Iohannis New Yorkban: Valós problémát jelentenek a Románia területére hulló dróndarabok

Az orosz katonai drónok nem Romániát támadják, de „valós problémát jelent” és „elfogadhatatlan” az, hogy az ország területére hullanak darabok ezekből – jelentette ki csütörtökön Klaus Iohannis.

Az ENSZ-közgyűlés alkalmából New Yorkban tartózkodó államfő részt vett a Világvezetők Fóruma keretében a Columbiai Egyetemen tartott eseményen, amelyen Romániának az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját és a háborúnak a fekete-tengeri térség biztonságára gyakorolt hatását taglalták.

Az államfő a hallgatók kérdéseire válaszolva rámutatott, eddig három alkalommal találták drónmaradványokat Románia területén. „Eddig senki nem sérült meg, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az incidensek nem számítanak” – hangoztatta.

Beszélt arról is, hogy az orosz erők az ukrán partvidék kisebb kikötői ellen intéznek támadásokat, szerinte a gabonatranzit ellehetetlenítése érdekében. Azt mondta, ezek a támadások háborús bűncselekményeknek minősülnek, mivel nem katonai, hanem civil célpontok, a civil infrastruktúra, a kikötőkben dolgozó emberek ellen irányulnak.

Iohannis hozzátette, a drónincidensek után tárgyaltak a helyzetről a szövetséges országokkal és megerősítették a térség légvédelmét, hogy óvják a polgárokat. „Bár Oroszország támadásai nem Románia ellen irányulnak, a helyzet elfogadhatatlan. Nem Romániát támadják a drónok, de az, hogy az ország területére hullanak darabok ezekből, valós problémát jelent, amelyet meg kell oldani” – fogalmazott.

Az államfő beszélt arról is, hogy a támadások által érintett területek közelében, a Duna romániai oldalán élő emberek félnek, de megértik az Ukrajna melletti kiállás fontosságát, hiszen „látják a bombázásokat a túloldalon, és arra gondolnak, hogy ha mindezt tétlenül nézzük, legközelebb talán mi következünk”.

A román államfő a New York-i Columbia Egyetemen a World Leaders Forum rendezvényének részeként „Románia nézőpontja az Ukrajna elleni háborúról és a háború hatása a fekete-tengeri biztonságra” című fórumon tartott beszédet, ahol elmondta, Oroszország gyenge nemzetközi közösségre számított, amikor megtámadta Ukrajnát, de elszámította magát.

Megjegyezte, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem 2022. február 24-én vette kezdetét, hanem annál sokkal hamarabb, még 2008-ban, amikor lerohanta Grúziát, majd folytatódott azzal, hogy 2014-ben törvénytelenül elfoglalta a Krím-félszigetet.

Románia, amely nagyon közel van mindezekhez a konfliktusokhoz, következetesen jelezte, hogy egy ilyen jellegű nagyon brutális és veszélyes eszkaláció van folyamatban, és sajnos igazunk volt – mondta Iohannis.

A román államfő emlékeztetett, hogy a Nyugat mindvégig nyitott volt a párbeszédre, bár Oroszország azt állította, hogy a nyugati közösség nem hajlandó párbeszédet folytatni és megoldásokat keresni az Ukrajnában fennálló – és pont Oroszország által okozott – problémákra.

Ez természetesen nem volt igaz. A nemzetközi közösség, beleértve Ukrajnát is, kezdeményezte a párbeszédet Oroszországgal. Több száz órányi tárgyalásra került sor a minszki megállapodások által biztosított keretek között. És maga Oroszország volt az, aki durván megsértette ezeket a megállapodásokat. A 2022-es invázió előtt mind a NATO, mind az USA javaslatokat tett az Oroszországgal való tárgyalásokra. De Oroszország elutasította azokat – szögezte le Iohannis.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Románia régóta támogatja az elhúzódó vagy befagyasztott konfliktusok megelőzését és megoldását a régióban. „Mint már többször elmondtam, az Ukrajna elleni háború megtanított minket arra, hogy ilyen körülmények között a háború hiánya nem jelent békét” – tette hozzá.

Iohannis kiemelte ugyanakkor, hogy ironikus módon Oroszország felelőtlen és törvénytelen cselekedeteinek közvetlen következményeként sikerült hihetetlen eredményeket elérni globális szinten, nevezetesen Ukrajna és a Moldovai Köztársaság tagjelölti státuszt kapott, csökkent az Oroszországtól való energiafüggőség, Finnország NATO-szövetséges lett, és Svédország is ezen az úton halad. „Ukrajna maga is politikailag és gyakorlatilag is közelebb került a Szövetséghez” – fűzte hozzá.

Ezen kívül a NATO történelmi jelentőségű döntéseket hozott a védelem és az elrettentés megerősítésére a keleti szárnyon és a Fekete-tenger régiójában, és az utóbbi visszavonhatatlanul stratégiai fontosságú régióvá vált az euroatlanti biztonság szempontjából, és mindenki megértette, hogy ami a Fekete-tengeren történik, az nem csak a régióra van kihatással.

„Az Egyesült Államok stratégiai partnereként és NATO-szövetségesként Románia jelenleg közelmúltbeli történelmének legmagasabb biztonsági szintjén áll” – mutatott rá Iohannis, hozzátéve, hogy az ország várakozással tekint a Washington által nemrégiben elfogadott Fekete-tenger-stratégia végrehajtása felé, amelyhez Románia jelentős mértékben hozzájárult.

Iohannis hangsúlyozta továbbá, hogy „a mi biztonságunk, mindenki biztonsága érdekében Ukrajnának győznie kell. Nem lehet béke Ukrajna függetlenségének, területi integritásának és teljes szuverenitásának teljes körű garantálása és helyreállítása nélkül” – mondta, hangsúlyozva ugyanakkor az ország támogatásának szükségességét. A háborúból kivezető és a béke felé vezető út megtalálása a nemzetközi közösség új próbatétele lesz – szögezte le a román államfő.