Feszültségeket keltett az RMPSZ Ezüstgyopár-díjainak idei kiosztása

Hagyomány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél, hogy – egyéb kitüntetések mellett – évente kiosztja az Ezüstgyopár-díjat, ami – a szervezet megfogalmazása szerint – egy életműdíj. Mint írják, a szervezet országos elnöksége "a több évtizedes oktató-nevelő munka elismeréséül kétévente Ezüstgyopár díjjal jutalmazza azokat a pedagógusokat, akiknek életpályája példaértékű, munkásságuk, alkotásuk maradandó értéket teremtett. A Transtelexhez érkezett reakciók szerint azonban az erdélyi magyar pedagógus közösség nem értett maradéktalanul egyet az idei díjazottak névsorával.

Egyrészt azt kifogásolták a lapunkhoz forduló oktatók, hogy az RMPSZ túlságosan összefonódott az RMDSZ-szel. Úgy vélték, túlságosan gyakori, hogy a magát szakmai szervezetként hirdető RMPSZ területi vezetői ugyanazok, mint akiket az RMDSZ – nyilvánvalóan politikai megfontolások alapján – a megyei tanfelügyelőségek vezető testületeibe nevesít. Többen kifogásolták, hogy a kezdetben magát szakmai szervezetként meghatározó RMPSZ az RMDSZ politikai befolyása alá került.

A kritikát megfogalmazó pedagógusok szerint különösen kirívó, hogy az idei egyik Ezüstgyopár-díjjal kitüntetett épp az RMDSZ által delegált kisebbségügyi államtitkár, Kallós Zoltán. Aki emellett a Szatmár megyei RMPSZ elnöke is, így – figyelembe véve a szervezet jelölési eljárását – elvileg saját magát jelölte az RMPSZ legrangosabb díjára. Az Ezüstgyopár-díjra jelöltekről ugyanis a területi szervezetek vezetősége dönt.

"Rossz volt a hangulat a szovátai díjkiosztón, szinte mindenki felháborított az államtitkár kitüntetése. Ez egy olyan díj, amit a pályájuk végén kapnak meg nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló pedagógusok, Kallós viszont még 45 éves sincs, és arról sem tudunk, hogy valami maradandót alkotott volna a tanügyben" – sorolta kifogásait egyik beszélgetőtársunk. Hozzátette, sokan vannak a szervezetben, akik nem nézik jó szemmel, hogy az RMPSZ területi szervezeteinek vezetői azonosak a politikai alapon kinevezett tanfelügyelőkkel.

"Az RMPSZ eredetileg szakszervezetként és szakmai grémiumként alakult, azonban most azt látjuk, hogy az RMDSZ-szel való egyfajta összeolvadása történik meg, bizonyos érdekek mentén. Nagyon gyakori a funkcióhalmozás, például Kallós is egyszerre RMDSZ-es államtitkár és Szatmár megyei RMPSZ-elnök, amikor Bukarestbe kinevezték, nem mondott le a megyei szervezet elnöki tisztségéről. És ráadásul Ezüstgyopár-díjazott is. Lényegében saját magát jelölte erre a kitüntetésre. Sok olyan, politikai tisztséget viselő oktató kapja meg ezt a díjat, aki hosszú évek óta nem látott eleven gyereket pedagógiai szituációban, ami szerintem nem helyes" – magyarázta az egyik felháborodott pedagógus.

Megkerestük az RMDSZ államtitkárát, Kallós Zoltán azonban leszögezte, jelen sem volt a szatmári RMPSZ elnökségének azon a gyűlésén, amikor a jelöléséről döntöttek. "Tiszteletlenség lett volna visszautasítani ezt. A szatmári szervezet olyanokat jelöl erre a díjra, akik maradandót alkottak a megyei oktatásban akár a pályájuk végén akár a pályájuk csúcsán tartanak" – magyarázta. Hozzátette: korábban is voltak olyanok a díjazottak között, akik fiatalabbak voltak, nem álltak még nyugdíjazás előtt. Javasolta, kérdezzük a jelöléséről Szejke Ottilia alelnököt.

Szejke Ottilia a Transtelexnek megerősítette, hogy Kallósnak nem volt szerepe a saját jelölésében. "Miután döntöttünk a jelöléséről, felhívtuk, hogy vállalja-e, mert nem érdemes olyan személyt jelölni, aki nem akarja átvenni ezt a kitüntetést. Az államtitkár jelölése egyébként nem csak a megyei RMPSZ-elnökség döntése volt, számos kollégánk gondolta úgy, hogy Kallós Zoltán az egyik legmegfelelőbb erre a díjra. Azok közül, akik megkaphatják, a legtöbben már megkapták ezt az elismerést Szatmár megyében" – sorolta a szempontjaikat Szejke Ottilia. Hozzátette: korábban is szerették volna már jelölni Kallóst, amíg még Szatmár megyében tevékenykedett tanfelügyelőként, de akkor hallani sem akart róla, és "most sem lelkesedett".

Kérdésünkre leszögezte, ők idős pedagógusoknak járó életműdíjnak a Pedagógusszolgálati Emlékérmet tekintik, az Ezüstgyopár-díj viszont nemcsak nyugdíjasoknak vagy nyugdíj előtt állóknak adható. Rendszerint olyanokat jelölnek, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a megyei magyar oktatásért folytatott tevékenységük során és aktív tagjai az RMPSZ-nek.

