Ha most feladjuk, akkor tényleg a kormány lábtörlője leszünk

Az Edupedu oktatási szakportál beszámolója szerint Erdélyben Kolozsvár mellett Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is százak mentek ki az utcára. A Kolozsvár főterén szervezett megmozdulásnak mintegy ezer résztvevője volt, többségében a tanárok jelentek meg szerte a megyéből, de néhány diák és szimpatizáns is feltűnt az eseményen. Több mint egy héttel az általános sztrájk megkezdése után úgy tűnik, a pedagógusok eltökéltebbek és motiváltabbak a sztrájk folytatása mellett, mint valaha.

Az általános vélemény az, hogy tényleg a kormány lábtörlője leszünk, ha most, szinte 10 nap után feladjuk, amikor egységesen az egész országban tüntetnek a tanárok.

nyilatkozta Baxter-Dáné Gabriella, a kolozsvári Református Kollégium tanára, amikor arról kérdezem, mennyire érzi eltökéltnek a tanárokat. „Nagyon remélem, hogy a szülők és a diákok megértik a helyzetet, és támogatnak minket” – teszi hozzá. A tüntetésen néhány diák is megjelent, a kolozsvári magyar iskolák tanulói közül az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Diáktanácsát említik a résztvevők, mint akik egységesen megjelentek a tüntetésen, kifejezve a szolidaritásukat a tanáraikkal, de amire megtaláltuk az apáczais tüntetőket, a diákok már elmentek.

Jól jelzi a pedagógusok eltökéltségét, hogy a múlt heti riportunk óta, amikor azt írtuk, hogy az Apáczaiban nagyjából az alkalmazottak 70 százaléka sztrájkol, már a tanítók is sztrájkba léptek, így még magasabb a sztrájkolók aránya. Közben olyan pletykákat is hallani, hogy azok az iskolák is csatlakozni készülnek a sztrájkhoz, amelyek eddig kimaradtak belőle.

„A mi óvodánkban eddig senki nem lépett vissza: sem személyzet, sem a pedagógusok. Ma is megkérdezte a szakszervezeti vezető, hogy mennyire értünk egyet a tegnapi egyezséggel. Mindenki egyértelműen azt mondta, hogy nem értünk egyet, és folytatjuk a sztrájkot” – magyarázta Kanizsai Annamária, a kolozsvári Mesék Házikója napköziotthon pedagógusa.

A kormánynak az elmúlt egy hétben tett ajánlatai szinte csak olaj a tűzre, további motiváció a tanároknak, akik úgy érzik, hogy nem veszik komolyan, megalázzák őket.

„Azt mondják, hogy nem vagyunk a piacon, hogy alkudozzunk, de szerintem ők azok, akik úgy viselkednek, mintha ott lennénk. Szemkiszúrásként mindenféle utalványokat és juttatásokat ígérnek, amiknek semmi közük nincs a követeléseinkhez.

Ez már nem csak a fizetésekről szól, hanem a tanügy helyzetéről az országban, hogy soha nincs a tanügyre pénz.

Fejetlenül hoznak döntéseket, ami nem csak a pedagógusok szempontjából hátrányos, hanem elsősorban a diákok hátrányára” – mondta a korábban már idézet Baxter-Dáné Gabriella. És valóban bárkivel álltunk szóba, mindenkinél visszatérő történet, hogy ez nem csak a fizetésekről szól.

Van, aki szerint csak arra lenne szükség, hogy betartsák a 2011-es oktatási törvényben vállaltakat, és a költségvetés 6 százalékát az oktatásra fordítsák, és minden évben ne halasszák el egy sürgősségi rendelettel annak alkalmazását. Érvelése szerint, akkor lenne pénz mind a tanárok fizetésére, mind az oktatás fejlesztésére. A kormány ígéreteivel kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy olyan dolgokra akarnak most utalványokat adni, amit már rég meg kellett volna tenniük, és ami amúgy is hivatalból járna az oktatóknak.

Egy neve elhallgatását kérő, Kolozsvár és Dés között ingázó tanár a fizetés mellé járó juttatásokat emeli ki. Elmondása szerint előfordul, hogy a fizetése 10-20 százalékát költi arra, hogy egyáltalán tanítani tudjon. A járványban is saját pénzén kellett felszerelést vásárolnia. Ehhez képest a doktori fokozat után járó pótlék ez elmúlt években egyáltalán nem emelkedett. Mint megjegyzi, még mindig a 2018 januárjában meghatározott 1900 lejes minimálbér alapján számolják ki, holott idéntől 3000 lej a romániai minimálbér, és úgy számolja, hogy emiatt mintegy 600 lejjel kap kevesebbet.

„A leghosszabb időtartamú sztrájk tudomásom szerint 3 hétig tartott. Egyelőre megyünk előre, és nem adjuk föl. Reménykedünk, csak sikerült megegyezni, kompromisszumot kötni” – nyilatkozta Kanizsai Annamária fülsüketítő trombitaszó és a füttykoncert közepette. Ha a tanárok hangosságán múlna, akkor biztosan sikeres lenne a tiltakozásuk.

Közben a tanárokat egyre többször kérdezik a képességvizsga és az érettségi vizsga elhalasztásáról, illetve a végzősök helyzetéről. Ennek hangsúlyozásával a kormány nyomást is próbál gyakorolni a tanárokra, hogy engedjenek a követeléseikből.

„Fenyegetések és megfélemlítések folyamatosan érnek. Minden oldalról direkt vagy indirekt módon. Ameddig tudunk, mi kiállunk. Eddig be tudtuk vállalni”

– magyarázta Horváth Emese, a Mesék Házikója napköziotthon egy másik pedagógusa.

Elmondása szerint ők is átérzik a szülők aggodalmát, hiszen nekik is van gyerekük, és ők sem szeretnék, ha el kellene halasztani vagy le kellene fagyasztani az évet, de most kell kiállniuk magukért. Úgy látja, ha lesz is halasztás, mindenképp megoldódik a nyolcadikosok és tizenkettedikesek helyzete. „A vizsgák mindenképp meg lesznek tartva” – mondja.

„Ha odafigyeltek volna a követeléseinkre, és már korábban leültek volna velünk tárgyalni, egyetlen egy vizsgát sem kellene elhalasztani. A vizsgákat természetesen meg kell tartani, de akkor fogunk vizsgákat tartani, amikor a sztrájk lejár. És nemcsak a diákok, hanem a tanárok vizsgáiról is szó van, mert azokat is halasztani kell” – mondta Baxter-Dáné egy esetleges halasztással kapcsolatban.