A románok és a magyarok is elégedetlenkednek a frissen felállított nagyváradi Szent László-szobor miatt

A héten „átadták a turisztikai forgalomnak” Szent László újonnan felállított lovasszobrát a nagyváradi várban. Deák Árpád szobrászművész alkotásának nem tartottak nagy avatóünnepséget, Florin Birta polgármester és Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke egy-egy koszorúval jelezte, a szobor felállítását befejezték. Az avatóünnepség sem marad el teljesen, Böcskei úgy nyilatkozott, tervezik a szobor megáldását egy későbbi időpontban. „Szeretném, hogyha minden adományozó, és mindazok, akik támogatták ennek a szobornak a felállítását, itt lehetnének. Ne csak egyházmegyei ünnep legyen, amikor méltóképpen tudunk tisztelegni a szent király előtt” – mondta a megyéspüspök.

Szent László lovasszobra csomagban jár

Szerda reggel egy rövid közlemény jelent meg a nagyváradi önkormányzat honlapján, amelyben arra tesznek ígéretet, hogy a jelenleg felújítás alatt lévő Gozsdu-téren jövőre felállítják Mihály vajda (Mihai Viteazul) lovasszobrát is. Azt írják, hogy a szobor alapozása jelenleg is zajlik a felújítás alatt lévő téren, és várhatóan őszre készülnek el vele, majd legkésőbb jövő májusban felállítják a szobrot, ami jelenleg a vízügyi vállalat raktárában várja, hogy az utolsó simításokkal a helyére a kerüljön.

Mihály vajda szobrát 2018-ban távolították el a város főteréről, amikor elhatározták, hogy helyette egy másik román uralkodónak, I. Ferdinánd román királynak állítanak szobrot a városba látogatásának 100 éves évfordulóján. Már akkor megígérték, hogy Mihály vajda szobrát a város új főterének szánt Gozsdu-téren helyezik majd el. Azt is kifejtik a közleményben, hogy a szobrot már megvizsgálták a szebeni Brukenthal Múzeum illetékesei, és véleményük szerint jó állapotban van, egy hónap alatt el lehet végezni a szükséges javítási munkákat. Mihály vajda szobra 1994 óta állt a város főterén.

A közleményből érezhető, hogy az önkormányzat igyekszik mindenkit megnyugtatni, ki fogják állítani a szobrot. Azután tört ki kisebb közfelháborodás a nemzeti érzelmű románok körében, amikor a városháza Facebook-oldalán fotókat posztoltak arról, hogy érkezik Szent László lovasszobra a várba. És kiderült, a nemzeti mítosszal kiszínezett Mihály vajda szobra még sehol sincs.

Persze kapott az alkalmon az AUR is, aki minden létező szituációban igyekszik gerjeszteni a hangulatot, és ahogy az eBihoreanul is megjegyzi, a szoborállítás is a nacionalista manipuláció célpontjává vált. Túlfűtött nemzeti érzelmű oldalak például arról írtak, a románok „totális megalázása” az, hogy úgy tették ki a lovagkirály szobrát, hogy a Mihály vajdának emléket állító alkotás még mindig egy raktárban porosodik. Volt, aki még ennél is tovább ment, és álhírterjesztésbe kezdett. Az AUR szimpatizánsai pedig olyan videókat készítettek és osztottak, amik azt sugallják, hogy Szent László szobra a város főterére, a 2018-ban eltávolított Mihály vajda lovasszobrának a helyére kerül.

A helyzet addig fajult, hogy a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán mindkét Szent László-szoborral kapcsolatos poszt alatt korlátozni kellett a hozzászólási lehetőségeket, hogy csak olyanok oszthassák meg a véleményüket a kérdésben, akik több mint 24 órája lájkolták az oldalt. Nem véletlen a korlátozás, valószínűleg túl sokat kellett volna takarítsanak a kommentek között. Legalábbis egy megjegyzésben azt írják, hogy a Facebook irányelveit súlyosan sértő kommenteket törlik, aki pedig visszaeső, azt egyenesen letiltják. Tehát valószínűleg azok a hozzászólások még az enyhébbek közé tartoznak, amik azt nehezményezik, hogy Mihály vajda (Mihai Viteazul) lovas szobrát még nem helyezték vissza.

Birta egyébként úgy fogalmazott, Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák a szoborral. „Azok számára, akik rosszindulatúan értelmezik a szoborállítást, azt válaszolhatjuk, Szent László hagyatéka mindenekelőtt a kereszténység megvallásának bátorsága, amely egyetemes érték és európai identitásunk része” – idézik Florin Birta polgármestert.

Az eBihoreanul a szobor csendes koszorúzását is annak tulajdonította, hogy a városháza elkerülné azokat a feszültségeket, amivel egy ünnepi leleplezés járna azok között, akik különbözőképpen gondolkodnak Szent László szobor felállításával kapcsolatban. A nagykárolyi Kölcsey-szobor esete is bizonyítja, azért bőven alakulhatnak ki feszültségek. Márpedig a magyarok körében sem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a szobrot. Ebben az esetben nem a személlyel volt gondjuk, akinek emléket állít a szobor, hanem azzal, ahová került.

