Egy rég elkésett közvitával próbálja Kolozsvár megoldani az Egyetem utcai fák kérdését

Hétfő délben már több, mint 3500 aláírója volt annak a petíciónak, amelyben a kolozsvári Farkas utca és az Egyetem utca fáinak megőrzését kérik a polgármestertől a helyi lakosok. Pár tucat kolozsvári hétfő délelőtt már élőláncot szervezett a kivágásra/áttelepítésre ítélt fák köré, és állandó faőrséget is biztosítanak (bár amikor hétfő délben elmentünk megnézni a helyszínt, épp senkivel sem találkoztunk.) Az utolsó utáni pillanatban tehát ismét felélénkült az Egyetem és a Farkas utca fái körüli vita.

Az öreg hársakat féltette mindenki a legjobban

A kolozsvári Farkas utca és az Egyetem utca felújítása többször is felkorbácsolta már az érzelmeket az elmúlt években. Fellángolt már a vita az Erdélyi Iskola szoborcsoport körül is, de a legérzékenyebb pont a Farkas utcai fák, illetve azok sorsa. Még a munkálatok tényleges elkezdése előtt, 2021 nyarán több helyi lakos is kifogásolta a Mossfern építésziroda tervét, amely látszott, a Farkas és az Egyetem utca fáinak egy részét el fogják távolítani a felújítás során. Akkor is indult egy petíció az Egyetem utca hársfáinak védelmében, amit közel 3000 ember írt alá, de lényegi előrelépés nem történt. A vita a múlt héten élénkült meg újra, amikor Andi Daiszler kolozsvári aktivista, a Light On Romania eseménysorozat alapítója hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán arra, hogy az Egyetem utcában kidöntöttek egy fát. Ez volt a szikra, ami az újabb petíció elindítását, illetve faőrséget eredményezte.

Látva a heves reakciókat, a korábbi hallgatása után a kolozsvári városháza is aktivizálta magát, előbb tájékoztatást adott ki, válaszolt a Farkas és az Egyetem utca fáinak törzséra ragasztott feliratokra, amelyeken különböző abszurd indokokat tüntettek fel, hogy miért „ítélték halálra” őket. Például azért, mert „túl közel van a könyvesbolthoz”, „túl fiatal”, „túl sok oxigént termel”, „túl zöld” vagy „túl ágas-bogas”. Sőt, egy közvitát is meghirdetett hétfő estére. A felhívásukban azt írják, ezen a tervező és kivitelező cég bemutatja a jóváhagyott városrendezési megoldásokat, és az érdeklődők kifejthetik a véleményüket a témával kapcsolatban. Arra a felvetődő kérdésre, hogy a közvitán elhangzó meglátásokat be is fogják-e építeni a tervekbe, már nem reagált a hivatal. Minden esetre már most óriási a csúszás, a Farkas utca felújításának már februárban be kellett volna fejeződnie. Korábban már a városnapokra, illetve TIFF-re is ígérték az elkészülését, de jó lesz, ha a Kolozsvári Magyar Napokra pont kerül a projekt végére.

Vasárnapi közleményében a városháza először is leszögezi, hogy a mostani fakivágások és átültetések a Farkas utcát nem érintik. Ott nagyjából már be is fejezték a munkálatokat. A Farkas utcában is voltak kivágások, például eltávolították a korábban már említett Erdélyi Iskola szoborcsoport köré ültetett 2 fenyőfát, de az nem váltott ki ilyen méretű tiltakozást, nem is volt ilyen látványos az Egyetem utcai beavatkozás. Ott az utca 65 fája közül – amelynek döntő többsége hársfa – 51-et tartottak meg.

Az Egyetem utcai átrendezéssel kapcsolatban a városháza azt írta, hogy a felújítás befejezése után 12 fával lesz több az utcában, mint a munkálatok megkezdése előtt, amikor összesen 37 fa volt. Közülük 29 fa lecserélését tervezik. A tájékoztatás szerint ezeket a fákat (legalábbis az egészségeseket) a gyökerükkel együtt kiemelik a helyükről, majd a külvárosi Colina parkban ősszel újra elültetik. Azt állítják, hogy azért van erre szükség, mert az utca szintjének a süllyesztésével a fák gyökerei földfelszínre kerülnének, ami veszélyezteti őket. Amikor hétfő délben a helyszínen jártuk látszott, hogy néhány tervezett fát már el is ültettek, például az eredeti helyére visszaköltöző Mária-oszlop köré tervezett, Macalik Arnold építész korábbi nyilatkozata szerint „dicsfényként értelmezhető”, 6 ginkgo bilobából álló kör fáinak egy része már a helyére került. A múlt héten kivágott fák nyomát már teljesen eltűntették, de azon kívül komótosan zajlanak a munkálatok, épp a Sister kávézó elől szedték fel a néhány éve lerakott piskótaköveket.

