Egy háromszobás lakás havi 450 euróért már bombaajánlatnak számít Kolozsváron

Továbbra is Kolozsváron és Bukarestben a legdrágábbak az albérletek, de nem ezekben a városokban, hanem Konstancán emelkedett a legnagyobb mértékben az áruk augusztusban – derül ki az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő elemzéséből.

A második negyedévre vonatkozó, múlt héten közétett elemzésből az derül ki, hogy a tengerparti városban az elmúlt év azonos időszakához képest 23 százalékkal drágábban lehetett lakást bérelni. A vizsgált városok közül a legkisebb áremelkedést Temesváron jelezték, ott idén 8 százalékkal drágábban lehetett lakást bérelni, mint tavaly.

Az összegzés szerint Kolozsváron egy lakásnak átlagosan 9,5 euró a négyzetméterenkénti ára, ami 14 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi árakhoz képest. Hasonló arányban nőttek a bukaresti lakbérek is, ott átlagosan 9 euró volt egy lakás négyzetméterenkénti ára a második negyedévben. A vizsgált városok közül Nagyváradon lehetett a legolcsóbban albérletbe költözni az említett időszakban, ott egy négyzetméter átalagosan 5,8 euróba kerül. Ez 12 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Az ingatlanközvetítő augusztusra vonatkozó, csütörtökön közzétett legfrissebb összegzésében a lakások mérete szerint is összeveti, hogy miként alakulnak az árak az ország nagyobb városaiban. Ebben az esetben is Bukarest és Kolozsvár „vetélkedik”.

A garzonlakásért és a kétszobás lakásért Kolozsváron kell a legtöbbet fizetni, előbbi ára átlagosan 320 euró, míg utóbbiért 499 eurót kérnek. A háromszobás lakásért viszont már Bukarestben kell többet fizetni, 650 euró ott az átlagár. 2023 elejétől számolva Kolozsváron a garzonok esetében 13,6 százalékos, a kétszobás lakások esetében 16 százalékos, míg a háromszobás lakások esetében 14,7 százalékos volt a bérleti díjak emelkedése.

A második negyedéves jelentésben még szerepeltek a nagyváradi és nagyszebeni lakásárak is. Eszerint Nagyváradon egy garzonlakásért átlagosan 180 eurót kértek, egy kétszobásért 310 eurót, míg egy háromszobás apartmanért átlagban 350 eurót kellett fizetni. A koranyári árak szerint Nagyszeben érezhetően drágább, mint Várad. Ott egy garzon 250 euró, egy kétszobás 350 euró, míg egy háromszobás lakás 500 euró volt átlagosan.

Valószínűleg csak növekedni fognak az árak Kolozsváron,

hiszen az egyetemisták érkezése miatt a július, augusztus és a szeptember számít a főszezonnak – mondta Kurucz Réka, a Magic Home ingatlanközvetítő munkatársa, aki az egyik facebookos lakáskereső csoportnak is az adminisztrátora. Elmondása szerint a múlt héten lendült nagyon be a piac, és arra számít, hogy szeptember második feléig még drágulnak a lakbérek. Egy példát is említett: míg korábban egy kétszobás, átjárós lakásért 380 euró körüli árat kértek, addig most már jellemzően 400 eurót kérnek az ilyen típusú lakásért. Egy háromszobás lakás ára 450 eurónál kezdődik, de az ilyen „bombaajánlatokat” hamar elkapkodják, most már néhány óra alatt kibérelik őket, mert már az az általánosabb, hogy szobánkként 200 euróba kerülnek.

„Júliusban még valamivel olcsóbbak a lakások, de szeptember második feléig folyamatosan emelkednek az árak. Szeptemberben egy gyengébb lakásért többet kérnek, mint júliusban. Tudják, hogy lakásonként akár 50-100 euróval többet is kérhetnek, mert ki fogják fizetni” – magyarázta az ingatlanos, aki szerint sokan kivárnak szeptemberig, mert azt hiszik, hogy olcsóbban fognak lakást kapni, de ez nem valószínű. Megjegyezte azt is, hogyha júliusban vennék ki, akkor viszont egész nyáron kellene fizetni azt a lakást, mert a tulajdonosok még féláron sem tartják fenn, ahogyan még korábbi években jellemző volt.

A júliusi kolozsvári albérletárakról a Blitz ingatlanügynökség készített összegzést. Ők is azt írják, hogy egyre drágábban lehet a városban albérlethez jutni. Állításuk szerint júliusban átlagosan 498 euróért lehetett lakást bérelni Kolozsváron, ami az előző hónapokhoz képest 8,5 százalékos drágulást jelent. Ez az elemzés ugyan nem osztályozza a kiadó lakásokat a szobák száma alapján, helyette viszont a lakónegyedek szerint átlagolták az árakat. Nem meglepő módon a belvárosban kérik a legtöbbet egy-egy albérletért, átlagosan 618 euróért lehetett itt lakást bérelni. Viszont az is kitűnik, hogy vannak olyan negyedek, ahol csökkentek az árak az elmúlt időszakban.

