Oktatási szakemberek a PISA-felmérés eredményeiről: Bukásra áll a romániai oktatás

Kezdenek érkezni a reakciók a közzétett PISA-felmérések eredményei nyomán, az tanügyi minisztérium hiába próbálja úgy csűrni-csavarni a kommunikációt, hogy azt a csöppnyi jót emelje ki a sok rossz közül, az okatási szakemberek nem igazán hajlanak arra, hogy elhallgassák a gyenge eredmények mögött tornyosuló problémákat. Az oktatási tárca volt vezetője, Daniel Funeriu is megszólalt, továbbá a Salvați Copii (Mentsétek meg a gyerekeket) Egyesület közleményben részletezte, hogy milyen mélyülő társadalmi problémákat mutat fel ezúttal is a felmérés.

Romániában az elmúlt években nőtt a különbség a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű családokban élő és a jómódú családokból származó tanulók között

A PISA-tesztek eredményei azt mutatják, hogy Romániában az elmúlt években nőtt a szakadék a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű családokban élő diákok és a jó anyagi helyzetben lévő családokból származó diákok között – derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet elemzéséből, írja a G4Media. A nemrég közzétett eredmények megerősítik, hogy a romániai diákok országos felmérésen elért eredményei tükrözik a Románia fejlődési régiói közötti különbségeket és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. A Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület azt is megállapítja, hogy "a romániai diákok szövegértési képességei stagnálnak, és képesek alkalmazni a matematikai és egyéb természettudományos ismereteket".

"A PISA-eredmények szerint 2018 és 2022 között majdnem egy tanévvel nőtt a különbség a leghátrányosabb helyzetű és a legkedvezőbb helyzetű tanulók között. A különbség növekedését a gyenge tanulók teljesítményének csökkenése (-11 pont) és az előnyös helyzetű tanulók teljesítményének javulása (+13 pont) egyaránt okozta. Továbbá, ha a matematikából nyújtott alacsony (2. szint alatti) teljesítményt nézzük, Románia esetében hatalmas különbséget figyelhetünk meg a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók aránya között a legkedvezőbb helyzetű kvartilisbe tartozókhoz képest" – olvasható a közleményben.

A szervezet emlékeztet arra, hogy korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai diákok nyolcadik osztály végén végzett országos felmérésen elért eredményei is tükrözik a romániai fejlettségi régiók közötti különbségeket és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. A Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület elemzései szerint az északkeleti és dél-munténiai régiókban, amelyek az Európai Unió szinte minden összehasonlító elemzésében következetesen Európa legszegényebb térségeiként szerepelnek, a legmagasabb az 5 alatti átlaggal végző középiskolások száma.

"A szegénység és az anyagi nélkülözés térképének átfedése az iskolai végzettség térképével rávilágít az oktatási szegénységre és arra, hogy ezekben a régiókban beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk a minőségi oktatáshoz" – áll a közleményben.

A szervezet szerint a romániai vidéki területeken található iskolák általános iskolai végzőseinek 39,56%-a 5 alatti átlagot ért el, míg a városi diákok 21,5%-a 9 feletti osztályzatot ért el. Ami a 10-es osztályzatot illeti, a városokban élő gyerekek 14-szer nagyobb eséllyel végeznek 10-es osztályzattal, mint a vidéken élők.

"A kiemelt problémákon túl, amelyek arra utalnak, hogy a romániai tanulók szövegértési képessége, valamint a matematikai és egyéb természettudományos ismeretek alkalmazásának képessége stagnál, Románia azon országok között van feltüntetve, ahol a társadalmi-gazdasági státusz által generált szakadék jelentősen nőtt az elmúlt 10 év során, kivételként az OECD-szintű általános tendenciától (ahol ez a szakadék csak kismértékben nőtt). A szegénység megöli az oktatást nem szlogen, hanem a szegény társadalmi-gazdasági háttérből származó gyermekek drámai valósága" – mondta Gabriela Alexandrescu, az egyesület ügyvezető elnöke.

A szervezet azt is megjegyzi, hogy a jól szituált és a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek közötti szakadékot tovább mélyítette “a kétéves pandémiás és online ‘áloktatás’ után a javító oktatáshoz való hozzáférés hiánya".

"Az OECD szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a hátrányos helyzetű területek iskoláinak több forrást kellene juttatni az óvodai és az általános iskolai oktatás szintjén, mivel az oktatási teljesítmény javítása a kiadások növelése nélkül szerintük nehezen érhető el.

Az oktatásra szánt költségvetési juttatásokat szerénynek tartják, 2019-ben a GDP mindössze 3,6%-át teszik ki, szemben az uniós 4,7%-kal, az egy tanulóra jutó kiadások pedig az általános és középfokú oktatásban az uniós átlag kevesebb mint egyharmadát teszik ki, ami hosszú távon befolyásolja a gyermekek iskolai teljesítményét – mutat rá a közlemény.

A közlemény arról is beszámol, hogy a szervezetnek az ingyenes oktatás "rejtett" költségeiről a korábbi években végzett elemzései kimutatták, hogy a városi szülők 30-40%-kal többet költenek gyermekeik plusz oktatására, de azt is, hogy az iskolai kiadások "jelentős költségkategória, 2021-ben évi 2500 lej körüli összeggel, amit nagyon kevés vidéki szülő engedhet meg magának".

