Nem sokat foglalkoztak a Trianon-nappal a román politikusok, annál többet a nemzeti összetartozás napjával az erdélyi magyarok

Mivel a törvénybe foglalt Trianon-nap idén egybeesik az ortodox pünkösd első napjával, a szokásosnál kevesebb politikus reflektál a jelentőségteljes dátumra. A kormányfő a rákellenes küzdelemre buzdít a Facebook-oldalán, ugyanis múlt héten a rákbetegek is azzal fenyegetőztek, hogy utcára vonulnak, a rotációra váró szociáldemokrata pártelnök, Marcel Ciolacu pedig boldog ünnepeket kívánt a délelőtt folyamán, majd a „gazdasági hazafiság” témában posztolt. Hihetetlen, de még a szélsőjobbos George Simionnak is kimaradt Trianon, ő kirándulós élményeit posztolta oldalán, és megnyugtatta követőit, hogy gond egy szál se, az AUR (Románok Egyesítéséért Szövetség) győzni fog (bármit is jelentsen ez). Az államfő pedig nincs is az országban, Németországba utazott, hogy a neki ítélt díjakat átvegye. Mindössze a kulturális tárca vezetője tett említést arról, hogy ma Trianonra is emlékezni kell, de ő is szokatlan felütéssel fogalmazta meg mondanivalóját.

Romașcanu: Ez a nap a románokért van, de senki ellen nem irányul

A trianoni békeszerződés évfordulója Románia történelmének egyik legfontosabb napja – jelentette ki vasárnapi Facebook-bejegyzésében Lucian Romaşcanu kulturális miniszter.

A szociáldemokrata politikus kiemelte: „Fontos elmondani, hogy a mai ünnep csak a románokért és a történelmünkért van, és senki ellen. Ez egy újabb áldott alkalom arra, hogy boldog születésnapot kívánjunk Romániának!” – tette hozzá a miniszter.

„Ma ünnepeljük Románia történelmének egyik legfontosabb napját, azt a napot, amikor a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban aláírt szerződéssel a románok elérték, hogy nemzetközileg elismerjék azon határaikat, amelyekért hősiesen harcoltak a Nagy Háborúban. Nagy-Románia első alkalommal egyesítette a románok többségét egyazon állam határain belül, és köszönet illeti Emmanuel de Martonne francia geográfust is, aki segített az új határokat az etnikai valóságnak megfelelően meghúzni” – írta Romaşcanu.

A kulturális tárca vezetője ugyanakkor gratulált Titus Corlăţeanu szenátornak és a Szociáldemokrata Párt törvényhozóinak, akiknek javaslatára 2020-ban megszavazta a parlament, hogy június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítsák.

Iohannis nem üzent semmit

Klaus Iohannis 2020-ban előbb az alkotmánybírósághoz fordult a Trianon-törvény miatt, majd miután a testület elutasította a keresetét, az elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, de az másodszorra is megszavazta. Ezt követően az elnök kihirdette a jogszabályt. Emiatt is figyeli élesen a román sajtó egy része, illetve a szélsőjobbos alakulatok, hogy posztol-e az államfő valamit ezen a napon.

A jogszabály Trianon-emléknappá nyilvánítja június 4-ét, amikor a központi, illetve a helyi hatóságok „a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító kulturális-oktató jellegű, illetve tudományos eseményeket szervezhetnek”, a közszolgálati televízió és rádió pedig ezzel kapcsolatos műsorokat foglalhat bele programjába.

Iohannis azonban szombaton is, vasárnap is díjátadón vett részt. Az Agerpres arról számolt be, hogy az elnök a Német Polgári Díjat a düsseldorfi Benrath-kastélyban tartott ceremónián vette át, az ünnepségen a német parlament volt elnöke, Norbert Lammert mondott laudációt. Vasárnap a németországi Üldöztetések Elleni Központ által alapított Franz Werfel-díjjal tüntették ki, amelyet a frankfurti Szent Pál-templomban adtak át. A düsseldorfi díjátadón Iohannis az európai értékek fontosságáról beszélt.

Kelemen Hunor: Legyünk büszkék magunkra, közösségünkre, identitásunkra!

A szövetség vezetője az RMDSZ közösségi oldalán megosztott bejegyzésben fogalmazta meg gondolatait a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékeztető, nemzeti emléknap kapcsán.

„Közösségben élni és a közösséget erősítve megtartani nem kis feladat. Mégis olyan természetes ez számunkra, akár a légzés: mindennapjaink része magyarul szólni egymáshoz a családban és a baráti körben, magyar iskolába járatni gyermekeinket, magyarul olvasni és fogyasztani a kultúrát. Június 4-e, a nemzeti összetartozás napja ezeket a hétköznapi, mégis fontos tevékenységeket élteti. Legyünk hát büszkék magunkra, közösségünkre, identitásunkra! A múltat nem tudjuk elosztani, nem is akarjuk. De a jövőért, jövőnkért mindannyian felelősek vagyunk” – üzente Kelemen Hunor.

Torockó, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Csíkszereda – mindenhol nemzeti összetartozás napot rendeztek

Az MTI összegyűjtötte a legfontosabb programokat, amelyeket Erdélyben szerveznek június 4-én, és amelyeknek természetesen egyik legfontosabb támogatója a magyar kormány. Az ünneplés háromnaposra nyúlt a dél-erdélyi Torockón, ahol a Duna Televízió ilyenkor szervezi a Duna-napot. Az ünnepségen részt vett Potái Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.

Az összesítés szerint vasárnap Székelyudvarhelyen a Városháza téri Milleniumi emlékoszlopnál indul az ünnepség, majd este a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című táncdrámáját adják elő, ami a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült.

Marosvásárhelyen a Gecse utcai református templomban és a Bolyai téri unitárius templom udvarán emlékeznek, és felavatják a Réti Zoltán alsócsernátoni mester által faragott haranglábat. Erre kerül az az 1697-ben öntött kis harang, mely a nemzeti összetartozás jegyében szólal meg.

Csíkszeredában a Székely Hadosztály emlékművénél idén is megtartják a hagyományos őrségállást, majd ünnepélyes zászlófelvonás lesz a Csíkszéki Mátyás Huszáregylet közreműködésével.

Sepsiszentgyörgyön a kőszínpadnál tartanak megemlékezést a Sepsiszéki Székely Tanács és a Sepsireform Egyesület szervezésében, ezen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is képviselteti magát.