A Blitz számost negyedet mellőzve a következő városrészekről közöl összesítést:

Ugyanakkor a kolozsvári „városrészek” között említik Szászfenest, ahol júliusban 298 eurós átlagáron lehetett lakást bérelni. Itt az előző hónaphoz képest 4,2 százalékkal emelkedtek az árak.

Akkor lesz igazán szembetűnő a változás, ha a Blitz tavaly augusztusi átlagáraihoz hasonlítjuk az idei júliusiakat. Akkor a kolozsvári átlag még 369 euró volt, tehát eszerint nagyjából 35 százalékos emelkedés volt egy év alatt. A Monostoron 329 euróért (7%-os emelkedés idén júliusra), a Mărăști negyedben 299 euróért (53,8%-kal emelkedtek idénre), a belvárosban 424 euróért (45,7%-os emelkedés), a Donát negyedben 384 euróért (17,1%-os drágulás), a Hajnal negyedben pedig 443 (7,2%-os drágulás) euróért lehetett bérelni.

Az egyetemisták a Mărăști negyed és a Györgyfalvi negyed lakásait keresik a leginkább, hiszen két nagyon népszerű kar, a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, illetve a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar is a környéken van. A Tóköz népszerűsége is a közgáz karnak köszönhető. A Hajnal- és a Donát (főleg a végét) negyedeket viszont nem keresik az egyetemisták, akiknek kevésbé fontos a csendes környék, mint az, hogy könnyen megközelíthető legyen.

Már nem számít, hogy melyik városrészben van a lakás, mert már a Hajnalban is képesek annyiért kiadni egy szobát, mint a Mărăști piac környékén, pedig korábban a Hajnal és a Donát negyed vége olcsónak számított

– magyarázta Anita, aki idén nyáron költözött új lakásba. Szerinte az igazán jó ajánlathoz szerencse és jó kapcsolati háló is kell, mert azokat nem hirdetik meg. Ugyanakkor a meghirdetettek esetében sem jelent az ár egyértelmű iránymutatást a minőségre, mert ugyanazért az árért minőségben egészen különböző ajánlatok vannak.

Anita esete azért is érdekes, mert nemrég még úgy tervezte, hogy Budapesten fog továbbtanulni, ezért már ott is albérlet után nézett.

„Nem adják ki mamának a lelakott bútoros lakását” – foglalta össze a budapesti tapasztalatait. Romániában viszont az emberek még lazábbak a szerződésekkel, azzal kapcsolatban, hogy mennyi időre keresed a lakást. „Budapesten jó áron, jó környéken kaptam volna szobát, viszont a lakótárs kevésbé volt szimpatikus. Azt azért nem vettem ki, mert egy évre kellett volna szerződést kötnöm. Itt már a második olyan lakásba költözöm, ahol nem kötnek szerződést” – mondta. Úgy látja, hogy szélesebb skálán mozognak az árak Budapesten, és azért a pénzért, amit Kolozsváron kérnek el, ott már jobban felszerelteket lehet kapni.

Azért is említjük Budapestet, mert épp a napokban jelent meg a Deloitte Property Index 2023, ami európai összehasonlításban mutatja az albérletárakat (meg az ingatlanpiac alakulását). Eszerint Dublinban a legmagasabb az albérletek négyzetméterenkénti átlagára, 32,8 euró, míg a vizsgált városok közül legolcsóbban a bulgáriai Burgaszban lehet albérletben lakni, 3 eurós négyzetméterenkénti átlagáron. Kolozsvár az európai lista alsó felében található, az Imobiliare.ro számításainál valamivel kevesebbel, 8,6 eurós árral. A romániai városok közül Brassó (7,3 euró) és Bukarest (8,1 euró) szerepel még az összevetésben, míg a magyarországi városok közül Győr (7,1 euró), Debrecen (7,6 euró) és Budapest (9,6 euró) van fenn a listán.

Miért emelkednek az árak?

Az infláció és a lakásukat bérbeadók ingatlanterheinek a növekedése mellett az Imobiliare.ro szakértői egy másik szempontot is említenek. Úgy látják, hogy idén az ingatlanpiac stagnál, mert a jelenlegi piaci körülmények között egyre kevesebben tudnak lakást vásárolni, viszont emiatt nő a kereslet az albérletek iránt, amit nem követ a bérbeadásra kínált ingatlanok száma, ez is magával hozza a bérleti díjak emelkedését. Az Imobiliare.ro elemzése szerint 88 ezer potenciális bérlő keresett kiadó lakást és házat az ország hat legnagyobb városában, ami 30 százalékkal több, mint 2022 azonos időszakában. 2021 azonos időszakához képest pedig 43 százalékos a keresletnövekedés.

Kurucz viszont úgy látja, hogy egy olyan egyetemi városban, mint Kolozsvár, ez kevésbé befolyásoló tényező. Itt az egyetemi év meghatározóbb az árak alakulása szempontjából. Úgy látja, hogy a tulajdonosok nagyon is tisztában vannak az árral, általában tudják, hogy a szomszéd mennyiért adta ki, és aszerint alakítják az árakat. „El sem hiszi, hogy mennyire ismerik az árakat” – jegyzi meg. Szerinte az sem jellemző, hogy az ingatlanirodától kérnének iránymutatást.