“Az anyagi szegénység és a tanulók gyenge iskolai teljesítménye közötti kapcsolat megértésének és tudatosításának a minisztérium és a helyi hatóságok részéről olyan konkrét politikák és programok kidolgozásához kell vezetnie, amelyek javítják az oktatáshoz való hozzáférést, és további támogatást nyújtanak a szegény régiók és közösségek tanulóinak” – írja a szervezet, amely olyan intézkedéseket javasol, mint az iskolai infrastruktúra korszerűsítése és az iskolák számára biztosított további források, a korai oktatási rendszer újjáépítése a vidéki területeken, a szociális szolgáltatások megerősítése a törvény által előírt számú hivatásos szociális munkással a rászoruló családok és a bántalmazás vagy elhanyagolás által érintett gyermekek azonosítása érdekében; tanácsadási programok létrehozása a tanulók számára és mentorálás a tanárok számára; ösztönzők a jól teljesítő tanárok számára, hogy a hátrányos helyzetű közösségekben maradjanak.

2021-ben több mint 1,5 millió gyermek, azaz a romániai gyermekek 41,5%-a nőtt fel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve, és több mint felük vidéken élt.

A szülőknek nem számíthatnak az oktatási rendszerre, egyetlen megoldásuk van: magánórákra járatni a gyerekeket

Daniel Funeriu volt oktatási miniszter szerdán a PISA-tesztek eredményeiről azt mondta, hogy „a romániai szülők ma magukra vannak utalva, és egyetlen megoldásuk van: a korrepetálás, mert a rendszer nincs velük." Funeriu arra is rámutatott, hogy az államnak az oktatásra kellene utalványokat adnia, és a gyerekek jövőjébe fektetni, nem pedig üdülési és hűtőszekrényekre szóló utalványokat osztogatni.

A porban vagyunk. Ez az egyszerű következtetés, bárki le tudja vonni, nagyon egyszerű, ha az ember az utolsó előtti helyen áll Európában, nem vonhat le más következtetéseket. Minden más vita periférikus ehhez a következtetéshez képest. Ennek az eredménynek a következtetése az, hogy a szülők már nem számíthatnak az oktatási rendszerre, mint rendszerre, a dolgok nem működnek. Tehát mindenki magára van utalva – mondta.

Funeriu elmondta, hogy Románia egyetlen jelentős növekedése 2009-2012 között volt, amikor ő vezette akkor a minisztériumot, egy kifogástalan terv szerint, amelyet Mircea Miclea készített, mert komolyan és igényesen vezette be.

”Egy másik dolog, ami feltűnik, a jobb eredményekkel ( a PISA-teszteken, nem) rendelkező ázsiai országokkal kapcsolatban. Hát mit csinálnak ott? Keményebben dolgoznak, többet tanulnak, nem hallottam még senkit, sem Kínában, sem Japánban, sem Szingapúrban, aki azt mondta volna, hogy hagyjuk ki a tantárgyat, mert túl nehéz a gyerekeknek. Az élet nehéz. Ha mi európaiak nem teszünk ugyanolyan erőfeszítéseket a gyermekeinkért, és ha nem tanítjuk meg a gyermekeinket arra, hogy ugyanolyan erőfeszítéseket tegyenek, mint az ázsiai gyerekek, akkor 20 év múlva a mi gyermekeink fognak dolgozni a mai ázsiai gyerekekért. A munkát nem lehet kispórolni" – mondta a volt miniszter.

Daniel Funeriu azt is hangsúlyozta, hogy "az iskola a tudásról szól, és mi eltávolodtunk ettől". "Az alkotmányban az oktatásról van szó. Az iskolának tanítania kell, nem pedig mindenféle hülyeséggel, mindenféle másodlagos tantárgyakkal, Isten tudja mire való oktatással előállni, ami nem az iskola feladata. Elsősorban matematikát, fizikát, kémiát, történelmet, földrajzot, nyelveket, művészeteket, sportot tanítani, aztán meglátjuk, mi lesz a többivel. De ne térjünk el a lényegtől" – mondta.

Romániában van a legrövidebb tanév. Egy német gyerek, aki 12 osztályt végez, két és fél évvel többet töltött az iskolában, mint egy román gyerek. Vagy köztudott, hogy egy tanév körülbelül 40 PISA-pontot jelent – mutatott rá, hozzátéve, hogy azt kell nézni, hogy mit tesznek azok, akik sikeresek: keményen dolgoznak, alapvető dolgokat tanulnak az iskolában, és hosszabb a tanévük.

Megjegyezte, hogy „Románia egy egyszerű okból nem bukott nagyobbat a felmérésen, ez pedig az, hogy ez a generáció az első olyan generáció, amelyik előkészítő osztályt végzett, tehát egy évvel többet töltött az iskolában, mint az előző generációk. „Ha nem lett volna az az előkészítő osztály, amit bevezettünk, ma 30-40 PISA ponttal kevesebb lenne a pontszámunk, ez még nagyobb kataklizma lett volna” – tette hozzá Funeriu.

A volt miniszter Klaus Iohannis elnökre is utalt. „Klaus Iohannis megbukott, azt akarom, hogy Románia elnöke holnap nyilvánosan lépjen fel, és magyarázza meg ezt a kudarcot. Hogy vállalja érte a felelősséget, mert ő jött a művelt Romániával, nem valaki más. Megdöbbenve látom ezt a csendet, amely a romániai politikai-mediális tájra telepedett, az elnök legfőbb ígéretével szemben” – tette hozzá.