (OECD-átlag: 10%).

A lányok 24 százaléka és a fiúk 26 százaléka számolt be arról, hogy havonta néhányszor zaklatás áldozata lett. (OECD-átlag: a lányok 20 százaléka és a fiúk 21 százaléka). Ugyanakkor mintha csökkenő tendencia lenne megfigyelhető, 2022-ben a nyilatkozók 11 százaléka mondta azt, hogy más diákok csúnya pletykákat terjesztettek róluk, míg ez az arány 2018-ban még 16 százalékos volt.

A PISA-felmérés 2022 tavaszán történt, amikor már véget értek a járvány miatti korlátozások. Romániában 180 iskolából több mint 7000 diákot vontak be a vizsgálatba, és ez volt az első alkalom, hogy digitalizált tesztet oldottak meg a felmérésen. A következő tesztelésre 2025-ben kerül sor.

Az tanügyminiszter szerint a felmérés eredményei az oktatási rendszer ellenállóképességét igazolják

A kedden publikált eredményekre Ligia Deca oktatási miniszter, illetve a politikai pártok reagáltak. Deca szerint a legutóbbi PISA-felmérés romániai eredményei a hazai oktatási rendszer rugalmas ellenállóképességét igazolják, és azt, hogy sikerült visszaszorítani a koronavírus-világjárvány hatásait. A miniszter szerint ezzel magyarázható, hogy más országokkal ellentétben a romániai eredmények nem romlottak szembetűnő mértékben a világjárvány után.

Deca arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia eredményei hozzávetőlegesen azonosak a 2018-ban elért szinttel, viszont például matematikából az OECD szintjén 7 százalékponttal csökkent a 2-es vagy annál magasabb pontszámot elérő diákok aránya (a 2018-as 76 százalékról 2022-ben 69 százalékra).

A PISA-felmérés eredményeinek bemutatásán ugyanakkor a tanügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy növeljék azoknak a tanulóknak az arányát, akik közepes és jó teljesítményt érnek el szövegértésből, matematikából és természettudományokból. Ehhez az új tanügyi törvény elfogadásával már megtették az első lépéseket – mondta.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) viszont a PISA-eredmények közzététele után kiadott közleményben azt írta, hogy a kedden nyilvánosságra hozott adatok a „romániai oktatás csődjét bizonyítják”.

Az USR szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a Képzett Románia program elindítása és az ennek szellemében megalkotott tanügyi törvények elfogadása óta a romániai tanulók matematikai, szövegértési és természettudományi kompetenciái romlottak. Románia a felmérésben részt vevő 81 ország átlaga alatt van, és Európában az utolsó előtti helyen áll, csak Bulgáriát előzi meg – mutatott rá az ellenzéki párt.

Ştefan Pălărie USR-s szenátor, az oktatási bizottság tagja szerint az eredmények egyik oka, hogy nincs pénz a Meleg étel az iskolában programra és a tanulók szállítására, ami növeli a lemorzsolódás arányát, ugyanakkor a tanárok sem motiváltak az alacsony fizetés miatt, a tanulók pedig elavult tanterv szerint tanulnak.