A melegházasság támogatottsága Romániában és Törökországban a legalacsonyabb 30 vizsgált ország közül

Romániában a felnőtt lakosság 9 százaléka sorolja be magát az LMBT+ ernyő alá, ami megfelel a nemzetközi átlagnak, a közösség láthatósága azonban az átlagosnál jóval alacsonyabb, derül ki az Ipsos közvéleménykutató 2023-as, 30 országot vizsgáló felméréséből. Romániában a megkérdezettek 25 százaléka támogatja az azonos neműek házasságát, ezzel az aránnyal csak Törökországot (20 százalék) előzi meg a nemzetközi összehasonlításban.

Az LMBT+ közösség láthatósága az elmúlt két évben nőtt. A vizsgált 30 országban minden második felnőttnek van rokona, barátja vagy munkatársa, aki meleg vagy leszbikus, minden negyediknek olyan, aki biszexuális és minden nyolcadiknak olyan, aki transznemű, illetve nem nőként vagy férfiként határozza meg a nemét. A láthatóságuk az egyes országokban azonban széles skálán mozog, a legmagasabb Spanyolországban és Dél-Amerikában, a legalacsonyabb Japánban, Dél-Koreában, Törökországban és Kelet-Európában.

A Z generációban (az 1997 után születettek) kétszer annyian vannak azok, akik biszexuálisként, pán- vagy omniszexuálisként, illetve aszexuálisként határozzák meg magukat, mint az Y generációban (1981-1996), és négyszer annyian, mint az X generációban (1965-1980) és a Boomerek (1948-1964) között.

Romániában a felnőtt lakosság 9 százaléka sorolja be magát az LMBT+ ernyő alá, ami megfelel a 30 vizsgált ország átlagának. A láthatóságuk viszont az átlagosnál jóval alacsonyabb. Arra a kérdésre, hogy van-e rokona, barátja vagy munkatársa, aki leszbikus vagy homoszexuális, a 30 vizsgált országban átlag 47 százalék válaszolt igennel, míg Romániában csak 13 százalék. A biszexuális, transznemű vagy nembináris, gender-nonkonform, illetve genderfluid nemi identitású ismerősökre vonatkozó kérdésnél ez az arány még sokkal alacsonyabb volt.

Romániában nőtt a melegházasság támogatottsága, de még mindig alacsony

Az azonos neműek házasságának támogatása 49 százalék és 80 százalék között mozog azokban az országokban, ahol ez legális és kettőben azok közül az országok között, ahol nem. Törökország kivételével minden országban támogatná a többség, hogy legyen valamilyen legális keret az azonos nemű párok elismerésére. Globális átlagban a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok számára lehetővé kellene tenni a házasságot, és 16 százalék támogatna valamilyen legális együttélési formát számukra, a házasságot kivéve. Átlagosan 14 százalék utasítaná el mindkét formát.

A melegházasság támogatása egyébként 2013 és 2021 között több országban nőtt, ugyanakkor elég sok országban vissza is esett az utóbbi két évben. Az Ipsosnak 15 országból vannak adatai 2013-ból és 2021-ből is, ezek közül 13-ban lett a lakosság tíz év alatt elfogadóbb a melegházasság irányában, közöttük Magyarországon is, a 2021-ben vizsgált 23 ország közül pedig 2023-ra 9-ben 4 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a melegházasság elfogadottsága, miközben csak két országban nőtt 4 százaléknál nagyobb mértékben.

Romániában jelenleg a megkérdezetteknek csak 25 százaléka ért egyet a melegházassággal, 26 százalék pedig úgy gondolja, hogy biztosítani kellene valamilyen más legális együttélési lehetőséget az azonos nemű párok számára, 17 százalék bizonytalan ebben a kérdésben, 33 százalék pedig egyértelműen elutasítja az azonos nemű párok formális elismerését.

Romániából az Ipsosnak nincsenek korábbi adatai. Az ACCEPT egyesület szerint azonban Romániában is nőtt az azonos nemű párok iránti elfogadottság. A 2021-es felmérésük szerint a romániaiak 68 százaléka ért egyet azzal, hogy a törvénynek minden családot, így az azonos neműekből álló családokat is védenie kell, továbbá 71 százaléka elismeri, hogy az azonos neműek közötti házasság legalizálásának nem lenne semmilyen hatása a saját életére. Az ACCEPT szerint 2016 és 2021 között megkétszereződött a melegházasságot támogatók aránya Romániában. Adataik szerint 2021-ben 26 százalék értett egyet az azonos neműek házasságával – ez nagyjából megfelel az Ipsos friss adatainak –, 17 százalék pedig a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét támogatta volna.