"A Szatmár megyei pedagógusok büszkék arra, hogy Kallós Zoltán az oktatási államtitkárságon ott van és képviseli a magyar oktatás ügyét. Ha kell, kiáll, ha kell, kiharcol jogokat. Egyáltalán nem volt mindegy például az, hogy a most megjelent tanügyi törvényben benne maradtak-e a kisebbségi jogok. Benne maradtak, sőt, ki is bővültek, azért ez nem elhanyagolandó, és ez az államtitkárnak is köszönhető" – érvelt Szejke Ottilia. Hozzátette: arról sem feledkezhetünk meg, hogy amikor a törvény érvénybe lépett, de közvetlenül előtte nem volt az RMDSZ kormányom, így ez nem volt egy könnyű feladat.

"Számunka eléggé egyértelmű volt Kallós Zoltán jelölése. Miért kell megöregedni, vagy meghalni ahhoz, hogy valakinek a munkáját elismerjék? Motivációt jelenthet, ha valakinek ilyen módon megveregetik a vállát, a dicséret mindig kicsit megdob és továbbvisz. A sok macera meg egyéb mellett legalább ennyivel tudott a megye ráerősíteni arra, hogy értékeljük, amit tesz. Vegyük azt is figyelembe, hogy Bukarest milyen messze van. Ő ezt a munkát felvállalta, a kollégái pedig így értékelték a tevékenységét" – magyarázta Szejke Ottilia.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke a Transtelex érdeklődésére leszögezte: az országos elnökség nem szól bele abba, hogy a területi szervezetek kiket jelölnek és nem is bírálja felül ezeket a döntéseket, elfogadják a jelöléseket. Hozzátette, az Ezüstgyopár-díjról mindössze annyit ír a szabályzatuk, hogy ez egy életműdíj, nincsenek további szempontok, nincsen korhatárhoz kötve. Kifejtette, vannak olyan fiatal pedagógusok, akik rövid munkálkodásuk alatt is maradandót alkotnak, így megérdemelnek egy díjat.

Az RMDSZ-szel való egyre szorosabb összefonódásról elmondta, bennük is felmerült a kérdés. Kifejtette, az, hogy tanfelügyelők kerülnek RMPSZ vezetői pozíciókba, főleg a nyugati megyékre érvényes, Székelyföldre kevésbé. "Ha a tagság úgy dönt, hogy XY-t választja meg a területi szervezet élére, mi abba nem szólunk bele, nincs ilyen kompetenciánk. Ha főtanfelügyelőt vagy a főtanfelügyelő helyettest javasolnak, mi azt elfogadjuk. Akik önnek jelezték ezt a dolgot, hallathatták volna a szavukat. Bár lehet, hogy hallatták, de kisebbségben maradhattak. Nem tekintem ezt egy nagy problémának. Egy közösség megnyilvánulása az, hogy kit választ elnöknek, kik kerülnek a területi szervezet elnökségébe. Hogy egy adott megyei vagy széki szervezet hogy és mint működik, az annak az adott közösségnek a dolga kell legyen" – fejtegette az elnök.

"Mi szakmai érdekvédelmi szervezetként definiáljuk magunkat, politikai pártoknak nem vetjük alá magunkat, de együttműködünk minden olyan párttal, legyen akár román szervezet, aki a magyar nyelvű oktatást a zászlójára tűzte. Bárki, legyen az az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség vagy korában az MPP, ha minket szakmai kérdésben megkerestek, álltunk elébe, álltunk rendelkezése minden további nélkül, ha támogatásra érdemes projektekkel álltunk szemben. El kell ismerni, hogy az oktatáspolitikusaink az RMDSZ-ből kerültek ki, ők állnak kapcsolatban olyan szervekkel, melyek révén az ügyünket támogatni tudjuk. Természetes, hogy velük együttműködünk. De együttműködünk bármilyen szervezethez tartozó oktatáspolitikusokkal, ha együtt képviselhetjük a magyar nyelvű oktatás kérdéseit" – szögezte le Burus-Siklódi Botond.

Kallós Zoltán laudációja szerint, melyet az idei másik Szatmár megyei díjazott, Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója írt, az államtitkárt elsősorban a közösségépítés terén kifejtett munkássága miatt jelölték. Mint írja, Kallós "a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban érettségizett 1998-ban, majd a A Babeș–Bolyai Tudományegyetem földrajz szakán végzett 2002-ben. Pályafutását földrajztanárként kezdte a Szatmár megyei Ombodon, majd 2005-től 2017-ig a szamoskrassói iskola igazgatójaként tevékenykedett. 2017–2021 között a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelőjeként olyan vezetői rendszer kialakításán dolgozott, amelynek középpontjában az oktatás minőségének javítása állt. 2019-től a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke. 2020-ban megyei tanácsosnak választották. 2021-ben nevezték ki oktatási államtitkárnak. Munkája során mindenütt az a célja, hogy a közösség megmaradása és a szociális különbségek csökkentése érdekében dolgozzék. Számos, a kisebbségi oktatás számára kiemelkedő fontosságú ügy felvállalása fűződik nevéhez, melyek közül az egyik legfontosabb a román nyelv nem anyanyelvként való oktatásának módszertanát kidolgozó, és arra a pedagógusokat felkészítő projekt."