Beadvány: EU-s klímavédelmi célokat tesz tönkre Ausztria, mert blokkolta Románia schengeni csatlakozását

Ausztria schengeni vétóját hivatalosan megtámadták az EU Tanácsában a vámon várakozó több ezer teherautó környezeti hatása miatt. Az ügy az EU Bírósága elé kerülhet, írja a G4Media, amely részletesen beszámol az ügyről.

A lap szerint az EU Tanácsának Főtitkársága közzétette a Răzvan Nicolescu, volt energiaügyi miniszter által alapított egyesület kérését, amely szerint környezetvédelmi okokból felül kell vizsgálni a Románia schengeni csatlakozásának elhalasztásáról szóló döntést. Az EU Tanácsának most 60 napja van arra, hogy eldöntse, elutasítja-e a kérést, vagy jóváhagyja, és új szavazást tűz ki Schengenről – mondta Nicolescu a portálnak. Amennyiben elutasítják beadványát, eljárást indít az Európai Unió Bíróságán (EUB), számolt be terveiről a volt miniszter.

„Tudomásunk van arról, hogy az EU Tanácsának Főtitkársága közzétette a Románia schengeni övezethez való csatlakozásának elhalasztásáról szóló döntés felülvizsgálatára vonatkozó kérésünket. A kérés az Aarhusi Egyezmény alapján készült, és rámutat, hogy 2022. december 8-án a Bel- és Igazságügyi Tanács nem vette figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, amikor úgy döntött, hogy Románia schengeni csatlakozását elutasítja. Klímaválságban vagyunk, amely az ENSZ jelentései szerint a migráció fő forrásává vált. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a vámon várakozó teherautók több tízezer tonna szén-dioxidot termeljenek egy osztrák kancellár miatt, aki úgy döntött, hogy többé nem akarja betartani az uniós szerződéseket. Nyilvánosan felszólítom az EU Tanács szakértőit, hogy továbbra is vegyék komolyan a kérésünket, hogy elkerüljük az Európai Unió Bírósága előtti tárgyalást. Az EU napirendjén szereplő legfontosabb kérdésről beszélünk: a klímaváltozás elleni küzdelemről” – mondta Răzvan Nicolescu a G4Media-nak.

Az EU Tanácsához intézett kérelmet a Tiszta Energiáért és Éghajlatváltozásért Egyesület nevű civil szervezet nyújtotta be. Az egyesületet Răzvan Nicolescu volt energiaügyi miniszter és az EU Energiaszabályozó Hatóságának (ACER) korábbi elnöke vezeti.

Mi történik, ha a tagállamok képviselőit tömörítő EU Tanács elutasítja a kérelmet, vagy elutasító választ ad? -kérdezték az újságírók a volt tárcavezetőt. „Pert indítunk az EU Tanácsa ellen az Európai Unió Bíróságán azzal érvelve, hogy az IB Tanács 2022. december 8-i szavazása nem vette figyelembe a környezeti hatásokat” – mondta Nicolescu.

Az EU Tanácsát jelenleg Spanyolország vezeti, amely kijelentette, támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. A Tanácsban a szavazásnak egyhangúnak kell lennie. Ausztria most mindkét ország belépését ellenzi, Hollandia pedig csak Bulgária csatlakozását blokkolná.

Az EU Tanácsához benyújtott kérelem az Aarhusi Egyezmény rendelkezésein alapul, amely elismeri a jelenlegi és a jövő nemzedékek minden emberének azon jogát, hogy jólétét és egészségét nem károsító környezetben élhet.

Az Aarhusi Egyezmény egy többoldalú megállapodás, amelynek célja, hogy biztosítsa a polgárok jogait a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvételéhez való hozzáférés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében. Az egyezmény 2001-ben lépett hatályba, és az EU mind a 27 tagállama aláírta. Uniós szinten az egyezményben foglalt kötelezettségeket az 1367/2006/EK rendelet, az úgynevezett Aarhus-rendelet hajtja végre.

Az EU Tanácsához benyújtott kérelem azt állítja, hogy Ausztria nem vette figyelembe a környezeti hatásokat, amikor megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.

A KPMG tanácsadó cég 2023. márciusi jelentése, amelyet a Tiszta Energia és Éghajlatváltozás Egyesület a kérelemben idézett, azt mutatja, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elhalasztása miatt a közúti járművek évente mintegy 46 000 tonna CO2-t bocsátanak ki a határellenőrzésen való várakozás során.

A jelentés szerint több mint 311 000 ezer fára lenne szükség ahhoz, hogy a határon való várakozással járó széndioxid-kibocsátást felfogják.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elhalasztása által érintett egyik terület a határellenőrzés folytatásának negatív környezeti hatása, amely a határátlépésre és feldolgozásra váró, járó motorral üzemelő járművek CO2-kibocsátásából adódik.

A KPMG Romániában elemzést végzett annak számszerűsítésére, hogy milyen mértékű ez a hatás, és milyen negatív hatással van az EU környezetvédelmi célkitűzéseire.

A kutatás során a Románia és Bulgária, Románia és Magyarország, valamint Bulgária és Görögország közötti határátlépésre várakozó közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását számították ki egy éves időszakra vonatkozóan. Az adatok az átkelő járművek száma, a járműtípusok és az átlagos várakozási idő alapján készültek. Az elsődleges adatok összegyűjtéséhez a KPMG szakemberei információkérést küldtek az érintett romániai, bolgár és görögországi közintézményeknek, valamint magánszervezeteknek.

A Tiszta Energiáért és Éghajlatváltozásért Egyesület márciusban petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, amelyben jogi beavatkozást kért Románia schengeni csatlakozási folyamatába. Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy, a petíció alapján készült állásfoglalást.