Szent László szobrát eldugták

A szobor megkoszorúzásával egy másik, szintén régebbre visszanyúló vita is újra felszínre került, bár kétségtelen, hogy nem azzal az intenzitással, mint amit az AUR generált. A megosztásai alapján EMSZ/EMNT közeli Nagyvárad Szent László Város Facebook-oldal eleveníti fel, hogy sokan méltóbb helyen szerették volna látni a szobrot, mint az előző rendszerben szisztematikusan elrejtett várban, amit csak az utóbbi évek felújításai után kezdenek újra birtokukba venni (például a Szent László Napok alkalmával) és magukénak érezni a váradiak. Korábban évtizedekig szinte megközelíthetetlen volt, kaszárnya működött benne.

„A szobrot a váradi magyarok egyértelmű akarata ellenére a várban dugták el. A lovagkirály lovasszobrát mindenki annak legméltóbb helyén, a Szent László téren szerette volna felállítva látni, kivéve Szabó Ödönt, és Böcskei püspököt. Fent említett két úr a váradi magyarokat kikerülve, hatalmukat és kapcsolatrendszerüket latba vetve érték el amit akartak, és amit most óriási sikerként kommunikálnak, szót sem ejtve azokról akik az egészet 2015-ben kezdeményezték, akik az ügy mellé 8000 aláírást, több petíciót és számos imatüntetést sorakoztattak fel, és akiknek fent említettek minden lehető módon keresztbe tettek, csak, hogy az ügyet, minden váradi magyar ember közös ügyét kisajátíthassák. Szent László országában a fent említettek valószínűleg semmilyen tisztséget nem tölthettek volna be” – írták ki az oldalra, bár az valószínűleg ők sem gondolják komolyan, hogy „a váradi magyarok egyértelmű akarata ellenére”, hiszen többen is jelezték hozzászólásban, hogy jó lesz a szobor a várban is. Hozzátartozik a történethez, hogy az oldal működtetői is nagyon jó dolognak tartják és első helyen említik, hogy „áll Szent László lovasszobra Nagyváradon.”

Persze ehhez arra a tudatosítási kampányra is szükség volt, ami arról szólt, hogy a várban már állt Szent Lászlónak egyszer lovasszobra. A Kolozsvári testvérek alkotása Várad török ostromakor pusztulhatott el.

Természetesen ennek a vitának is van egyfajta régre visszanyúló politikai színezete. Azok után, hogy 2014-ben a városi tanács megszavazta a főtér, régi nevén a Szent László tér felújítását, felmerült, hogy állítsanak oda ismét Szent László szobrot (egy ortodox és egy görögkatolikus püspök, valamit I. Ferdinánd szobra mellett az is kapjon helyet a Fekete Sas Palota bejáratánál) 1892-től ugyanis 31 évig már állt ott egy szobor, amelyet az impériumváltás után végül eltávolítottak. Azóta a püspöki palota kertjéből „tekint” a városra. Bár sok realitása nem volt a 2008 óta Ilie Bolojan által vezetett városban egy Szent László-szobor főtéri felállításának, 2015-ben aláírásgyűjtést is indítottak ennek érdekében civilek (az EMNP és az EMNT támogatásával) érdekében. A kezdeményezést végül közel 8000 ember támogatotta. Akkor sokan kifogásolták, hogy az RMDSZ mindenféle politikai alkuk miatt cserben hagyta a váradi civileket.

Többek között az EMNP Bihar megyei elnöke, Csomortányi István is beszállt a csörtébe, többek között azt is kijelentve „Nem tudjuk elfogadni, hogy jeles királyunk szobrát a nagyváradi várban mindenkitől elrejtve helyezzék el. A szoborállítás költségeit a városvezetésnek kellene állnia. Pár éve nyolcezer aláírást gyűjtöttek a civilek és a néppárt önkéntesei azért, hogy a nagyváradiak régi álma megvalósuljon. Felháborító, hogy máig nem történt előrelépés az ügyben” – idézte az Erdélyi Napló Csomortányi 2018 novemberében tett nyilatkozatát.

Az tény, hogy Szent László a vár helyén építtette meg az első nagyváradi székesegyházat, ezt már jelzik is, és a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így később zarándokhellyé is vált, például ott helyezték örök nyugalomra Luxemburgi Zsigmond magyar királyt is, aki nagy rajongója volt Szent Lászlónak.

A Bihar megyei RMDSZ sikerként összegezi a szobor felállítását. „Egy vágyálmunk vált valósággá” – mondta Szabó Ödön, a helyi RMDSZ ügyvezető elnöke a Facebook-oldalon közzétett videóban rögtön azután, hogy a polgármestert és a püspököt követően Cseke Attilával ő is megkoszorúzta a szobrot. Szabó szerint a helyi magyar közösségnek kell elmagyaráznia és megértetnie, hogy Szent László király nem csak a magyaroké, hanem mindenkié tud lenni, hisz ő alapította Váradot.

És a hozzászólások alapján a váradiak többsége elégedett is az eredménnyel, és úgy látják, hogy „méltó Szent Lászlóhoz”.

Az MTI összefoglalója szerint az 5,3 méter magas lovasszobor bronzba öntését Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. A szobor felállítását a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek, majd a hiányzó részt a magyar kormány pótolta ki. A talapzatát és a felállítását a város állta.

A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.