Házavatóval indították a 14. Kolozsvári Magyar Napokat, a sztár a reneszánsz falfestmény volt, nem a megjelent politikusok

Református istentisztelettel vette kezdetét a 14. Kolozsvári Magyar Napok, majd Farkas-utcai templom mellett álló egykori parókia épületet, a felújított Herepei-házat adták át, amelyet ezután az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), illetve a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) vesz birtokba. A kivételesen értékes épületet az Erdélyi Református Egyházkerület a magyar kormány segítségével újíttatta fel, a restaurálási munkálatok során késő reneszánsz kori falképekre bukkantak a restaurátorok.

Az épület felújítási terveit készítő tervező iroda képviselői nem voltak jelen az eseményen, de a Facebookon közzétett posztjukban röviden beszámoltak a ház történetéről, és a munkafolyamatról, amely a felújításhoz kapcsolódott.

A bejegyzésből kiderül, hogy a XVII. század közepén a református egyház központja átkerült az Óvárosból a Farkasutcába. A legfontosabb épületek, a templom és az iskola (1647, 1956) megépítése után a gyülekezet nem maradhatott a távoli Óvárosban, ezért a templom melletti szűk utcában megépítették a parókiát, amelyet a kolozsváriak Herepei házként ismernek. Nevét a benne lakó családról kapta (amelynek tagja volt a történész Herepei János, 1891-1970), amely több generáción keresztül élt itt a XIX. században és a XX. század elején. Az idők folyamán az épületet több lakásra osztották fel, amelyeket bérlők, magánszemélyek vagy társaságok használtak. A felújításra mindeddig nem volt anyagi lehetősége a belvárosi gyülekezetnek.

A Herepei-ház avatóján jelen volt Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.

Az MTI beszámolója szerint Potápi az összefogás fontosságát emelte ki, amely „ha megvalósul, csodákra vagyunk képesek”. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a történelmi egyházak voltak a magyar kormány kiemelkedő partnerei.

Kolozsvár neve elválaszthatatlan a magyar történelmi személyiségektől, a magyar emberektől – közölte. „Ezzel nem azt mondjuk, hogy Kolozsvár csak a magyaroké. Kolozsvár mindig is azoké az embereké volt az elmúlt évszázadokban, évtizedekben és ma is, akik ebben a városban éltek, élnek és ennek a városnak a fejlődéséhez a saját munkájukkal, szorgalmukkal, tehetségükkel hozzájárultak” – mutatott rá.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy az egyház nem öncélúan, csupán a műemlékvédelem miatt újította fel a Herepei-házat, hanem hogy átadja az ifjúságnak. „Legyen ez a hely kovásza a jövőnek” – fogalmazott.

A Kolozsvári Magyar Napok kapcsán kiemelte a találkozás fontosságát, és emlékeztetett, hogy a rendezvénysorozat valamelyik magyar történelmi egyház templomában, hálaadással kezdődik, mely alkalomra új közösségi teret építenek, újítanak fel.

A Herepei-házzal befejeződött a Farkas utcai református templom közel egy négyzetkilométeres körzetének, az egyház „legszentebb terének” az újjáépítése. „A templom, a két iskola, az óvoda és ez a ház tökéletesen szemlélteti, mire van szükség a jövőben, hogy megmaradjon a kolozsvári magyarság” – fogalmazott Kató Béla a közeli tanintézetekre is utalva.

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester a házat Kolozsvár újabb kincsének nevezte, mely bizonyítja, hogy a városban érdemes magyarnak lenni.

Apetroae Lucas, az egyházkerület ifjúsági referense az IKE nevében az öröm és hála érzését tolmácsolta a kapott ajándékért.

Az épület történetét és a felújítást Weisz Attila művészettörtész ismertette, aki szerint a tanácstermében talált későreneszánsz falfestés, a latin nyelvű bibliai idézetek, intelmek miatt ez Kolozsvár és Erdély ékköve. Külön megköszönte, hogy az egyház nem sajnálta az időt, pénzt a restaurálására.