„Értjük, hogy a szóban forgó utcák felújítása miatt felszínre kerültek az itt található fák gyökerei, de úgy gondoljuk, hogy a fák áthelyezése nem megoldás, hanem a helyi hatóságok természeti örökség iránt tanúsított újabb felelőtlenségének bizonyítéka” – írták a petíció kezdeményezői a városháza által (már a múlt héten is) hangoztatott érvekre.

Macalik Arnold építész, a Farkas utca környékének főtervezője a 2021-es vita során a Transindexnek azzal indokolta a fák átültetésének szükségességét, hogy az eredeti akácfából álló fasor az évtizedek alatt megfogyatkozott, a hiányozókat sokszor hárssal helyettesítették, amit most az akáccal szoros rokonságban álló gledíciára (lepényfa) cserélnének. Akkor Macalik azt is kijelentette, hogy az Egyetem utcai hársfák jelentős része beteg. Hartel Tibor ökológus viszont azzal érvelt a hársfák mellett, hogy már a hely részévé váltak, beágyazódtak a város kulturális, társadalmi életébe és fontos részét képezik a városi zöld övezeteknek. Élőhelyet képviselnek és átjárhatóvá teszik a várost több faj számára (ökológiai konnektivitás, zöld folyosó). Egyébként érdemes elolvasni az egész anyagot, mert tanulságos. Hartel Tibor akkor a társadalommal való kommunikációt, intézményi transzparenciát is javasolva dialógust szorgalmazott a civilek és a döntéshozók között.

„Személyes tapasztalatom a »zöldekkel« az, hogy jóindulattal, őszinteséggel, a legjobb tudás alkalmazásával és transzparenciával meg lehet győzni őket. Szükségünk van erre a társadalmi lázadásra, részei a demokráciának” – mondta akkor az ökológus, de úgy tűnik, hogy mindhiába. Ennek az elmaradása a mostani felháborodás egyik fontos adaléka.

Rendszerszíntű probléma eredménye is a mostani felháborodás

„Ez egy folyamat. A város hagyományosan nem kommunikál a polgárokkal, hanem hatalmi pozícióból ráerőszakolja a projektjeit a polgárokra. Nem hajlandó ezekbe érdemben bevonni a polgárokat. A polgármesteri hivatal ugyan létrehozta a CIIC-et (Centrul de Inovare și Imaginație Civică), hogy közvitákat szervezzen, de ezek álközviták, megrendezettek. A városháza sleppje és a sleppnek a barátai mennek el. Ezzel nem lehet kiszúrni a polgárok szemét. Amíg a város nem változtat több évtizedes habitusán, és a polgárt kihagyják a döntésekből, ez egy kifakadó gennyes tályog marad. Az az igazán káros, hogy a város nem képes ezen struktúráltan változtatni, hanem tűzoltó üzemmódban próbálja elmaszatolni a problémákat” – magyarázta Szakáts István, a faőrség akció egyik kezdeményezője.

Szerinte, ha már a város úgyis azzal dicsekszik, hogy milyen aktív civil szférája van, hogy közösen hozzák a döntéseket, akkor jó lenne, ha meg is teremtenék ennek feltételeit. „Hozzák létre ezt a gyakorlatot, és utóbb nemesítsék hagyománnyá” – teszi hozzá. A mostani heves felháborodásban tehát az is közrejátszik, hogy a városlakók az elmúlt években egyre csak azt tapasztalhatták, Kolozsvár egyre szürkül, egyre fogyatkoznak a kívánt zöldövezetek, az embereket pedig továbbra sem hallgatják meg érdemben.

Szakáts szerint a városháza sebtében meghirdetett közvitája is csak nyitottság látszatát kelti, de a városháza nem viszonyul konstruktívan a kérdéshez. „Délben közvitát bejelenteni délutánra egy kicsit gáz. Nem lett volna semmi hiba abban, ha holnapra hirdetik meg. Akkor az embereknek is lett volna idejük utána olvasni a témának és szakértőket meghívni erre a vitára. A városháza eközben jogi, műépítészeti érveket fog felsorakoztatni. Nagyon egyenlőtlen felhozatal lesz. Ennek a közvitának nem most kellett volna megtörténnie, hanem 2021-ben, amikor az első petíció elindult, de azóta hallgatnak, mint szar a fűben. Amikor cirkusz van, akkor tűzoltó üzemmódban megpróbálják az egészet elkenni. A városnak lett volna ideje, hogy ezt a témát megvitassa. Nyugodtan lehetett volna egy közvita sorozatot is szerezni, ahol a különböző érveket strukturáltan meg lehet beszélni, nem pedig az egészet egyszerre lerendezni” – érvelt Szakáts.