Globálisan 65 százalék gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok képesek sikeresen felnevelni egy gyermeket és 64 százalék szerint a heteroszexuális párokhoz hasonlóak joguk kellene legyen az örökbefogadásra. Romániában a megkérdezettek 45 százaléka egyetért azzal, hogy az azonos nemű párok fogadhassanak örökbe gyermeket, 48 százalékuk viszont ezt elutasítja.

A vizsgált országok közül Románia mellett csak Lengyelországban, Törökországban és Dél-Koreában vannak többen azok, akik szerint meleg pároknak nem kellene engedélyezni az örökbefogadást mint azok, akik szerint igen.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyébként nemrég kimondta, hogy Románia megszegte az emberi jogok európai egyezményének nyolcadik, családi és magánélethez való jogra vonatkozó paragrafusát, azzal, hogy nem ismeri el az azonos nemű párokat. A Buhuceanu és mások kontra Románia ügyben hozott ítélet arra kötelezi az országot, hogy terjessze ki a jogszabályait az azonos nemű párok védelmére is.

A transzneműeket a romániai többség szerint is védeni kellene a diszkriminációtól

A felmérés külön fejezetben foglalkozik a transzneműek megítélésével. A többség (67%) úgy véli, hogy a transzneműeket diszkrimináció éri, és ennél is többen gondolják úgy, hogy meg kellene védeni őket a hátrányos megkülönböztetéstől a munkavállalás, a lakhatás és az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, mint az éttermek és az üzletek.

Más intézkedések inkább megosztják a közvéleményt: átlagban csak 60 százalék támogatja azt, hogy a transznemű tinédzserek szülői beleegyezéssel nemi megerősítésben, például tanácsadásban és hormonkezelésben részesüljenek, 55 százalék ért egyet azzal, hogy a transzneműek az egynemű illemhelyek közül azt választhassák, amelyik nemmel azonosulnak, 53 százalék ért egyet azzal, hogy a hivatalos dokumentumokban, például a személyazonossági igazolványban más opciókat is fel kellene tüntetni a férfi/nő kategóriákon kívül, és 47 százalék gondolja úgy, hogy a társadalombiztosításnak fedeznie kellene a nemváltó műtéteket is.

A transzneműeket támogató intézkedések Thaiföldön, Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában a legnépszerűbbek, a legkevésbé pedig Dél-Koreában, Kelet-Európában, Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban támogatják ezeket.

Romániában a megkérdezettek 59 százaléka válaszolta azt, hogy szerinte a transzneműeket diszkrimináció éri, 20 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy egyáltalán nem. Ezzel szemben 67 százalék válaszolta azt, hogy meg kellene védeni őket a munkavállalás, a lakhatás és az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, mint az éttermek és az üzletek. A többi felsorolt transzneműeket támogató intézkedés közül Romániában a legkevésbé azt támogatnák, hogy a nemváltó műtétet fedezze a társadalombiztosítás, ez a megkérdezettek 33 százaléka szerint lenne jó, 55 százalékuk pedig elutasítja. Nagyjából fordított az arány viszont a transznemű tinédzserek támogatását illetően: 55 százalék gondolja helyénvalónak, hogy tanácsadásban és hormonkezelésben részesüljenek, 30 százalék szerint ez egyáltalán nem jó ötlet.

Az Ipsos 2023. február 17 és március 3 között 22 514, 30 különböző országban élő,16 és 74 év közötti felnőttet kérdezett meg. 17 ország – például Magyarország – esetében az eredmények reprezentatívnak tekinthetők a teljes lakosságra, Románia esetében azonban a minta a városi, képzett és tehetősebb rétegek irányába tolódik el. A 30 ország átlagát nem igazították népességhez. A hibahatár 1000 fős mintánál 3,5 százalékpontos, 500 fős mintánál 5 százalékpontos. A kutatásból készült részletes tanulmány itt érhető el.